Miközben a papíralapú kiadványokat teljességre törekvően gyűjti a nemzeti könyvtár, a megszűnő internetes oldalak jó része örökre eltűnik.

Gondban lesz az a történész, aki a 21. század elejének magyar szélsőjobboldali mozgalmairól kíván majd írni, hiszen dolgozatához nyilvánvalóan szüksége lenne a kuruc.info teljes anyagára is. Jelenleg azonban az internetes oldal nem érhető el, s mivel szerkesztői névtelenségbe burkolóznak, nem tudni, archiválják-e az anyagaikat, így azok - mint egy napilap - hozzáférhetők lesznek-e a jövő számára.

A kiadók-szerkesztők mellett egy könyvtár is elvégezhetné ezt az archiválást, ahogyan az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) begyűjt minden, Magyarországgal kapcsolatos írott forrást. Az interneten megjelent, gyakran pótolhatatlan és rekonstruálhatatlan anyag megőrzéséről azonban jelenleg senki nem gondoskodik. Nemcsak hírportálokról van szó, a nemzeti emlékezet szempontjából fontos anyagok is semmibe veszhetnek. Egyes dokumentumok kivételével nem archiválják például a közgyűjteményi, felsőoktatási és kutatói szféra honlapjainak többségét. Nagy Miklós, a Nemzeti Információs Infrastruktúrafejlesztési Intézet (NIIF) vezetője a HVG-nek elmondta, mintegy ötszáz tagintézményük számára most készítenek elő olyan projektet, amelyben felajánlják a mentési lehetőséget.

A magyar webes kultúra kezdeti, 1990-es évek közepén született alkotásai lényegében örökre az enyészeté lettek, ma már csak nyomokban lelhetőek fel. Még olyan kezdeményezések eredményei sem láthatók, mint az 1996-os Magyar Pavilon, amely kifejezetten az internetre készült a magyar kultúráról. Az anyag az internetto.hu oldalon volt látható, de most csak egyes részei lelhetők fel más honlapokon. Az internetto.hu-ról, amely az első nagyszabású kísérlet volt a kizárólag interneten megjelenő újság magyarországi meghonosítására, nyomokban még találhatók az interneten anyagok, főleg fórumok. Jellemző a helyzetre, hogy míg az OSZK egy vidéki település 19. századi helyi hírharangját is őrzi, addig az internet első nagyszabású magyar nyelvű hírlapjára már alig emlékeztet valami. Hasonló a helyzet az egykor szintén népszerű netlap.hu című újsággal is, pedig például ezen az oldalon volt olvasható a Juszt-dosszié, amely az ismert újságíró államtitoksértésével kapcsolatos anyagait tartalmazta.

A kulturális területen is számtalan hiátus van, az egyik legutóbbi, hogy megszűnt a mozgalomnak indult Nagy Könyv internetes oldala. A közigazgatás gyakori átszervezése a honlapok eltűnésével-átalakulásával is járt. Arról nem is beszélve, hogy a kormány veszni hagyta a korábban jól bejáratott internetes címeket, ezért például ha valaki beüti a korábbi kulturális minisztérium honlapjának nevét, akkor egy oktatási vállalkozás oldalára kerül, a megszűnt Határon Túli Magyarok Hivatalának oldalán pedig német nyelven mellnagyobbító műtéteket kínálnak.

A magyar web archiválásának szükségességét a szakemberek persze már korábban felismerték, eddig azonban nem sikerült ilyen programokat beindítani. 2006-ban vetette fel Drótos László, az OSZK munkatársa, hogy létre kellene hozni a Magyar Internetarchívumot, ám a tartalomszolgáltatókkal csak egy szakértői megbeszélésig jutottak. Az OSZK az NIIF-fel összeállva megpróbálta az uniós társadalmi megújulás operatív programjában szerepeltetni ezt az ötletet, ám végül a Nemzeti Fejlesztési Ügynökséget (NFÜ) nem sikerült meggyőzniük. "Abszurdnak tekintették az ötletünket. Azt mondták: olyan, mintha a Balatont kiskanállal szeretnénk átmerni egy új helyre" - ismertette az NFÜ hozzáállását a HVG-vel a terv kidolgozásában szintén részt vett Kokas Károly, a szegedi Egyetemi Könyvtár informatikai főigazgató-helyettese.

Pedig az országos webarchiválásra egyre több példa van a világban. Többféle módon próbálják megőrizni az internetes produktumokat. Az egyszerűbb megoldás, ha nem válogatnak a tároláskor, mert akkor egy automatizált kereső segítségével le lehet menteni például minden .hu-ra végződő internetoldalt. Ennek sokan nem látják értelmét, s csak a kulturális, tudományos vagy a nemzeti emlékezet szempontjából fontos oldalakat archiválnák, azaz például a levelezőlisták, személyes honlapok, blogok, kereskedelmi célú oldalak nem szerepelnének a megőrzendő honlapok között. Ennek is van hátulütője, hiszen például a politikusok blogja, így Gyurcsány Ferenc netes naplója is fontos forrása egy korszak politikatörténetének. Egy-egy honlap archiválása is lehet teljes körű vagy részleges, amikor csak egy-egy időpontban rögzítik az állományt. Több országban - például Ausztriában - csinálják például azt, hogy a nemzeti közkönyvtár havonta egyszer lementi bizonyos oldalak tartalmát.

A web archiválása az országok nagy részében a nemzeti könyvtárak közreműködésével folyik. Az OSZK-ban azonban jelenleg nincs meg az anyagi és műszaki feltétele a megvalósításnak. A Magyar Tartalomipari Szövetség ügyvezető elnöke viszont nem bízik az állami szerepvállalásban. "A megőrzés nem állami feladat, inkább emberi magatartás kérdése: akiknek olyan információs javak vannak a kezükben, amelyek megőrzésre érdemesek, azok felelősek annak archiválásáért" - mondta a HVG kérdésére Mlinarics József.

Számos technikai probléma is nehezíti az archiválást. Nem könnyű egy folyamatosan változó, akár percenként frissített úgynevezett dinamikus weboldalt úgy archiválni, hogy az hosszú távon is használható legyen. A technikai nehézségek kiküszöbölésére számos kísérlet folyik a világon, sokan azonban szkeptikusak a digitális örökség megőrizhetőségével kapcsolatban, mondván: a technikai környezet (például a fájlformátumok vagy a hardvereszközök) gyors változása mellett egyelőre nem látszik a lehetősége a biztonságos, hosszú távú - akár több évszázadra szóló - mentésnek.

A magyar webarchiválás késlekedése ellenére is megőrződik azonban a magyar nyelvű internetes oldalak, azaz a magyar nemzeti kulturális örökség egy része - Amerikában. Az Internet Archive nevű magánalapítvány ugyanis a lehető legteljesebb webarchiválásra törekszik, s az archive.org oldalon számos magyar honlap is elérhető. Ott még meg lehet tekinteni, hogyan nézett ki az internetto az 1990-es évek végén, miről írt ugyanakkor a netlap.hu, de a kuruc.info-ról is jó néhány mentés található. Az alapítvány megkeresésére az OSZK tavaly több mint háromszáz honlapcímből álló listát küldött a megőrzésre érdemes oldalakról, de a magyar könyvtárosok is számítanak az Internet Archive segítségére. Kokas szerint, ha sikerül megalapítani a Magyar Internetarchívumot, akkor az amerikaiak segítségével szeretnék feltölteni annak indulóállományát.

RIBA ISTVÁN

András herceg nem akar együttműködni az FBI-jal az Epstein-ügyben

András herceg nem akar együttműködni az FBI-jal az Epstein-ügyben

Hét kameráról álmodik a Xiaomi, és mind a keretből bújna elő

Hét kameráról álmodik a Xiaomi, és mind a keretből bújna elő

Még mindig nem tudni, milyen repülő zuhant le Afganisztánban

Még mindig nem tudni, milyen repülő zuhant le Afganisztánban

22 világörökségi helyszín, amit Trump bombázni akart

22 világörökségi helyszín, amit Trump bombázni akart

A tudósok elindulnak megkeresni a kihalt galápagosi óriásteknős rokonait

A tudósok elindulnak megkeresni a kihalt galápagosi óriásteknős rokonait

1200 forintnál is magasabb a fizikai dolgozók átlagos órabére

1200 forintnál is magasabb a fizikai dolgozók átlagos órabére