Borsodból kelt útra az a család, amelynek gyermeke - mint a Zalai Hírlap beszámolt róla - 13 évesen dolgozott a M7-es építésén Zalakomárnál. A megyei napilap szerint legalább 10-15 fiatal robotolt rendszeresen az építkezésen. A családfő, aki feleségével és kilenc gyermekével költözött a délnyugati megyébe, elmondta: hozzájuk hasonlóan sokan mások is útra keltek, hogy munkát szerezzenek. Az ország keleti fertályán szinte egyáltalán nincs munkalehetőség, sokan segélyekből próbálják fenntartani magukat, s még többen az uzsorások csapdájában vergődnek. Az elmúlt hónapok ellenőrzései során több helyen is észleltek illegális gyerekmunkát a munkaügyi felügyelők az M7-esen.

"Több falubeli, köztük hivatali dolgozók is látták, amint 16 évesnél fiatalabbak reggelente beszállnak a munkásokat szállító kisteherautókba" - mondta el a HVG-nek Rontó Károly, Zalakomár jegyzője. Az iskolai hiányzások - orvosi vagy szülői igazolás minden esetben volt - szintén arra engednek következtetni, hogy tanulás helyett néhányan dolgozni jártak. A gyerekek - akik a HVG információi szerint napi 2-3 ezer forintot kerestek az építkezésen - vizet hordtak, gereblyéztek vagy füvesítettek. A jegyző azt is elmondta: nem csak ő, a rendőrök is tudják, hogy kik toborozzák a fiatalokat, s végeztetik velük az illegális munkát, de arra várnak, hogy a gyerekek tegyenek tanúvallomást.

A gyermekmunka Magyarországon nem tartozik a jellemző jogsértések közé: 2006-ban 27, 2007-ben 22, míg az idén nyolc esetet fedeztek fel az ellenőrzések során. Gedeon András, az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség (OMMF) szóvivője ugyanakkor elismerte: jóval több gyerek dolgozik országszerte, mint az a statisztikából kiderül, mivel a tettenérés nem minden esetben sikeres, eljárást viszont csak ekkor tudnak indítani (a bírság felső összege akár 20 millió forint is lehet). A Nemzeti Infrastruktúrafejlesztő Zrt. (NIF) szerint a fővállalkozót és az alvállalkozókat is köti a szerződésben foglaltak betartása, azaz a hatályos jogszabályok szerinti foglalkoztatás. A NIF erre rendszeresen figyelmezteti is a kivitelezést végző PVT-M7 konzorciumot, ám ellenőrzési jogköre nincs a zrt-nek, ilyesmit csak az OMMF végezhet. Mészáros József, a kivitelezést végző konzorcium projektvezetője vitatja, hogy a gyerekmunka rendszeres lenne, annyit azonban elismert: az építési terület nagysága és az alvállalkozók népes tábora miatt nehéz az ellenőrzés, s a feketemunka felszámolásával kapcsolatban vannak még hiányosságok, ám szerinte ez elsősorban az alvállalkozók felelőssége. A 13 éves gyereket és a 19 feketemunkást foglalkoztató céggel egyébként szerződést bontott a fővállalkozó.

Az M7-esen sokkal több feketemunkás dolgozott, mint amennyit felderített az OMMF - állította a HVG-nek Komári József, Szőkedencs polgármestere. Mint mesélte, egy-egy munkaügyi ellenőrzés alkalmával szanaszét szaladtak az emberek, volt, akit az erdőben értek utol. Hasonló történetekkel szolgált egy, a Zalakomár és Nagykanizsa közötti szakaszon dolgozó munkás is. Az illető két hetet húzott le, de fizetséget nem kapott munkájáért, igaz, szerződést sem kötött vele az alvállalkozó. A férfi elmondása szerint kétes hírű csoportok szállítják a munkásokat, s nem csupán a környékről, de az 50 kilométerre lévő Zalaszentgrótról is. Olyan embert persze lehetetlen találni, aki névvel is vállalja történetét, miközben becslések szerint csak a 3200 fős Zalakomárban a lakosság fele dolgozik így vagy úgy a sztrádaépítésen. A településen 100-150 vándormunkás lehet, mintegy negyven fő az önkormányzat kulcsosházában lakik (napi 1200 forintért), a többiek magánháznál. Akad albérlet, ahol 19-en élnek két szobában. A toborzók állítólag napi 10-12 ezret kapnak egy-egy munkás után, amiből 5 ezret adnak tovább a ténylegesen dolgozónak.

PÁSZTOR ANDRÁS