Tetszett a cikk?

Az afganisztáni magyar katonai szerepvállalás átértékeléséhez vezethet, hogy egy hónapon belül két magyar tűzszerész halt meg tisztázatlan körülmények között.

A táborban jelenleg nyugalom van; a pszichológus és a lelkész elkezdett beszélgetni a tűzszerészekkel - jelentette miniszterének Sándor Tamás alezredes, az afganisztáni magyar parancsnokhelyettes múlt szombaton, nem sokkal azt követően, hogy életét vesztette Nemes Krisztián, az afganisztáni Baglan tartományban szolgáló magyar tűzszerészek parancsnoka. A robbanás akkor történt, amikor Nemes - súlyos sérüléseket szenvedő afgán rendőr járőrtársával együtt - kiszállt a gépkocsiból, hogy a Kunduzba vezető út mentén talált két, szakzsargonban IED-nek, angolul improvised explosive device-nak nevezett házi készítésű bombát hatástalanítsa. A helyszínt a magyarok a Kunduzban állomásozó német kommandósokkal együtt biztosították, s a németek az esetleges távrobbantás elkerülése érdekében állítólag rádióhullám-zavaró készüléket, úgynevezett jammert is használtak, vagyis ha pokolgép robbant, az valószínűleg időzítővel volt ellátva.

A német egység bevonását a Honvédelmi Minisztérium (HM) szerint a közelségük indokolta, és nem az, hogy a magyarok esetleg nem is rendelkeznek rádiózavaróval. A HVG ezt firtató kérdésére a tárca mindössze annyit válaszolt, hogy a technikai felszerelésről a kint szolgálók érdekében nem adnak tájékoztatást, továbbá hogy "rendelkeznek mindazokkal az eszközökkel a szövetségesekkel együtt, amelyek a feladatok végrehajtásához szükségesek".

A történteket még drámaibbá teszi, hogy a hősi halált halt magyar katona frissen érkezett Afganisztánba, hogy az ottani kilencfős magyar tűzszerész-alakulatot vezesse, miután a korábbi parancsnok, Kovács Gyula június 10-én - szintén szolgálatellátás közben - életét vesztette. Igaz, a körülmények (amelyek tisztázására máig nem zárult le a vizsgálat) a hírek szerint mások voltak, mint most. Akkor Kovács egy állítólag csúcstechnikát képviselő tűzszerészrobottal próbált egy szintén út mellett talált bombapárt hatástalanítani, a robot azonban nem bírt a szerkezettel. A szerencsétlenül járt Kovács Gyula állítólag kézi erővel próbálta meg elhúzni az egyik bombát, amikor az felrobbant.

A szombati tragédia mindenesetre gyors immunreakciókra késztette a magyar katonai-katonapolitikai vezetőket. A baglani tábor jelenlegi rangidős vezetője, Sándor Tamás parancsnokhelyettes Szekeres Imre honvédelmi miniszterrel egyetértésben úgy döntött, további intézkedésig a magyarok felfüggesztik kinti tűzszerész-tevékenységüket. Ezzel párhuzamosan vizsgálóbizottság alakul, amelyet Benkő Tibor vezérőrnagy, a Magyar Honvédség összhaderőnemi parancsnokságának parancsnokhelyettese vezet. A magyar tisztek kiutaztatására nem a nehézkes saját járattal kerül sor. "Egy ilyen gép indítását hosszas engedélyeztetési procedúrának kell megelőznie, amire a nemzetközi szerződések köteleznek bennünket" - magyarázza Nagy Andrea, a HM médiaosztályának helyettes vezetője, aki korábban szintén szolgált Afganisztánban. Így azután marad a nemzetközi légihíd, aminek átfutása szintén napokban mérhető. A bizottság lapzártánkkor mindenesetre elindult. Ez a légihidas megoldás korábban már bevált. Ilyen módon utaztatott a HM újságírókat, tévés-rádiós műsorvezetőket táborlátogatásokra Baglanba, sőt teljesen civileket is, akik között volt olyan, aki egy betelefonálós rádióműsor nyerteseként jutott el a magyar táborba.

Kérdezni-, tisztáznivaló van bőven. Például hogy lakatlan, nyílt terepen elhelyezett bombákat a tűzszerészek miért próbáltak meg testi épségüket kockáztatva hatástalanítani (ahogy ezt békeidőben, lakott övezetekben kénytelenek megtenni), és miért nem igyekeztek azt biztonságos távolságból szétlőni-felrobbantani. Különösen mivel köztudott: a terroristák szívesen alkalmaznak kis teljesítményű álbombákat azért, hogy a helyszínre csalják a célpontnak tekintett tűzszerészkatonákat.

Nem tudni azt sem, hogy a magyar kontingens tagjainak milyen alapos a felkészítésük a gerillaháborús helyzetek kivédésére. A most szerencsétlenül járt Nemes Krisztián például úgy vette át a kinti tűzszerészcsoport vezetését, hogy elődje halálát követően alig több mint két hete volt a felkészülésre, s bár korábban Boszniában és Koszovóban is szolgált, Afganisztánban még soha. Kívülállók számára nehezen érthető az is, hogy a szerencsétlenül járt tiszt miért egyedül - pontosabban, egy helyi rendőrrel - ment hatástalanítani a bombát. A térség ismerői szerint ugyanis a helyi fegyveres erők tagjai bizonytalansági tényezőt jelentenek, egyrészt felkészültségük esetleges hiányosságai miatt, másrészt, mert Afganisztánban mindenhol létezhet a "megélhetési terrorizmus", vagyis hogy valaki zsarolás miatt, esetleg beígért pénz reményében hajlandó (öngyilkos) kollaborálásra a terroristákkal.

Azt pedig, hogy a magyar kontingens felszereltsége is vita tárgya lehessen, Szekeres Imre egy félreérthető félmondata is táplálja. A miniszter ugyanis a szombati tragédia nyomán tartott videotelefonálás során arra kérte a Baglanban levő katonákat, hogy csak olyan feladatot vállaljanak, amelynek minden feltétele biztosítva van. Ráadásul az első halálesetnél a már említett tűzszerészcsúcsrobot alkalmatlannak bizonyult, ami fölveti a kérdést: a készülék 25 kilogrammos teherbíró képességét figyelembe véve ugyanolyan hatékonysággal vethető-e be harctéri körülmények között, ahol esetenként mázsás bombákat-gránátokat kell megsemmisíteni, mint mondjuk egy gyanús repülőtéri csomag semlegesítésénél?

Az észak-afganisztáni magyar katonai kontingens működésében a vizsgálat lezárultával alighanem gyökeres változásokra lehet számítani. Erre enged következtetni egyrészt, hogy a vizsgálat nem helyszínelői szintűnek ígérkezik, s a delegációt az ottani magyar katonai feladatokat, a felkészítést és feltételeket komplex módon átlátni hivatott tábornok vezeti. Másrészt a hét elején a NATO közleményben tudatta, tudomásul veszi, ha Magyarország a jövőben nem végez tűzszerész-tevékenységet a térségben, ami egyaránt felfogható óvatos kritikának, illetve annak, hogy a magyar katonai vezetés - legalábbis a szövetség felé - felvillantotta ezt a lehetőséget.

Afganisztán, ezen belül Baglan pedig sokat változott azóta, hogy a magyarok két éve átvették a tartományi újjáépítés vezetését. A közigazgatás fejlődése, a nagyobb szervezettség, a demokratizálódás határozottan érzékelhető - mondta a HVG-nek Lehel László, a térség újjáépítésében évek óta részt vevő Magyar Ökumenikus Segélyszervezet igazgatója. A biztonsági helyzet ugyanakkor fokozatosan romlik - mondja, hozzátéve, munkatársait még soha semmilyen atrocitás nem érte. Igaz, az ott működő nem kormányzati szervezetek fórumain szaporodnak a biztonsági figyelmeztetések például arról, hogy a civil munkatársak minél inkább kerüljék el a közös fellépést, az érintkezést a katonákkal. Mindez paradox helyzetet teremt: a civil segélyezők annál nagyobb biztonságban érezhetik magukat, minél tisztesebb távolságot tartanak az elvben a védelmükre is odavezényelt saját vagy szövetséges csapatoktól.

TÖMÖRY ÁKOS

Navalnij egész Oroszországot tüntetni hívja mára, komoly összetűzések lehetnek

Navalnij egész Oroszországot tüntetni hívja mára, komoly összetűzések lehetnek

Szakértők szerint hamarosan bekövetkezik az első halálos kibertámadás

Szakértők szerint hamarosan bekövetkezik az első halálos kibertámadás

Volt Spiegel-főszerkesztő: Európa a legjobb a világhatalmak közül

Volt Spiegel-főszerkesztő: Európa a legjobb a világhatalmak közül