Kemény küzdelem alakult ki az utolsó olyan jelentős ingatlanért, amelyet 2011-ig kellene visszaadni a katolikus egyháznak. A pécsi Leöwey-gimnázium épületére az egyházmegyén kívül a ciszterci rend és a város is igényt tart.

Egy és másfél milliárd forint közöttire becsülhető annak az épületnek az értéke, amelyért öldöklő küzdelem folyik Pécsett. A 6 ezer négyzetméter alapterületű, a bazilika tőszomszédságában lévő ingatlanban működik a baranyai megyeszékhely legnívósabb világi középiskolájaként számon tartott Leöwey Klára Gimnázium. Az épületet a Szent Ágoston Szabályai Szerint Élő Miasszonyunkról Nevezett Női Kanonok és Tanító Rend (Miasszonyunk-rend) 1851-ben emeltette, majd 1948-ban államosították. A Magyarország és a Vatikán közötti 1997-es szerződés értelmében 2011-ig visszajáró ingatlanok ügyében a magyar katolikus egyház igényei túlnyomó többségükben rendeződtek 2006-ra - a református és evangélikus egyháznak még közel kétszáz ingatlanigénye van függőben -, ám a pécsi Leöwey-gimnázium esetében nem jött létre egyezség - vázolta az előzményeket a HVG-nek Fedor Tibor, az Oktatási és Kulturális Minisztérium egyházi kapcsolatok titkárságának főosztályvezető-helyettese.

Az ingatlanért folyó küzdelem már 1999-ben elkezdődött. Az akkori polgármester, Toller László (MSZP) egy megállapodástervezetnek álcázott, de valójában jogilag teljes értékű szerződést íratott alá a gimnázium épületének régi-új tulajdonosával, a Miasszonyunk-renddel. E szerint a gimnázium épülete egyházi tulajdonba kerül ugyan, de az önkormányzatot megilleti az ingatlan ingyenes használati joga 2027-ig. A Miasszonyunk-rendet már akkor a megszűnés veszélyeztette, mindössze három tagja volt, mindegyikük 80 év feletti. Ekkor szállt be a harcba a ciszterci rend: az akkor 86 éves rendfőnöknőt próbálták meggyőzni, hogy hagyja rájuk az iskolaingatlant. Erre a Miasszonyunk-rend vitatni kezdte a Toller-féle szerződést, arra hivatkozva, hogy az csak egy tervezet. Az önkormányzat erre taktikát váltott, és csereingatlanként a ciszterciek által működtetett Nagy Lajos Gimnázium tömbjében álló, jelenleg még a Pécsi Egyetem által használt önkormányzati épületet ajánlotta fel, valamint 400 millió forintot. De nem járt sikerrel. Az ügy húzódott, végül az utolsó nővér 2006-ban valóban a cisztercieket nevezte meg örökösként.

A Toller-szerződést mindenki elfelejtette - egészen addig, amíg 2007 novemberében Meixner Andrást (MSZP), az oktatási bizottság elnökét meg nem választották a város harmadik alpolgármesterének. Ő aztán előásta az 1999-es iratot. Meixner "előléptetésére" a 2006-os önkormányzati választás után kialakult szocialista villongás miatt volt szükség, mert Gonda Tibor kulturális ügyekért is felelős alpolgármester pozícióharcba keveredett Mészáros Andrással, a pécsi 2010-es Európa kulturális fővárosa program főigazgatójával. "Az önkormányzattal kötött szerződés azért nem helytálló, mert zárójelben a tervezet szó szerepel, ami a jogászaink szerint egyértelműen kizár mindenféle követelést" - nyilatkozta a HVG-nek Zakar Ferenc zirci ciszterci főapát. "Az önkormányzat továbbra is kitart a szerződés érvényessége mellett, s hajlandóak vagyunk perre is menni" - szögezte le álláspontjukat Meixner, aki szerint a legegyszerűbb az lenne, ha a ciszterciek elfogadnák a már korábban felajánlott csereingatlant. A HVG által megkérdezett Koller Domonkos ügyvéd szerint a szerződés érvényessége vitatható ugyan, de a jogszabályok szerint ilyen esetekben nem a megnevezés vagy a cím az irányadó, hanem maga a szerződés tartalma, ez viszont egyértelműen végleges megállapodás. Azt nem tudni, hogy Maróti Jolán rendfőnöknő a szerződések aláírásakor beszámítható volt-e, mindenesetre a jogi képviselője szerint többször mondogatta, nem akarja aláírni a szerződést, ennek ellenére megtette. A ciszterciek és a pécsi önkormányzat egymásra mutogatnak, azt állítva, a másik becsapta az idős rendfőnöknőt.

Felmerülhet az is, hogy a városvezetés keménysége mögött pénzszerzési célú taktikázás van. A törvény szerint ugyanis az egyházaknak visszaadott ingatlanok után állami kártérítés jár az önkormányzatnak. Úgy tudjuk, Pécs legalább 1,4 milliárd forintra tart igényt ebben az esetben. Csakhogy még az is előfordulhat, hogy végül egy fillért sem kap - ez akkor történne meg, ha az oktatási tárca egyeztetőbizottsága úgy ítéli meg, hogy az önkormányzati gimnázium további működéséhez nem kell új ingatlant vásárolni vagy építeni, mert az oktatás minimális költséggel áthelyezhető másik (esetleg az államtól kapott) épületbe. Márpedig a cisztercieknek felajánlott ingatlant a Leöwey igazgatónője örömmel elfogadná. Szolcsányi Jánosné, aki - mint mondta - fejben már mindent eltervezett, akár 2008 őszére át tudná költöztetni a gimnáziumát. Ugyanakkor a hiánnyal küzdő város aligha mond le a kártérítésről, sőt megpróbálja a lehető legtöbb pénzt kisajtolni az államkasszából.

A pécsi egyházmegye hallgat az ügyben, pedig nyilvánvaló, hogy a háttérből szemet vetett az ingatlanra. Mayer Mihály pécsi megyés püspök teljesen elzárkózik a nyilatkozattól, ám aligha véletlen, hogy a napokban felbukkant náluk a Miasszonyunk-rend 1851-es, latin nyelven íródott alapító okiratának állítólag hiteles fordítása, amelyből az derül ki, a rend megszűnése esetén a pécsi püspökség a jogutód, így az ingatlanok is őt illetik. Zakar főapát szerint az alapító okirat hiába rendelkezik a pécsi püspökség jogáról, mert az utolsó nővér végrendelete erősebb. A jogi szakértők szerint viszont, ha a rendfőnöknő a ciszterci rendre kívánta hagyni az ingatlant, előtte módosítani kellett volna az alapító okiratot.

A tulajdoni viszonyok rendezése mindenképpen az egyházra marad, mert a magyar állam tiszteletben tartja az egyház autonómiáját, és ebbe az ügybe nem kíván beleavatkozni - tette hozzá Fedor, aki szerint van egy érseki nyilatkozat és egy szentszéki dekrétum, amelyek a cisztercieket ismerik el jogutódnak. Zakar szerint a Miasszonyunk-rend után szinte semmilyen papír nem maradt fenn, mindössze a rendszerváltás utáni újraalapítást és a 2007-es megszüntetést kimondó határozat, minden régi dokumentum a pécsi püspöki levéltárban lehet. Így az sem tudható pontosan, hogy a Miasszonyunk-rendnek milyen ingatlanok voltak a tulajdonában (az erre vonatkozó adatokat a Baranya Megyei Földhivatal is csak hivatalos rendőrségi, bírósági vagy ügyészségi kérésre szolgáltathatja ki). A rendfőnök régebben például többször beszélt jogi képviselőjének a rend tulajdonát képező értékes ingatlanokról az egykori pécsi Papi Szőlőkben. "A Miasszonyunk-rendnek egy fillérje sem maradt, a bankszámlák üresek voltak, csak több tízmilliós tartozás maradt utánuk" - Zakar főapát viszont így számolta össze az örökségüket.

FÓRIS GÁBOR

Lezajlott az első csak női űrséta

Lezajlott az első csak női űrséta

Mangalaci keményen próbálkozik, de lehet, hogy ez most kevés lesz

Mangalaci keményen próbálkozik, de lehet, hogy ez most kevés lesz

Varga Mihály az elmúlt 9 év tapasztalataival akarja segíteni az IMF-et

Varga Mihály az elmúlt 9 év tapasztalataival akarja segíteni az IMF-et

Így harcol Németország az antiszemitizmus és a szélsőjobb ellen

Így harcol Németország az antiszemitizmus és a szélsőjobb ellen

A friss Nobel-díjas, aki nem engedi, hogy előirják neki, ki legyen

A friss Nobel-díjas, aki nem engedi, hogy előirják neki, ki legyen

5200 éves sírrendszert tártak fel Németországban

5200 éves sírrendszert tártak fel Németországban