Július 1-jén, az elektronikus cégeljárási rendszer első napján 1100 "villanyirat" érkezett a bíróságokra, közülük nagyjából ötszáz jutott át az első szűrőn, vagyis készült az új benyújtási feltételeknek megfelelő formátumban. Az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium (IRM) naponta gyűjti az adatokat, s mint Gadó Gábor szakállamtitkár a HVG-nek elmondta, néhány nap alatt látványos javulást könyvelhettek el. Pénteken a beadott 1012 kérelemből 761 volt informatikai szempontból továbbításra alkalmas, a hétfői adatok szerint pedig 972 ügyiratból 753 vette a számítógépes szűrés akadályát.

Múlt kedden új időszámítás kezdődött a magyar cégeljárásban: ekkortól teljes mértékben automatizáltan kell működnie. Az egyszerűsített cégalapítás - ilyenkor kitöltött szerződésmintát csatolnak a kérelemhez - elintézési ideje ennek révén elvileg a számítástechnika korszakát mutató egy órára csökken. A rapid határidő azonban csak a szűken vett cégbírósági munkára vonatkozik, a folyamat egésze, beleértve az illeték és a közzétételi díj befizetését és ennek dokumentálását, még most is legalább kétnapos ügyintézést jelent. A kezdet ráadásul pánikhangulatú volt, legalábbis Budapesten. A papírkorszak utolsó napján, június 30-án, hétfőn rég nem látott tumultus volt a hagyományosan legnagyobb forgalmú Fővárosi Cégbíróságon.

Az ügyvédek mintha sejtettek volna valamit: másnap, az éles üzemben a számítástechnikai rendszer roszszul kezdett. Délelőtt a fővárosban nem működött a beadványokat a kötelező tartalmi elemek megléte szerint szelektáló szűrőprogram, a bírósági dolgozóknak egyenként kellett ellenőrizniük a már csak elektronikus formában létező "ügyiratokat", de megbirkóztak vele, mert délig csak tucatnyi beadvány érkezett. A cégügyekkel gyakran foglalkozó Harsányi Gábor ügyvéd másképp látta: a bíróságokon szerinte fejetlenség uralkodott, hajánál előrángatott kifogásokkal próbálták elutasítani a bejegyzési kérelmeket. Ilyen példa volt, amikor külön nyilatkozatot követeltek volna meg a jogi képviselőktől, igazolandó, hogy megvizsgálták és törvényesnek találták a cégeljáráshoz szükséges iratokat, az ügyvéd szerint viszont ezt az IRM honlapjáról letölthető program szerint eleve igazolták. Gyakori volt, hogy az ügyfelek nem megfelelő pdf formátumban továbbították az adatokat, de voltak egészen meglepő visszautasítások is, például túlméretesként megbukott a mellékleteivel együtt összesen 840 kilobájtos beadvány, miközben a jogszabályi 800 kilobájtos plafon egy oldalra vonatkozik. A HVG által megkérdezett ügyvédek többsége mindenesetre úgy értékelte, a gyakorlatban az elektronikus ügyintézés több idejüket viszi el, mint a korábban megszokott papíralapú, így az új procedúra költségei is magasabbak lehetnek, az IRM-ben viszont azt remélik, rövid időn belül csökkenni fognak az ügyvédi díjak, hisz gyorsul az eljárás.

Nagy bajban az az ügyfél sincs, akinek beadványát az informatikai szűrő vagy - második lépésben - a cégbíróság visszautasította, mivel nyolc napon belül újból beadhatják a kérelmet (ilyenkor nem kell újabb eljárási illetéket vagy más költséget fizetni). Az első tapasztalatok alapján változott a szoftver is, amely a "nyomtatvány" kitöltésekor - tehát még a beadvány "postázása" előtt - kétszer is figyelmeztető üzenetet küld, ha hibát észlel. Az IRM-ben pedig azt ígérik, egészen őszig akár hetente is értekeznek a cégbíróságok vezetőivel, számítástechnikai szakemberekkel, valamint a felhasználókat jelentő ügyvédek képviselőivel arról, mit kellene változtatni a rendszeren.

A kincstári befizetés igazolása most meglehetősen körülményes, s felmerült, hogy az ügyvédek utólagos fizetéssel is elindíthassák a cégeljárást, vagy hogy egy aránylag nagyobb összegű letétből lehessen szükség szerint levonni a díjakat. A rendszer teljes elektronizálásához egy elem egyébként még hiányzik, jövőre várható az úgynevezett elektronikus tértivevény bevezetése, ami közhitelesen igazolná, hogy a bíróság bejegyezte a céget, és erről megérkezett az értesítés az ügyvédhez. Egyelőre, átmeneti megoldásként maradt a papír: amennyiben a cégbíróság megküldi értesítését a bejegyzésről, azt az ügyvéd elektronikus aláírással veheti át, ám ha ez a visszaigazolás három napon belül nem érkezik meg a cégbíróságra, akkor az ódivatúan, postai küldeményként továbbítja végzését.