A Líbiával szemben fennálló, fegyverüzletből származó több tízmillió dolláros magyar tartozás részleteit - amelynek idén júliusig titkosított ügyében Kiss Elemér exminiszter ügyvédi irodája is közvetített - továbbra is homály fedi.

Amikor nyolc éve, 1999 őszén uralma 30. évfordulóját ünnepelte Moamer el-Kadhafi líbiai vezető, a többnapos ünnepségsorozatot az észak-afrikai országok közös hadgyakorlata és egy katonai díszfelvonulás tette emlékezetessé. Azoknak, akiknek módjukban állt nézni a líbiai állami televízió közvetítését, feltűnhetett néhány tányérantenna-szállító Rába teherautó is. Ezek a rádiólokációs felderítő és zavaró berendezések abból a szállítmányból származtak, amelyről Kadhafi még 1981 júliusában Budapesten állapodott meg Kádár János pártfőtitkárral.

A 300 millió dolláros szerződésből eredő pénzügyi viták máig nem rendeződtek. "Líbiában is zavarosak az állami üzletek, de ott nem ragaszkodnak a tisztaság látszatához" - kommentálta a HVG-nek a radarüzlet történetét az észak-afrikai térségben jártas üzletember. Az inkognitót kérő informátor sommás vélekedését alátámasztani látszik a magyar közhivatalok sumákolása. A július 9-én lejárt titkosítású ügyletről a Pénzügyminisztérium (PM) például mindössze annyit közölt a HVG-vel, hogy majd akkor számolnak be a részletekről, "ha olyan állapotba kerül" az amúgy 26 éves ügylet.

Az sem tiszta egyelőre, Líbia pontosan mennyit követel. Magyarország ugyanis elkezdte teljesíteni a szerződést, amelynek fővállalkozója az 1995 óta felszámolás alatt álló fegyvercég, a Kalasnyikov-botrányban elhíresült Technika Külkereskedelmi Vállalat (TKV) volt, az 1992-ben Líbia ellen a Lockerbie-merénylet után elrendelt ENSZ-embargó miatt azonban Budapest - vis majorra hivatkozva - beszüntette a szállítást. Tripoli addig 44,8 millió dollárt utalt át a Magyar Nemzeti Bank (MNB) által a TKV megbízásából nyitott garanciaszámlákra (az összeget többször megpróbálta visszahívni, ám az MNB nem fizetett). Líbiai források a kamatokkal növelt követelésük összegét a kilencvenes évek végén már 60 millióra taksálták - ám ez inkább fenyegetőzés volt a HVG információi szerint, amit az is alátámasztani látszik, hogy 2001-ben Faragó Csaba az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. (ÁPV) akkori elnök-vezérigazgatója, aki a radarügylet kezelésére létrehozott tárcaközi bizottságot vezette, 28 millió dollárban egyezett ki Tripolival (HVG, 2002. április 13.).

Sikerként propagálta a hat évvel ezelőtti egyezséget az Orbán-kormány, ám Magyarország végül nem fizetett a megállapodásban rögzített nyolc hónapos határidőn belül. Pontosabban utóbb elindította a pénzt, de azt Tripoli nem hívta le a letétkezelő bécsi bankból. A magyar fél a fizetési határidő lejárta - és a 2002-es kormányváltás - után is a 28 millió forintos egyezséget tartotta tárgyalási alapnak, miközben 2002. július elején Terták Elemér, a PM akkori helyettes államtitkára öt évre szolgálati titokká minősítette az ügylet részleteit.

Annak, hogy Líbia mindmáig hajlandó alkudozni, több oka is lehet. Egyrészt érdekelt volt az embargó miatt elvesztett gazdasági kapcsolatai felélesztésében, másrészt Budapest is számon tart mintegy 13 millió dollár líbiai tartozást, egyebek mellett a tripoli metró tervezése és más beruházások kapcsán. S ok lehet az "alkotmányos jutalék" is: meglehet államuk rosszabbul, az ügyintézőik azonban esetleg jobban járnak egy kisebb, de biztos bevétellel.

A magyar fél egyébként illusztris közvetítőket vetett be. A HVG birtokában lévő dokumentumok szerint 1998-ban például Tóth Béla Fidesz-közeli médiavállalkozó, jelenleg az Energol-ügy vádlottja tett - amúgy sikertelen - üzleti ajánlatot a líbiai állami olajcégnek technológiaszállításra, illetve "az államközi tartozások lebontásának megtárgyalására". Egyértelműbb mandátummal járt el a radarügyben Faragó megbízásából az akkoriban "udvari beszállítóként" is ismeretes Réczicza-White & Case ügyvédi iroda. 2003-ban - ügyvédként szerzett információira hivatkozva, úgymond magánszorgalomból - Torgyán József érdeklődött Járai Zsigmond jegybankelnöknél a fejleményekről. Később pedig az éppenséggel az irodája állami megbízásaiba belebukott kancelláriaminisztert, az ügyvédkedő Kiss Elemért bízta meg az MSZP-SZDSZ-kormány az egyeztetésekkel. Munkájuk nem hozott áttörést. Bár Batiz András akkori kormányszóvivő már 2005-ben azt nyilatkozta a Magyar Nemzetnek, "hazánk teljesítette Líbiával fennálló szerződéses kötelezettségeit", a radarügylet - mint a mostani szűkszavú PM-közlésből is kitűnik - nem zárult le.

Mindeközben nyoma veszett az ominózus 44,8 millió dollár tetemes részének, TKV-s források például állítják, a vállalatot mindössze 1 százalék közvetítői jutalék illette. A TKV felszámolásának befejezése ugyanakkor egyebek mellett azért várat magára, hogy eldőljön, a Technika-tulajdonos ÁPV végül fizet-e Líbiának, az összeget ugyanis állítólag a fegyvercégre terhelnék. Mindenesetre nem ez volna az első hasonló ügy a vállalat történetében: a TKV egyik volt vezérigazgatója és korábbi felszámolóbiztosa ellen csődbűntett miatt jár el a Pesti Központi Kerületi Bíróság egy vitatott kuvaiti fegyverügylet, illetve egy helyi ügynöknek kifizetett 17 millió dolláros jutalék kapcsán (HVG, 2003. május 10.).

A magyar diplomácia dolga eközben alighanem nehezebbé válik. Tripoli ugyanis nemrégiben - az állami kiadások lefaragásának érvével - több kisebb közép-európai külképviselete bezárásáról döntött, így lakat kerül a budapestire is. A Líbiai Népi Iroda lapzártánkkor csomagolt, hamarosan elhagyják ingatlanjukat, a Stefánia út és az Ajtósi Dürer sor sarkán található szecessziós palotát.

RÁDI ANTÓNIA

Már nyolc halálos áldozata van a chilei zavargásoknak

Már nyolc halálos áldozata van a chilei zavargásoknak

Megzavarták Orbán Viktor beszédét - percről percre a parlament üléséről

Megzavarták Orbán Viktor beszédét - percről percre a parlament üléséről

Itt a Facebook nagy terve: egyesével vadásszák le a zaklatókat

Itt a Facebook nagy terve: egyesével vadásszák le a zaklatókat

Történelmi csúcson az amerikai sertéshúsexport

Történelmi csúcson az amerikai sertéshúsexport

Lenyűgöző videó: ekkora hajó még soha nem ment át a Korinthoszi-csatornán

Lenyűgöző videó: ekkora hajó még soha nem ment át a Korinthoszi-csatornán

Hadházy: "A pocakos tábornok újra és újra támadást vezényel"

Hadházy: "A pocakos tábornok újra és újra támadást vezényel"