Az afganisztáni magyar katonai szerepvállalás átértékeléséhez vezethet, hogy egy hónapon belül két magyar tűzszerész halt meg tisztázatlan körülmények között.

A táborban jelenleg nyugalom van; a pszichológus és a lelkész elkezdett beszélgetni a tűzszerészekkel - jelentette miniszterének Sándor Tamás alezredes, az afganisztáni magyar parancsnokhelyettes múlt szombaton, nem sokkal azt követően, hogy életét vesztette Nemes Krisztián, az afganisztáni Baglan tartományban szolgáló magyar tűzszerészek parancsnoka. A robbanás akkor történt, amikor Nemes - súlyos sérüléseket szenvedő afgán rendőr járőrtársával együtt - kiszállt a gépkocsiból, hogy a Kunduzba vezető út mentén talált két, szakzsargonban IED-nek, angolul improvised explosive device-nak nevezett házi készítésű bombát hatástalanítsa. A helyszínt a magyarok a Kunduzban állomásozó német kommandósokkal együtt biztosították, s a németek az esetleges távrobbantás elkerülése érdekében állítólag rádióhullám-zavaró készüléket, úgynevezett jammert is használtak, vagyis ha pokolgép robbant, az valószínűleg időzítővel volt ellátva.

A német egység bevonását a Honvédelmi Minisztérium (HM) szerint a közelségük indokolta, és nem az, hogy a magyarok esetleg nem is rendelkeznek rádiózavaróval. A HVG ezt firtató kérdésére a tárca mindössze annyit válaszolt, hogy a technikai felszerelésről a kint szolgálók érdekében nem adnak tájékoztatást, továbbá hogy "rendelkeznek mindazokkal az eszközökkel a szövetségesekkel együtt, amelyek a feladatok végrehajtásához szükségesek".

A történteket még drámaibbá teszi, hogy a hősi halált halt magyar katona frissen érkezett Afganisztánba, hogy az ottani kilencfős magyar tűzszerész-alakulatot vezesse, miután a korábbi parancsnok, Kovács Gyula június 10-én - szintén szolgálatellátás közben - életét vesztette. Igaz, a körülmények (amelyek tisztázására máig nem zárult le a vizsgálat) a hírek szerint mások voltak, mint most. Akkor Kovács egy állítólag csúcstechnikát képviselő tűzszerészrobottal próbált egy szintén út mellett talált bombapárt hatástalanítani, a robot azonban nem bírt a szerkezettel. A szerencsétlenül járt Kovács Gyula állítólag kézi erővel próbálta meg elhúzni az egyik bombát, amikor az felrobbant.

A szombati tragédia mindenesetre gyors immunreakciókra késztette a magyar katonai-katonapolitikai vezetőket. A baglani tábor jelenlegi rangidős vezetője, Sándor Tamás parancsnokhelyettes Szekeres Imre honvédelmi miniszterrel egyetértésben úgy döntött, további intézkedésig a magyarok felfüggesztik kinti tűzszerész-tevékenységüket. Ezzel párhuzamosan vizsgálóbizottság alakul, amelyet Benkő Tibor vezérőrnagy, a Magyar Honvédség összhaderőnemi parancsnokságának parancsnokhelyettese vezet. A magyar tisztek kiutaztatására nem a nehézkes saját járattal kerül sor. "Egy ilyen gép indítását hosszas engedélyeztetési procedúrának kell megelőznie, amire a nemzetközi szerződések köteleznek bennünket" - magyarázza Nagy Andrea, a HM médiaosztályának helyettes vezetője, aki korábban szintén szolgált Afganisztánban. Így azután marad a nemzetközi légihíd, aminek átfutása szintén napokban mérhető. A bizottság lapzártánkkor mindenesetre elindult. Ez a légihidas megoldás korábban már bevált. Ilyen módon utaztatott a HM újságírókat, tévés-rádiós műsorvezetőket táborlátogatásokra Baglanba, sőt teljesen civileket is, akik között volt olyan, aki egy betelefonálós rádióműsor nyerteseként jutott el a magyar táborba.

Kérdezni-, tisztáznivaló van bőven. Például hogy lakatlan, nyílt terepen elhelyezett bombákat a tűzszerészek miért próbáltak meg testi épségüket kockáztatva hatástalanítani (ahogy ezt békeidőben, lakott övezetekben kénytelenek megtenni), és miért nem igyekeztek azt biztonságos távolságból szétlőni-felrobbantani. Különösen mivel köztudott: a terroristák szívesen alkalmaznak kis teljesítményű álbombákat azért, hogy a helyszínre csalják a célpontnak tekintett tűzszerészkatonákat.

Nem tudni azt sem, hogy a magyar kontingens tagjainak milyen alapos a felkészítésük a gerillaháborús helyzetek kivédésére. A most szerencsétlenül járt Nemes Krisztián például úgy vette át a kinti tűzszerészcsoport vezetését, hogy elődje halálát követően alig több mint két hete volt a felkészülésre, s bár korábban Boszniában és Koszovóban is szolgált, Afganisztánban még soha. Kívülállók számára nehezen érthető az is, hogy a szerencsétlenül járt tiszt miért egyedül - pontosabban, egy helyi rendőrrel - ment hatástalanítani a bombát. A térség ismerői szerint ugyanis a helyi fegyveres erők tagjai bizonytalansági tényezőt jelentenek, egyrészt felkészültségük esetleges hiányosságai miatt, másrészt, mert Afganisztánban mindenhol létezhet a "megélhetési terrorizmus", vagyis hogy valaki zsarolás miatt, esetleg beígért pénz reményében hajlandó (öngyilkos) kollaborálásra a terroristákkal.

Azt pedig, hogy a magyar kontingens felszereltsége is vita tárgya lehessen, Szekeres Imre egy félreérthető félmondata is táplálja. A miniszter ugyanis a szombati tragédia nyomán tartott videotelefonálás során arra kérte a Baglanban levő katonákat, hogy csak olyan feladatot vállaljanak, amelynek minden feltétele biztosítva van. Ráadásul az első halálesetnél a már említett tűzszerészcsúcsrobot alkalmatlannak bizonyult, ami fölveti a kérdést: a készülék 25 kilogrammos teherbíró képességét figyelembe véve ugyanolyan hatékonysággal vethető-e be harctéri körülmények között, ahol esetenként mázsás bombákat-gránátokat kell megsemmisíteni, mint mondjuk egy gyanús repülőtéri csomag semlegesítésénél?

Az észak-afganisztáni magyar katonai kontingens működésében a vizsgálat lezárultával alighanem gyökeres változásokra lehet számítani. Erre enged következtetni egyrészt, hogy a vizsgálat nem helyszínelői szintűnek ígérkezik, s a delegációt az ottani magyar katonai feladatokat, a felkészítést és feltételeket komplex módon átlátni hivatott tábornok vezeti. Másrészt a hét elején a NATO közleményben tudatta, tudomásul veszi, ha Magyarország a jövőben nem végez tűzszerész-tevékenységet a térségben, ami egyaránt felfogható óvatos kritikának, illetve annak, hogy a magyar katonai vezetés - legalábbis a szövetség felé - felvillantotta ezt a lehetőséget.

Afganisztán, ezen belül Baglan pedig sokat változott azóta, hogy a magyarok két éve átvették a tartományi újjáépítés vezetését. A közigazgatás fejlődése, a nagyobb szervezettség, a demokratizálódás határozottan érzékelhető - mondta a HVG-nek Lehel László, a térség újjáépítésében évek óta részt vevő Magyar Ökumenikus Segélyszervezet igazgatója. A biztonsági helyzet ugyanakkor fokozatosan romlik - mondja, hozzátéve, munkatársait még soha semmilyen atrocitás nem érte. Igaz, az ott működő nem kormányzati szervezetek fórumain szaporodnak a biztonsági figyelmeztetések például arról, hogy a civil munkatársak minél inkább kerüljék el a közös fellépést, az érintkezést a katonákkal. Mindez paradox helyzetet teremt: a civil segélyezők annál nagyobb biztonságban érezhetik magukat, minél tisztesebb távolságot tartanak az elvben a védelmükre is odavezényelt saját vagy szövetséges csapatoktól.

TÖMÖRY ÁKOS

Economist: Az EU negyedik legkevésbé demokratikus állama Magyarország

Economist: Az EU negyedik legkevésbé demokratikus állama Magyarország

Kisebb lett a fideszes Bánki Erik cégbirodalma

Kisebb lett a fideszes Bánki Erik cégbirodalma

Nem parancsolhatjuk meg az embereknek, hogy legyenek kiváló ötleteik

Nem parancsolhatjuk meg az embereknek, hogy legyenek kiváló ötleteik

Négy év börtönt kapott a férfi, aki Down-szindrómás testvére halálát okozta

Négy év börtönt kapott a férfi, aki Down-szindrómás testvére halálát okozta

Schobert Norbert és a nők

Schobert Norbert és a nők

Skóciában négy embert kezelnek a koronavírusra jellemző tünetekkel

Skóciában négy embert kezelnek a koronavírusra jellemző tünetekkel