A baloldalon kegyvesztett lett, a Fidesz viszont határozottan kiáll az alkotmánybírósági elnök, a volt MSZP-s képviselő Bihari Mihály újraválasztása mellett. A bizarr helyzetre megoldás lehet, ha ezúttal a fiataldemokraták jelölik bírónak a professzort.

Bihari Mihállyal szemben ma nagyobb az ellenállás az MSZP-ben, mint Kukorelli Istvánnal kapcsolatosan a Fideszben - mondta a HVG-nek Répássy Róbert, az alkotmánybírákat jelölő parlamenti bizottság múlt csütörtöki ülése után. A fiataldemokraták frakcióigazgatója jelezte: ők a két bíró újraválasztását szorgalmazzák. A precedenst ehhez kétségkívül épp a szocialisták teremtették meg, amikor 2005-ben elérték a már korábban is általuk jelölt Holló András mandátumának a meghosszabbítását. 2007-ben ugyanez a forgatókönyv ismétlődött meg, akkor a szintén MSZP-kötődésű Kiss László kapott újabb kilenc évre megbízást.

A Fidesz indítványa - elméletileg - akár hízelgő is lehet a vezető kormánypárt számára. Hiszen Bihari 1994 és 1998 között az MSZP országgyűlési képviselője volt, 1999-ben pedig a szocialisták indítványára jutott be a Donáti utcai testületbe. Kukorelli sem virtigli konzervatív bíró. A most 56 éves alkotmányjogász konszenzusos (hatpárti) jelöltként lett tagja az Alkotmánybíróságnak (AB). Két-három évvel ezelőtt egyébként még mindkét professzor csillagzata igen magasan járt: Bihari 2005-ben kis híján a koalíció egyik államfőjelöltje lett, Kukorellit pedig ezzel nagyjából egy időben többen is kapacitálták, hogy (Holló után) vegye át az AB irányítását.

"Bihari Mihály újraválasztását az MSZP-frakció egyetlen tagja sem javasolta még" - lakonikusan így reagált Avarkeszi Dezső a HVG azon felvetésére: mit csinálnak, ha a Fidesz hivatalosan is indítványozza majd (a csütörtöki tanácskozáson személyekről még nem esett szó) a két veterán bíró mandátumának meghosszabbítását. A parlament alkotmányügyi bizottságának szocialista elnöke szerint annak viszont nincs akadálya, hogy a Fidesz saját jelöltjeként nevezze meg a két bíró bármelyikét. Arra a további kérdésre, hogy most éppen a szocialistákat vagy a szabaddemokratákat illeti-e meg a jelölés joga, Avarkeszi diplomatikusan válaszolt: "igyekszünk közösen elfogadható személyt találni". Szóról szóra ezt ismételte meg - még a koalíciós szakítás előtt - az SZDSZ-es Hankó-Faragó Miklós is.

Bihari kegyvesztettsége alapvetően két okra vezethető vissza a baloldalon. Az MSZP-ben elsősorban a self made man expolitológus, az érettségit 23 évesen tett egykori kárpitostanuló számlájára írják, hogy a párt eddigi legeredményesebb politikusát, a Biharihoz hasonlóan egy pesti szegénynegyedből jött Horn Gyulát a 70. születésnapja után a 75.-en is az ország színe előtt meg lehetett - úgymond - alázni. Öt, a jobboldalról érkező AB-tag szavazata mellett az előadó bíró Bihari voksa kellett ugyanis annak a négy különvéleménnyel megkérdőjelezett AB-határozatnak az elfogadásához, amelynek alapján az államfő tavaly nyáron megtagadhatta az 56-os karhatalmistából parlamentáris miniszterelnökké lett politikustól a legmagasabb állami kitüntetést.

Bihari másik "bűne" természetesen a Fidesz népszavazási kezdeményezéseinek támogatása volt. Egyes szakértőknek eleve már az is feltűnt, hogy a referendumkérdések felülvizsgálatával az AB vezetője Mádl Ferenc jobboldali államfő egykori első számú jogi szakértőjét, Paczolay Pétert bízta meg előadó bíróként. A március 9-ei referendumnak utat nyitó határozatok pedig kétségkívül úgy is értelmezhetőek, hogy a Bihari-bíróság azok elfogadásával lényegében ugyanazt a "vétket" követte el, mint amivel a földtulajdonnal kapcsolatos 1997-es népszavazási kezdeményezés kapcsán maga Bihari vádolta meg a Sólyom László által irányított, döntésével végső soron a Fidesznek kedvező AB-t a Magyarország politikai évkönyve - 1998 című kötetben. Nevezetesen, hogy az AB "egy, a kormánypártok és az ellenzéki pártok között folyó nyilvánvalóan politikai (s nem közjogi, csak annak álcázott) vitában politikai döntést hozott". Míg azonban az első esetben egy, a jobboldalról érkezett AB-elnök irányítása alatt született meg a Bihari által még élesen támadott, ám érzelmileg nem teljesen értelmezhetetlen verdikt, addig tavaly ősszel a volt baloldali honatya vezette alkotmányőrség hozta helyzetbe a jobboldalt.

A kilencéves mandátumát július 3-án kitöltő Bihari alkotmánybírói pályafutását szakmai körökben többféleképpen értékelik. Egyesek szerint az AB-elnök egyszerűen eltaktikázta magát. A baloldalon szerteágazó kapcsolatrendszerrel bíró professzor, aki respektált oktatója volt azonban egykor több vezető fideszes politikusnak is, úgy érezhette: elsősorban a jobboldalon kell erősítenie pozícióját. Biharinak az esztergomi érseki palotában 2005 novemberében letett alkotmánybírói esküjét kétségkívül úgy is lehet értelmezni, mint egy volt MSZMP-tag látványos megtérési gesztusát a római katolikus egyház történelmi központjában. Merőben más - jóhiszeműbb - interpretációja sem kizárt azonban ugyanezeknek az eseményeknek. E szerint az AB-elnök egyáltalán nem új keletű közjogi nézetei az elmúlt években egyszerűen szembekerültek annak a pártnak a napi politikai érdekeivel, amelyhez Bihari eredetileg a leginkább kötődött. Az államgépezet széttagoltságának csökkentése és a láthatatlan alkotmány koncepciójának elutasítása kétségkívül két olyan sarokpontja Bihari alkotmányjogi filozófiájának, amelyek legalább másfél évtizede erőteljesen befolyásolják a professzor közéleti fellépéseit.

A pannonhalmi bencéseknél érettségizett Kukorelli körül elég hirtelen fogyott el a levegő. A kezdetben sokak által jobboldali beállítottságúnak vélt, időnként mégis a baloldalról jött bírákkal szavazó államjogász szakmai teljesítményét éveken át komoly elismerés látszott kísérni. Személyével kapcsolatosan csak azt követően alakult ki bizonyos tartózkodás a konzervatív táborban, hogy Kukorelli 2001-ben liberális platformról mondott nemet az Orbán-kabinet nagy vihart kavart drogtörvényére. Pozsgay Imre egykori közeli munkatársa később ugyancsak elutasította például a sajtószabadságot megnyirbáló lex Répássyt is, sőt nem értett egyet a kettős állampolgárságról tartott 2004-es népszavazás alkotmánybírósági "engedélyezésével" sem. Az ítélkezőmunkából tavaly betegség miatt több héten át kimaradt Kukorelli az ez év márciusi népszavazásnak utat nyitó határozatokat viszont már kivétel nélkül megszavazta. Talán épp ez tette a jobboldal után a baloldalon is nemkívánatossá a személyét.

A két professzor helyére állítani kívánt esetleges új jelöltek nevét a pártok egyelőre hétpecsétes titokként őrzik. Abban a legtöbb megfigyelő viszont egyetért, hogy ha az AB élére júliusban valóban új elnök kerül, akkor őt Paczolay Péternek fogják hívni. Az 52 éves politológus 1995 és 2000 között az AB főtitkára volt, majd 2006 februárjában - a jelenlegi államfő kezdeményezésére - a testület tagjai közé is megválasztotta az Országgyűlés. Tavaly március óta már ő tölti be az elnökhelyettesi tisztséget.

BABUS ENDRE

Társadalom

Baka magyar bíró

Egy akadály elhárult a Legfelsőbb Bíróság elnöki posztjára esélyesnek tartott volt strasbourgi bíró, Baka András...

Megvádolta Robert Ficót a szlovák rendőrség

Megvádolta Robert Ficót a szlovák rendőrség

Kigyulladt egy autó a XV. kerületben

Kigyulladt egy autó a XV. kerületben

Baleset miatt lezárták az M6-os autópályát

Baleset miatt lezárták az M6-os autópályát

Nem feltétlenül sok tanulás és sok pénz kell a jó iskolai eredményekhez

Nem feltétlenül sok tanulás és sok pénz kell a jó iskolai eredményekhez

Egységbe szerveződött az Apple, a Google és a Microsoft is, szembefordultak Donald Trumppal

Egységbe szerveződött az Apple, a Google és a Microsoft is, szembefordultak Donald Trumppal

Elindult a hibridek gyártása a magyar Audinál

Elindult a hibridek gyártása a magyar Audinál