Közel 30 ezer magyar katona esett el a mai Románia területén a két világháborúban. A hadisírok ápolásáról született államközi egyezmény rájuk kiterjed, az 1848-as honvédekre azonban nem.

Azért csinálom, mert édesapámat az oroszok megölték a világháborúban, és azt szeretném, ha minden elesett katona sírját meg lehetne koszorúzni - indokolta a HVG-nek Pataky József, a Tordai Honvéd Hagyományőrző Bizottság (THHB) elnöke, miért áldoz annyi energiát a honvédsírok azonosítására, ápolására. A nyolc évvel ezelőtt megalakult szervezet jelenleg az egyetlen Erdélyben, amely módszeres nyomozással felkutatja, majd rendbe hozza a sírokat, sírkerteket, emlékműveket. Kolozs, Fehér és Maros megyében körülbelül 2500 elesettet azonosítottak, a nyilvántartásukban harminc településen több mint 1500 honvéd egyéni vagy közös sírja, obeliszkje, emléktáblája, fejfája szerepel. Legutóbb épp egy, az 1944-es tordai csatában megsebesült és a bonchidai, 25. számú katonai kórházba szállított, majd elhunyt honvédot sikerült azonosítani. Eddig a budapesti Hadtörténeti Intézet és Múzeum (HIM) s a romániai közpénzből kizárólag magyar pályázatokra fenntartott Communitas Alapítvány támogatta őket. "Jelenleg nyolc helyen van bent finanszírozási kérelmünk" - utalt pénzszerzési küzdelmeikre Pataky.

Több száz erdélyi településen van még történészek szerint jeltelen, felfedezetlen magyar honvédsír. Senki nem tudja pontosan, hol, milyen csatában, kisebb-nagyobb tűzpárbajban hány magyar katona vesztette életét Románia mai területén. Holló József altábornagy, a HIM főigazgatója a HVG-nek elmondta, hogy az általuk őrzött hadműveleti naplók, veszteségkartonok szerint az első világháborúban 17-18 ezer honvéd halt meg Románia mai területén, többségük egyéni sírokban nyugszik, a második világháborúban pedig közel 10 ezer magyar katona esett el, az ő sírjaik vagy jeltelenek, vagy pusztulófélben vannak. A sírok ügyének kényességét jelzi, hogy a magyar katonák gyakorlatilag a Románia és szövetségesei elleni csatákban vesztették életüket, hiszen Bukarest 1916-tól az antant, 1944-től a szövetségesek oldalán harcolt. "Az adatok alapján kell tervet készíteni, és puzzle-ként összerakni a romániai magyar hadisírtérképet" - fogalmazta meg az elképzeléseket Holló. Kisvári Tamás alezredes, a bukaresti magyar nagykövetség katonai attaséja szerint azonban a pontos felmérést akadályozhatja, hogy egy magyar katonát csak akkor lehetett halottnak nyilvánítani, ha jegyzőkönyv is készült elestéről. "A gyors frontmozgás miatt azonban ez nem mindig sikerült, sok esetben eltűntnek nyilvánították az illetőt" - jelezte a nehézségeket az attasé.

A tordai és a többi hasonló célú civil szervezet munkáját az is akadályozza, hogy a román törvények egyelőre csak a román katonák síremlékeiről rendelkeznek. Honvédsír esetében az exhumálási engedély megszerzése nehézkes, ráadásul a THHB-nak - mint egyszerű civil szervezetnek - tulajdonképpen nincs is joga "hozzányúlni" katonai sírokhoz, a hatóságok bármikor kérdőre vonhatják őket.

A hadisírok jogi helyzetét szabályozó, március elején aláírt magyar-román egyezmény szerint a két ország kölcsönösen gondozza a területén lévő világháborús sírokat, a másik fél emlékműveit, biztosítja állandó, zavartalan látogathatóságukat, és amennyiben újabbak felállítását igénylik, ingyen bocsátja rendelkezésre a szükséges parcellát. De ha igény merül fel, megtesz mindent azért, hogy az elesettek földi maradványait hazavihessék újratemetésre. A végrehajtásért magyar oldalon a HIM, Romániában pedig a bukaresti kormányfőtitkárság alárendeltségébe tartozó, Hősök Kultuszának Országos Hivatala felel. Patakyék az egyezményt visszafogott lelkesedéssel fogadták, mert szerintük a keretdokumentumot követő végrehajtási utasításokból derül majd ki minden. A honvédsírok ügyének rendezése egyébként legalább egy évtizedes késésben van. Románia 1996-tól Németországgal, Oroszországgal és Szlovákiával már kötött ilyen egyezményt.

A magyar-román tárgyalások eddig rendre elakadtak, mert Budapest a két ország történetírása által különféleképp megítélt 1848-1849-es magyar forradalomban elhunytak sírjait is az egyezménybe akarta foglalni, a románok azonban kijelentették, ők csak 1914-től számolnak katonasírokkal. Ezért aztán a magyar félnek, amely az elmúlt másfél évtizedben minden kormánytalálkozót megragadott az ügy felhozására, most döntenie kellett: vagy belemennek így, az 1848-1849-es sírok kihagyásával, a megállapodásba, vagy továbbra sem lesz egyezmény. A szerződés megszületett, így a 150 éves sírok felkutatása-ápolása továbbra is a civilekre marad.

Bár szándékos lefestés, eltüntetés csak elszórtan fordul elő, a nemtörődömség pusztítja ma is a sírokat, például az építkezéskor megtaláltakat inkább gyorsan visszaföldelik. Romániának egyébként egy adósságát is rendeznie kell. Budapesten ugyanis már régóta áll román katonai emlékmű, Bukarestben viszont nincsen magyar. "Szükséges egy központi emlékmű, ahol ünnepélyesen is koszorúzhatunk az elesett honvédek emlékére" - fogalmazta meg a magyar elvárást Kisvári.

IRHÁZI JÁNOS / ARAD

A Seveled díszbemutatójáról a kórházba: megszületett Tenki Réka babája

A Seveled díszbemutatójáról a kórházba: megszületett Tenki Réka babája

Fidesz-közeli zenészek is kiakadtak Mága Zoltán kormányzati kistafírozásán

Fidesz-közeli zenészek is kiakadtak Mága Zoltán kormányzati kistafírozásán

Nem szól bele a MOB, kivel megy Hosszú Katinka az olimpiára

Nem szól bele a MOB, kivel megy Hosszú Katinka az olimpiára

Palkovics: Le kell mondania a Színművészeti vezetőségének, ha tudtak Gothár ügyeiről

Palkovics: Le kell mondania a Színművészeti vezetőségének, ha tudtak Gothár ügyeiről

Fájdalmas segélykiáltást tett közzé a Meteorológiai Világszervezet a globális felmelegedésről

Fájdalmas segélykiáltást tett közzé a Meteorológiai Világszervezet a globális felmelegedésről

Miért kerül az atlétikai stadion helyének bontása 4 milliárd forintba?

Miért kerül az atlétikai stadion helyének bontása 4 milliárd forintba?