Mozgás a háttérben

Utolsó frissítés:

A nagyja már lezajlott, a neheze azonban lehet, hogy csak ezután következik annak az intézményi átalakításnak...

A nagyja már lezajlott, a neheze azonban lehet, hogy csak ezután következik annak az intézményi átalakításnak, amellyel az Oktatási és Kulturális Minisztérium (OKM) külön szervezeti egységekben összpontosítja az oktatással kapcsolatos hatósági, továbbá kutatási, fejlesztési, illetve szolgáltatói feladatait. "Ha a párhuzamos feladatellátás megszűnik, az mindenképpen javítja a hatékonyságot"- érvelt a HVG érdeklődésére a döntés mellett Szüdi János, az OKM oktatási szakállamtitkára. Az átszervezési döntés egyébként - legalábbis formálisan - nem a tárcánál született. Erről ugyanis a többi minisztérium racionalizálási feladatait is tartalmazó, "az államháztartás hatékony működését elősegítő szervezeti átalakulásokról" szóló kormányhatározat rendelkezik, viszonylag pontosan előírva azt is, milyen feladatnak hová kell kerülnie.

A fentiek jegyében működik az év eleje óta a mintegy 250 fős, az idén 2,7 milliárd forintból gazdálkodó Oktatási Hivatal. E szervezet kapta meg az összes akkreditációs és engedélyezési feladatot, legyen az nyelvvizsga-jóváhagyás, egyetemek, főiskolák - vagy szakjaik - alapítása, a diákok nyilvántartása, érettségik, tantervek vagy tankönyvek engedélyezése. Ugyancsak a hivatal dolga például a nyolcnál kevesebb évfolyammal működő általános iskolák engedélyezése, a pedagógus-továbbképzések akkreditációja vagy a különböző oklevelek honosítása. E szervezet elsőfokú szabálysértési hatóság is egyben; feladata egyebek mellett annak ellenőrzése, hogy az iskolák eleget tesznek-e az egyenlő bánásmód követelményének, megfelelő-e az óraterhelés és vizsgaszervezés, illetve szabályosan használják-e fel a költségvetési támogatást.

A részleteket illetően sok a bizonytalanság az átszervezés körül. A nyáron várható döntés arról, milyen társasági formában működik majd az intézményhálózat bevételképes, az OKM vezetése által önfenntartónak ítélt eleme. A tárca tulajdonában lévő három közhasznú társaság - vagyis a pedagógus-továbbképzések szervezésével, alternatív programok fejlesztésével, a nemzeti fejlesztési terv szakmai programkoordinációjával foglalkozó Sulinova Kht., illetve például a Sulinet programot, a diákigazolványok kiadását, EU-projekteket menedzselő Educatio Kht. és az abba beolvadt Diákbónusz Kht. - ma közös irányítás alá vonva várja a végső döntést. Az oktatási szférában rejlő anyagi lehetőségeket mindenesetre jelzi, hogy a pillanatnyilag hozzáférhető legfrissebb, 2005-ös adatok szerint a Sulinova különböző forrásokból összesen mintegy 4 milliárd forinttal gazdálkodott, s az Educatio árbevétele is meghaladta az 1 milliárdot.

Az idei évre vonatkozó gazdálkodási keretszámok és létszámadatok alapján most készül az OKM egy másik frissen létrehozott szervezeti egységének, az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézetnek (OFI) a költségvetése. Ezt, az Országos Közoktatási Intézet, valamint az ingatlan-bérbeadástól a kutatásig sok mindennel foglalkozó felsőoktatási ernyőszervezet, a Professzorok Háza szakmai részlegei - például a Felsőoktatási Kutatóintézet - fúziójával létrejött intézményt megbízott főigazgatóként március végéig, vagyis a vezetői pályázatok elbírálásáig Farkas Katalin, az átalakítás levezényléséért felelős korábbi miniszteri biztos vezeti. Halász Gábor, a Közoktatási Intézet korábbi főigazgatója a HVG kérdésére elmondta: semmi kivetnivalót nem lát abban, ha egyetlen állami oktatáskutató intézet működik, azt viszont problémának tartja, hogy ezen tevékenységnek a jelek szerint a korábbi évekhez hasonlóan továbbra sem lesz kidolgozott költségvetési támogatási rendszere. Ugyancsak pénzügyi kérdések foglalkoztatják a Felsőoktatási Kutatóintézet munkatársait. Igaz, náluk nem feltétlenül a szakmai tevékenység finanszírozása a fő kérdés, hiszen - mint Liskó Ilona intézetigazgató elmondta - ők eddig is csak kis részben működtek állami megrendelésből, sokkal inkább pályázati pénzekből. A 149 fősre tervezett OFI egyébként 2007-ben 1 milliárd 9 millió forintból gazdálkodna, amelyből 467 millió forint saját bevétel lenne. A felsőoktatási kutatók esetében pedig kérdés az is, hol működnének majd. A Professzorok Háza ugyanis ma az Eötvös Loránd Tudományegyetem Ajtósi Dürer sori épületegyüttesében (az MSZMP egykori oktatási központjában) található, de ezt az ingatlant a tárca eladásra szánja.