Nincs tovább: Papp Lajos 60 évesen nyugdíjba vonul, a Pécsi Tudományegyetem rektora, Gábriel Róbert pedig ezt már alig várja. Ezzel a neves szívsebész elállni kényszerül attól a nyíltan soha nem vállalt szándékától, hogy orvostársaival saját működtetésükbe vegyék az egyetem kötelékébe tartozó Szívgyógyászati Klinikát. Ezt a tervet egyébként Papp az utóbbi napokban még a HVG kérdésére is tagadta, ám csapatának tagjaival tavaly decemberben négy, idén tavasszal pedig újabb két kft-t hoztak létre, amelyek meglehetősen jól illeszkednek az általa igazgatott klinika tevékenységéhez. "A cégalapítások nem alantas akcióként, hanem a továbblépés lehetőségei felé való nyitási szándékként születtek" - fogalmazott talányosan a múlt héten is egy interjúban.

Pedig Papp immár fél éve a Pécsi Szívsebészeti Egészségügyi és Szolgáltató Kft. egyik tulajdonosa, amelyben társa - több kollégáján kívül - az egyetem korábbi rektorának, Lénárd Lászlónak a fia is. A készenléti állapotban lévő cégcsoportot a Pécsi Szívgyógyászati Klinika Kft. fogja össze, amelyet az Artima és Pacemaker, az Anesztmed, az Echocentrum, a Pécsi Szívsebészeti, valamint a Szívkatéter Terápa kft-k alapították idén márciusban, ügyvezetője pedig Lóth Erika, a klinika főnővére. A kft-kben - amelyekre most állítólag végelszámolás vár - lévő 27 orvos mindegyike a klinika alkalmazottja. Politikailag felettébb pikáns, hogy éppen a közismerten a jobboldallal rokonszenvező orvosprofesszor-igazgató látott sanszot klinikája magánműködtetésére. A megoldás - hogy az orvosok vegyék a kezükbe a dolgok intézését - persze még a privatizációt övező indulatos közállapotokban is képviselhető megoldás. Legalábbis elvileg, mert az egyetem vezetői nem annak látják; mint megfogalmazták, féltik a képzés-gyógyítás egységét, illetve attól tartanak, hogy a legvonzóbb területek kiválásával csődtömeg marad a nyakukban. Az amúgy ott is van, hiszen az univerzitás adóssága több mint 4 milliárd forint.

Valóságos összegyetemi ki mit tud bontakozott ki az elmúlt napokban arról, hogy a magánosítási tervbe ki volt beavatva. A célkeresztbe egy hatástanulmány került, amelynek címe A Pécsi Tudományegyetem Szívgyógyászati Klinikája működtetésének üzemeltetésbe adásához, s amelyet a Kató és Társa 2003. Tanácsadó Kft. készített el 2008 áprilisában. A cég vezetőjét, Kató Gábort a szakmában sikeres válságmenedzsernek tartják, aki közreműködött egyebek mellett a debreceni egészségügyi szolgálat és a gyöngyösi kórház gazdasági társasággá alakításában, és egy ideig az egri Markhot Ferenc Megyei Kórház menedzselésébe is bekapcsolódott (HVG, 2007. július 7.). A tanulmány megrendelője a Szívgyógyászati Klinika Kft. volt, és Pécsett tudni vélik, hogy azt a Paksi Atomerőmű Zrt. finanszírozta. Ez nem volna rendkívüli, mivel a cég amúgy is támogatja a klinikát, és két éve - a dolgozói gyógykezelését segítendő - a Zsigmondy Vilmos Harkányi Gyógyfürdőkórház Kht.-ba is beszállt tulajdonosként. A háttértanulmányról Gábriel Róbert rektor azt állította, őt átvágták, mivel Papp csupán a klinika fizetős betegellátásának kidolgozására kért tőle engedélyt. "Ehelyett egy komplett privatizációs hatástanulmányt kaptam, ahhoz hasonlót, ami Egerben történt a Hospinvest Zrt. esetében" - mondta a rektor. Vele szemben az egyetem gazdasági főigazgatója, Imhof Gábor a HVG-nek elismerte, "az egyetem egész vezetése tudott arról, mi készül, csak valahogy híre ment a dolognak, és egyre többen kezdtek találgatni, mire megy ki az egész. Amikor az ügy kezdett kellemetlenné válni, Papp elállt a privatizációtól."

A szívsebész a rektort titulálta a fő ötletadónak, egyúttal hazugsággal is megvádolta őt - legalábbis azon a 17 perces hangfelvételen, amely az orvosi kar június 18-ai tantestületi ülésén készült. A kiszivárogtatók csak Papp felszólalását juttatták el a szerkesztőségekbe. "A rektor úr hazudik, ő javasolta, ő engedélyezte, ő javasolta azt, hogy mit tegyünk, dokumentum is van róla, (...) a szenátusban mást mondott, mint amit nekünk javasolt, (...) a régi rektorom egyetlenegy vesszőt sem módosított, itt pedig folyamatos hazugság van" - fakadt ki Papp.

Az alagsor raktáraitól a teljes műszerpark felméréséig minden részletre kiterjedő, háromszáz oldalas háttértanulmány kétségkívül a Szívgyógyászati Klinika kimenekítésének előnyeit és kockázatait taglalja: szolgáltató feladatait egy gazdasági társaságnak lehetne átadni, amely bérleti vagy vagyonkezelői szerződést köthetne az egyetemmel. A jelenlegi hierarchiában a Szívgyógyászati Klinika nem tudja önállóan megszervezni a gazdálkodását - érvel a változtatás mellett a tanulmány -, vezetői "legfeljebb eseti, operatív döntéseket" hozhatnak, holott a 78 ágyas intézmény vagy központi, vagy pedig külső forrásokra szorul. Előbbire nem sok remény mutatkozik az egyetem adósságai miatt, de a mintegy 20 milliárd forint egészségbiztosítási pénztári bevételből gazdálkodó Klinikai Központ sem tud besegíteni. Ellenkezőleg, a mintegy negyven orvost foglalkoztató, évi 3,5 milliárd forintos költségvetésű Szívgyógyászati Klinikától az idén több mint 400 millió forintot terveztek elvonni a központilag kezelt költségekre és a Klinikai Központ irányítására. Ez "nem áll arányban a központi apparátus szolgáltatási értékével", viszont az elvonással a működési eredmény már mínuszos lehet - olvasható a tanulmányban.

A klinika finanszírozási teljesítménye kiemelkedően jó, az esetszám is jelentősen meghaladja a többi hasonló intézmény azonos mutatóit - folytatódik az elemzés, amely mindazonáltal fontos teendőket is feltárt, például azt, hogy a járóbeteg-szakrendelő kapacitása nagyon szűk, és a műszerpark csaknem 90 százaléka fölöttébb elavult. A betegellátást veszélyeztető, azonnal beszerzendő eszközök több mint 100 millió forintot igényelnének, a teljes eszközállomány két-három éven belül elkerülhetetlen megújításához pedig 2,5-2,6 milliárd forintra volna szükség. A tanulmány épp ezért a tőkebevonást tartja a kulcskérdésnek, ami azonban önmagától a hat kft-től aligha remélhető. Imhof főigazgató szerint épp az volt a legnagyobb gond, hogy Papp nem tudott semmiféle pénzügyi garanciát adni privatizációs tervéhez. Ezzel szemben a professzor arra utalt interjújában, hogy az egyetem még azt sem engedte meg neki, hogy kapcsolatait kihasználja.

Papp június 19-én levélben fordult az egyetem gazdasági főigazgatójához a klinika anyagi helyzete miatt, ebben közölte, hogy nyugdíjba vonul, valamint azt a szándékát, hogy azt követően kipakol. "Vádolni fogom Gábriel Róbertet törvénytelenségeiért, az egyetem tönkretételéért, személyem meggyalázásáért, becsületem megsértéséért, de legfőképpen a betegek halálát okozó rendelkezéseiért, mulasztásért" - fenyegetőzött. Kifakadásában az is közrejátszott, hogy a Klinikai Központ főigazgatója, Kollár Lajos a halasztható műtéteket június 15-e és június 30-a között leállította, amit azzal indokolt, hogy Pappék az év első négy hónapjában 80 millió forinttal túllépték költségkeretüket. Ezt a professzor azzal magyarázta, hogy a klinika korábbi, három megyére kiterjedő ellátási kötelezettsége 980 ezer főről 1,4 millióra bővült, miközben a kezelés egészségbiztosítói finanszírozása csökkent. A gazdasági főigazgató erre azzal kontrázott, hogy Papp és társai szándékosan termeltek negatívumot, hogy az egyetem örömmel szabaduljon meg a veszteséges klinikától.

"Kétszáz kollégám nézte egymást, miközben haltak meg emberek, és csak néhány félhalottat tudtunk felvenni" - jellemezte a kéthetes visszafogást Papp, amire Gábriel Róbert másnap egy sajtótájékoztatón azzal reagált, a betegforgalmi adatok ezt nem támasztják alá, a tervezett műtétek 95 százalékát elvégezték. Kollár pedig ismételten megerősítette, hogy a takarékossági intézkedés nélkül veszélybe került volna az egyetemi dolgozók bére, a közüzemi számlák kifizetése - ami persze milliárd forintos büdzséjű intézménynek aligha válik dicsőségére. Az egyetem több vezetője úgy véli, Papp egyszerűen megsértődött, mert privatizációs terveiből nem lett semmi, másrészt a leállás miatt nem tudtak végrehajtani egy sor olyan műtétet, amelyet paraszolvenciáért terveztek be (a klinika 2007-ben hivatalosan 3500, 2008 júniusáig 1800 beavatkozást végzett el). Az intézményt 2001 óta irányító Pappot állítása szerint már csak néhány nap választja el attól, hogy nyugdíjba vonulása után lerántsa a leplet a rektor állítólagos üzelmeiről: "bizonyítani fogom, hogy az egyetem tönkretétele azért történik, hogy a kincstár az egyetem tulajdonában lévő ingatlanokat eladhassa", amivel a privatizációs vádaskodások köre is bezárult. A tanácsadói javaslat pedig, hogy tiszta és átlátható - például még az oktatói órák számát és azok ellenértékét is pontosan forintosító - szerződés kösse össze a klinikát és az egyetemet, gyaníthatóan elenyészett.

FÓRIS GÁBOR