Arisztokratikusan megkerül néhány forró témát az új Ptk. tervezete, amelynek jelentőségét jó előre beharangozta hétfői szezonnyitó parlamenti beszédében a miniszterelnök.

Érheti egy-két meglepetés azt, aki netán ellenállhatatlan vágyat érez arra, hogy belenézzen a magánszféra éppen tizedik éve készülő új alkotmányának, a polgári törvénykönyv (Ptk.) tervezetének nemrég társadalmi vitára bocsátott 1362 paragrafusába. Nem, nincs szó arról, hogy a tudós kodifikátorok mégis engedtek volna holmi kordivatnak. A formálódó kódex nem kívánja lehetővé tenni Magyarországon például az azonos neműek házasságát vagy mondjuk a dajkaanyaságot. A törvény szerkesztői a házastársak öröklési jogi pozícióját sem tervezik javítani a gyermekek rovására, noha azt állítják: a legtöbb európai állam ilyen változásokat hajtott végre az elmúlt években. Az "arany középutat" kereső szerkesztők kétségkívül nem sietnek túl sok rendelkezést feltámasztani a törvényerőre ugyan soha nem emelkedett, ám a hazai bíróságok által sokáig etalonnak tekintett - az iskolateremtő Szladits Károly nevéhez fűződő - 1928-as magánjogi törvényjavaslatból sem.

Az indoklással együtt közel másfél ezer oldal terjedelmű vadonatúj tervezet megkerülni látszik azonban több olyan kérdést, amely évek óta folyamatosan politikai vitákat gerjeszt és jogbizonytalanságot okoz itthon. Ki számít közszereplőnek Magyarországon? Ki jogosult gyűlöletbeszéd, például etnikai csoport elleni "izgatás" miatt polgári bíróság előtt fellépni? Perbe fogható-e az Országgyűlés? - e dilemmákat (melyekre a különféle hazai bíróságok gyakran egymással homlokegyenest ellentétes megoldást adnak) az új Ptk. szerkesztői egyáltalán nem sietnek feloldani.

Sokan emlékezhetnek még arra, hogy Ádám György jogászprofesszor pár éve személyiségi jogi pert indított Hegedűs Lóránt MIÉP-es képviselő ellen, a politikus "galíciai jöttmentek" kirekesztésére felhívó cikke miatt, mint a megnevezett közösség tagja. Az egykor deportált, ma 86 éves ügyvéd perlési jogosultságát a Legfelsőbb Bíróság (LB) azonban elutasította: a jogerős ítélet szerint a cikk személy szerint nem sértette meg a felperest.

Most mégis úgy tesznek az új Ptk. tervezetének kidolgozói, mintha nem értesültek volna még egészen pontosan arról, milyen ítélkezési gyakorlatot követ a legmagasabb bírói fórum abban az országban, amely számára éppen egy új magánjogi kódexet kívánnak készíteni. A tudós kodifikátorok ugyanis egyszerűen közlik, tulajdonképpen már a jelenlegi Ptk. "szabályaiból levezethető az egyéni fellépés lehetősége (...) Egy etnikumhoz tartozó személyt minden kétséget kizáróan sértheti például az adott etnikumra vonatkozó dehonesztáló kifejezés. (...) Téves tehát a Ptk.-nak (...) olyan értelmezése, amely szerint nem ismerhető el a személyhez fűződő jogok megsértése azokban az esetekben, amelyekben a kifogásolt megnyilvánulás nem közvetlenül a felperes személye ellen irányult" - olvasható az ötkötetesre tervezett új kódex A személyek című második könyvében. A törvényszerkesztők azonban, noha rendelkezésükre áll minden eszköz, hogy a jog előírásainak megváltoztatásával irányváltásra kényszerítsék a jogalkalmazást, megelégednek tudományos álláspontjuk puszta rögzítésével, ami önmagában aligha készteti majd álláspontja felülbírálatára az LB-t.

Nem visz közelebb az új Ptk. tervezete annak a kérdésnek a megválaszolásához sem, hogy a közszereplők hírnevét ugyanúgy kell-e védelmezni Magyarországon, mint bármely más állampolgárét, avagy a közügyek szabad megvitatása érdekében a közhatalmat gyakorlóknak többet kell eltűrniük, mint másoknak. E kérdést egyébként az alaptörvény felett őrködő Alkotmánybíróság (AB) voltaképpen már egy 1994-es döntésével exponálta, a végső választ azonban senki sem siet megadni, beleértve most már a tudós jogalkotókat is.

Más esetekben nem annyira elvi jelentőségű, mintsem praktikus (részlet)szabályokkal marad adós Vékás Lajos akadémikus és csapata. A kodifikátorok a polgárok mindennapos életviszonyait meghatározó normák rögzítése során érezhetően a lehető legabsztraktabb megfogalmazásra törekszenek. A törvényszöveg ennélfogva azonban olykor az általánosságok szintjén marad, ahelyett hogy konkrét előírásokat fogalmazna meg a jogkereső közösségnek, vagyis akár az utca emberének is.

Pusztán a példa kedvéért talán nem érdektelen szemügyre venni mondjuk egy olyan viszonylag egyszerű kérdést, mint az elveszett dolgok megtalálójának járó "találódíj" ügyét. "Ha a talált dolog nagyobb értékű, (...) a találó méltányos összegű találódíjra jogosult, feltéve, hogy mindent megtett annak érdekében, hogy a tulajdonos a dolgot visszakapja" - áll a tervezetben. Magyarán az új Ptk. nem vesződik annak meghatározásával, mi is számít valójában jelentős értékű tárgynak, s hogy konkrétan mekkora jutalom üti majd adott esetben a becsületes megtaláló markát. E részletkérdések meghatározását a bírói gyakorlatra bíznák a kodifikátorok, csakhogy e feladattal az igazságszolgáltatás az elmúlt fél évszázadban (az 1959-es Ptk. elfogadása óta) sem tudott megbirkózni.

Az 1928-as magánjogi törvényjavaslat nem intézte el ennyire arisztokratikusan a szóban forgó kérdést. Szladitsék nem érezték rangon alulinak, hogy kimondják: "A találódíj ezer pengő értékig öt százalék, az ezen felüli érték után további egy százalék, állatoknál általában két százalék." Alighanem az eltérő törvényszerkesztői technikával függ össze egyébként, hogy a háború előtti magánjogi kódex másfélszer annyi - 2171 - paragrafusból állt, mint az új tervezet, amely a tervek szerint jövőre kerül majd a parlament elé.

Az új törvénykönyv több ponton kétségkívül a megváltozott életviszonyokhoz igazítaná a jogi előírásokat. A kodifikátorok nem mehettek el például tétlenül az élettársi kapcsolatok rohamos térhódítása mellett. Némi hezitálás után ugyan, de végül is úgy döntöttek, hogy az új Ptk. bevezeti (fakultatív alapon) a regisztrált élettársi kapcsolatot, amelynek alapján a felek ugyanúgy örökölnek majd párjuk után, mint a házastársak. A jogbiztonság érdekében több évtizedes kormányzati felügyelet után Vékásék ismét bírói felügyelet alá helyeznék az ingatlan-nyilvántartást, s bevezetnék a házasfelek közhiteles vagyonjogi regiszterét is. Ennek alapján bárki meggyőződhet majd arról: a vele üzleti kapcsolatban álló személy vagyonközösségben él-e házastársával, avagy úgynevezett vagyonelkülönítő rendszerben.

Arra a sokat feszegetett kérdésre: megváltoztatják-e a hazai sajtót terhelő különleges felelősségi rendszert (melynek alapján időnként még a szöveghűen közölt politikusi nyilatkozatok miatt is a médiumokat ítélik kártérítésre), Vékás Lajos két és fél éve még kategorikus választ adott. "A sajtónak a személyiségijog-sértésekkel kapcsolatos felelőssége a jövőben csak korlátozott lehet (...) Nem terhelné tehát kvázi objektív felelősség a jövőben a tájékoztatási eszközöket, mert ez óhatatlanul a sajtószabadság rovására megy" - nyilatkozta a HVG-nek 2004 júliusában a professzor. Az új kódex tervezete ehhez képest most magától értetődő módon áll ki a tudósítás szabadságát megkérdőjelező bírói gyakorlat fenntartása mellett, mondván: "A sajtó a mástól szerzett értesülés, információ valóságtartalmáért is helyt kell hogy álljon, még ha mindenben híven közölte is más személy tényállításait."

Más tekintetben is drákói szigorral óhajtanak fellépni a kodifikátorok a tömegkommunikációs eszközökkel szemben. Nem csak arról van szó, hogy a sajtó-helyreigazítás szabályait a jövőben kiterjesztik majd az internetes lapokra - e lépést önmagában aligha lehet ugyanis kifogásolni. A médiumok megregulázására nagy leleménnyel törekvő törvényszerkesztők (a közérdekű bírság eltörlésével párhuzamosan) elrendelnék azonban azt is, hogy a jogsértéssel elért - például a példányszámnövekedésből származó - vagyoni előnyt a sajtó engedje át a sérelmet szenvedett személynek, akár terheli a bíróság által megállapítható vétkesség a médiumot, akár nem. A kétségkívül sokat vitatott nem vagyoni kártérítés helyett pedig Vékásék meghonosítanák az úgynevezett sérelemdíjat, amely akkor is megilletné a "sértettet", ha az semmilyen kézzelfogható hátrányt nem volna képes kimutatni. Ez utóbbi szankció kapcsán a kodifikációt irányító akadémikus egy tanulmányában különben azt is jelezte, hogy az új kártérítés Németországban például "korábban ismeretlen magasságokba" emelte a bíróságok által kiszabható fájdalomdíjak összegét.

BABUS ENDRE

"Nagyot hibázott az elnökség" - Borkai fejét követelik a fideszesek

"Nagyot hibázott az elnökség" - Borkai fejét követelik a fideszesek

Belebukott a rasszista botrányba a bolgár fociszövetség elnöke

Belebukott a rasszista botrányba a bolgár fociszövetség elnöke

Indul a Vodafone TV Magyarországon

Indul a Vodafone TV Magyarországon

Diák kezét törte el egy hódmezővásárhelyi tanár, vádat emeltek ellene

Diák kezét törte el egy hódmezővásárhelyi tanár, vádat emeltek ellene

Borkai Zsolt bejelentette: kilép a Fideszből

Borkai Zsolt bejelentette: kilép a Fideszből

Baranyi Krisztina: Iratokat akarnak eltüntetni a ferencvárosi önkormányzatnál

Baranyi Krisztina: Iratokat akarnak eltüntetni a ferencvárosi önkormányzatnál