A határőrség rendőrségbe olvasztásának kormányzati felelősei szerint az integráció előkészítése rendben halad, a határőröknél azonban érzékelhető a feszültség: legutóbb parancsnokuk szólt be leendő kollégáinak.

HVG
Béndek József altábornagynak nincs szerencséje. A határőrség országos parancsnoka két héttel ezelőtt az m1 Kékfény című műsorában meglehetős aggodalommal nyilatkozott szervezetének ez év végén a rendőrségbe történő beolvasztásáról, kijelentve, hogy a Határőrség "egy teljesen más szervezeti kultúrát képviselő testület", ami "válogatott állománnyal dolgozott". A szókimondó tábornok a fenti nyilatkozat után egyrészt alighanem búcsút mondhat annak a reményének, hogy januártól az új Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) rendészeti főigazgatója legyen, másrészt a testületi öntudat is fricskát kapott, amikor egy hétre rá őrizetbe vettek egy hivatásos határőrt, aki a gyanú szerint orvvadászattal és folytatólagosan elkövetett lopással jutott fizetéskiegészítéshez.

Az, hogy a határőrség valamilyen elit alakulat lenne, alighanem öntudati kérdés, egy főre jutó költségvetési támogatásuk például alatta marad a rendőrökének, tehát a fúzióval akár jól is járhatnak (lásd táblázatunkat). Bizonytalanság részükről inkább a várható szervezeti felfordulás miatt van, bár Piros Attila, az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium (IRM) szakállamtitkára korábban többször leszögezte, a 2008 januárjában felálló új szervezet mindenkit átvesz, legfeljebb nem ott fognak szolgálatot teljesíteni, ahol korábban. "Ismereteink szerint nincs szó elbocsátásokról" - mondta a HVG kérdésére Bárdos Judit, a Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete főtitkára, aki szerint nem is nagyon lehet, hiszen a szakértői számítások minimálisan 45 ezer főre teszik az új ORFK szükséges létszámát.

"Nem lesz népvándorlás" - tette hozzá a HVG-nek Piros Attila is, aki úgy számol: a két szervezet összecsiszolása és a különböző területeken a végleges létszámok kialakulása két-három évig is eltarthat. Mozgás azért várható, bár a két szervezet összeolvasztását a schengeni egyezmény (amely Magyarországon jövő év elején lép hatályba, és amely megszünteti a többi schengeni tagállam - Ausztria, Szlovákia és Szlovénia - határainak őrizetét) kötelezően nem írja elő. Magyarországon azonban ez nem is volt kérdés: júniusban a képviselők elsöprő többséggel, több mint háromszáz igen szavazattal támogatták az ezt célzó alkotmány- és rendőrségitörvény-módosítást.

A jövő évtől Magyarország szárazföldi határszakaszának fele, vagyis mintegy 1130 kilométer marad őrzött, ezeken a területeken az ORFK megyei főkapitányságai részeként külön határrendészeti kirendeltségek működnek majd. A schengeni belső határok mentén ugyanakkor a határőrök betagozódnak a rendőrkapitányságok szervezetébe: az addig is nyomozói feladatot ellátó határőrök a bűnügyi, a többiek pedig a határrendészeti és közbiztonsági osztályok munkatársai lesznek.

Az integrációs folyamat - mint ezt Piros Attila hangsúlyozza - nem az idén kezdődött. Szerinte aligha lesz például gond a rendőrök és a határőrök közötti képzési különbségek miatt (a határőrizet külön szak a rendészeti tanintézetekben), már csak azért sem, mert 2000 óta a rendészeti szakközépiskolákban 70 százalékban azonos a leendő rendőröknek, illetve határőröknek előírt tananyag. A tárca nem számol általános bérfeszültséggel sem, hiszen a bérszerkezet és a pótlékrendszer nagyjából megegyezik. A rendőrök közterületi pótléka például gyakorlatilag azonos a határőrök határőrizeti pótlékával, és mindkét szervezetnél létezik például nyomozói pótlék. Munkaügyi és jogi problémát jelent majd az összeolvadás pillanatában a határőrség 10 ezres állományának töredéke, szám szerint 47 fő, ők ugyanis az egykori sorozott határőrökből lettek továbbszolgálók, vagyis szerződéses határőrök, ilyen kategóriát viszont nem ismer a rendőrségi törvény. (Őket, mivel nem rendelkeznek érettségivel, nem lehet hivatásos állományba helyezni.) Egyelőre azt sem tudni, mi lesz a határőrség vidéki bázisaival, az viszont biztosnak tűnik, hogy az országos parancsnokság a Teve utcai rendőrpalotába költözik, az eddigi központot, a budai hegyvidéken, a Labanc utcában, ősfás parkban lévő épületegyüttest pedig várhatóan eladják.

Tisztázódni látszanak az arculati elemek is. A határőrség gépkocsiparkjának zöld festése például megmarad, de e járművek is rendőrautóként fognak szolgálni. Nem kell színt váltaniuk ugyanakkor a határőröknek, az ő kékbe öltöztetésük ugyanis már megtörtént, a szervezeti váltáskor kizárólag a váll-lapokat, emblémákat kell cserélni. A szervezeti fúzió előkészítői ugyanakkor gondoltak a "határőrlélekre", vagyis identitásuk megőrzésére is. Az IRM-nél úgy tervezik - ha átmenetileg is - megmaradhat a Határőr című újság, valamint a rendőrségé mellett a határőrség zenekara is, továbbá nem vonják össze a két testület múzeumát sem.

A részletek, úgy tűnik, sínen vannak, most már csak néhány alapvető fontosságú kérdést kell tisztázni. "Az integráció problémamentessége a jövő évi költségvetési támogatáson múlik" - véli Bárdos Judit, aki tart attól, hogy a kormány úgy akar takarékoskodni az átszervezésen, hogy az munkahelyek elvesztéséhez vezet. Egzisztenciális bizonytalanságot főképp az okoz, hogy még nem készült el az úgynevezett állománytábla, amiből kiolvasható, ki hol és milyen beosztásban fog dolgozni.

TÖMÖRY ÁKOS

Erdogan megköszönte Orbánnak a nemzetközi kiállást mellettük

Erdogan megköszönte Orbánnak a nemzetközi kiállást mellettük

Komoly gondok vannak a Választás.hu-val

Komoly gondok vannak a Választás.hu-val

Két magyar film felújított változatát vetítik a Lumiere fesztiválon Lyonban

Két magyar film felújított változatát vetítik a Lumiere fesztiválon Lyonban

Orbán nagyon eltévedt, ha a gazdasági felzárkózás a cél

Orbán nagyon eltévedt, ha a gazdasági felzárkózás a cél

Új funkció jött a Google Térképbe, jól jön majd legközelebb

Új funkció jött a Google Térképbe, jól jön majd legközelebb

Kim Dzsong Il kedvenc rendezőjének filmjét is bemutatják Budapesten

Kim Dzsong Il kedvenc rendezőjének filmjét is bemutatják Budapesten