Tény vagy vélemény? - az elhatárolásban a strasbourgi emberi jogi bíróságon is zavar mutatkozik - derül ki egy, Magyarország számára is irányt mutató döntésből, amihez a magyar bíró, Sajó András különvéleményt fűzött.

A nyolcvanas évekre visszavezető Clearstream-ügynek az adócsalástól a titkos bankszámlákon át a pénzmosásig ívelő története igen szövevényes. Sötét akciókról van szó, amelyben egy pénzügyi cég, a Clearstream luxemburgi elszámolóháza (HVG, 2006. május 20.) dicstelen szerepet játszott. Az eseményekről Denis Robert újságíró és Ernest Backes, a Clearstream korábbi alkalmazottja 2001-ben jelentette meg a Révélation$ című könyvet, amelynek második részét írta és szerkesztette Backes. A két szerzővel, kiadójukkal és az egyik részt publikáló francia Figaro napilappal szemben számos eljárás indult Franciaországban, Belgiumban és Luxemburgban (a könyv ezekben az országokban jelent meg). A szerzők viszonylag jól jöttek ki e perekből. A párizsi rágalmazási ügyben ugyan csekély mértékben elmarasztaló ítélet született, de a Clearstream 500 ezer euró összegű kártérítési igényének nem adott helyt a bíróság, sőt a bankot kötelezte arra, hogy fizessen 3,5 ezer eurót Robertnek. A párizsi bíróság szerint megalapozott, általában ellenőrzött tényfeltáró munkáról beszélhetünk, amelyben nem jelenik meg ellenszenv vagy egyoldalúság.

Luxemburgban azonban Backes kemény jogi ellenféllel találta szembe magát. N. S., a luxemburgi ügyvédi kamara korábbi elnöke feljelentése alapján 2001 áprilisában rágalmazásért és becsületsértésért büntetőeljárás indult Backes ellen. A könyv kitér a Banco Ambrosiano ügyeire, amelyek során a Vatikán bankja fegyvercsempészek és kábítószer-kereskedők pénzét mosta tisztára. Ebben a folyamatban jelentős szerepet töltött be a luxemburgi elszámolóház. A könyv egy jelentéktelennek tűnő lábjegyzetének egyetlen mondata volt az eljárás alapja. Az ominózus lábjegyzetben Backes egy iraki üzletemberrel kapcsolatos gondolatmenet kapcsán említi meg N. S. nevét és szerepét (lásd A lábjegyzet című írásunkat).

A bíróság döntésében N. S. neve, mint minden más Clearstream-szereplőé, végig anonimizálva szerepel. A szemérmesség nehezen érthető, hiszen az eredeti lábjegyzet a teljes neveket tartalmazza. G. A. Giulio Andreotti volt olasz miniszterelnök. M. S. és R. C., a két maffiózó bankár nem kisebb híresség volt, mint Michele Sindona (a "Cápa") és Roberto Calvi (az "Isten bankárja"). Calvi téglákkal a zsebében, felakasztva végezte a londoni Blackfriers Bridge állványzatán. Sindona pedig éppen börtönbüntetését töltötte, amikor 1986-ban a börtönben, kávéjába tett arzénnal megmérgezték - egy olasz hetilap ezt követően adta a Giulio Lavazza nevet Andreottinak.

A luxemburgi bíróságok az első mondat második - a szervezett bűnözéssel kapcsolatos - részéről állapították meg, hogy becsületsértő vélemény, és ezért 1,5 ezer euró pénzbüntetést róttak ki Backesre, egyszersmind kötelezték, hogy a sértett félnek fizessen 1 euró sérelemdíjat. Nagy titok, hogy a Cápával és az Isten bankárával való kapcsolat cáfolatának hiányában miként ejthetett foltot N. S. becsületén az a megfogalmazás, miszerint gyaníthatóan kapcsolatban állt az amerikai szervezett bűnözéssel. Backes mindesetre Strasbourghoz fordult, kérte, hogy az Európai Emberi Jogi Bíróság állapítsa meg, a luxemburgi ítélet az európai emberi jogi egyezmény véleménynyilvánítási szabadságot védő 10., valamint a tisztességes eljárásról szóló 6. cikkelyébe ütközik.

A Backes kontra Luxemburg ügyben a hét bírából négy vélte úgy, hogy Backes enyhének tekinthető luxemburgi elmarasztalása nem ütközött az egyezmény 10. cikkelyébe (a 6. cikkelyt illetően hatan nem látták sérelmét a tisztességes eljárásnak, vagy nem tartották szükségesnek kimondani). Három különvélemény született, és a mérleg nyelve, az elnöklő San Marinó-i Antonella Mularoni párhuzamos véleményében jelezte, hogy ugyan nem kifogásolja Backes elítélését, de határozottan tiltakozott az ellen, hogy az inkriminált lábjegyzetet véleménynek tekintsék. Mularoni egyértelműen a "precizitást nélkülöző tényállításnak" tekintette a vitatott félmondatot. Három bíró szemellenzősen arra hivatkozott, hogy ilyen kérdésekben a bíróságnak el kell fogadnia a tagállami bíróságok megállapításait. (Zárójelben jegyzem meg, hogy a magyar bíróságok véleménynek minősítették Orbán Viktor kijelentését, miszerint a rendőrség politikai utasításra hajtott végre brutális akciókat 2006. október 23-án, ezért nem marasztalták el.)

Törékeny többség állt tehát az egyik oldalon, amely nem igazán meggyőző módon, nem is egyértelmű többségként fogadta el a luxemburgi bíróságok megállapítását, miszerint a vitatott mondatrész vélemény, és nem tény. A bíróság precedensjoga jelentősnek tartja a két kategória közti különbséget, bár való igaz (mondhatni: tény, és nem afféle vélemény), hogy a kettő között átjárás van a bíróság gyakorlatában. Eddig azért egyértelmű volt, hogy vélemény az, ami olyan állítást fejez ki, amely a természetéből eredően nem alkalmas bizonyításra. A bíróság gyakorlata szerint a vélemény csak akkor marasztalható el, ha indokolatlan módon sértő, megalázó vagy semmilyen ténybeli alapja sincs. Ilyen esetekben az állítás bizonyítására nincs szükség és lehetőség, legfeljebb azt kell igazolni, hogy az a bizonyos sovány ténybeli alap fennáll-e. Ha viszont tényállításról van szó, akkor azt bizonyítani kell. Mivel a luxemburgi bíróságok véleményként értékelték a szervezett bűnözőkkel való kapcsolattartás gyanúját megfogalmazó állítást, sok bizonyításra nem adtak lehetőséget Backes számára, illetve ami - nem csekély - bizonyítékot összegyűjtött, azt nem fogadták el a vélemény ténybeli alapjának igazolására.

A három különvélemény, egymással egyetértve, eltérő érveket hangsúlyozott. A szerb Dragoljub Popovics a többség azon érvét vette célba, hogy Backes relatíve enyhe elmarasztalása nem aránytalan, a szóban forgó vétségért ugyanis a luxemburgi büntető törvénykönyv nyolc naptól két hónapig terjedő elzárást és legfeljebb 5 ezer euró pénzbüntetést ír elő. Popovics szerint egy újságíró elmarasztalása egy nem túl jelentős, lábjegyzetbeli megjegyzésért nem szankcionálható 1,5 ezer euró büntetéssel. Az olasz Vladimiro Zagrebelsky egyebek mellett arra mutatott rá, hogy akár tény, akár vélemény az állítás, a luxemburgi bíróságok nem tették lehetővé Backes számára, hogy az állítások ténybeli alapját kielégítő módon bizonyítsa. Erre tekintettel Zagrebelsky szerint Luxemburg megsértette a tisztességes eljárásra vonatkozó 6. cikkelyt.

Sajó András jó öt oldalt szentelt különvéleményének, s ő érvelt a legkörültekintőbben a szólásszabadság mellett. A 2008 februárja óta ítélkező strasbourgi magyar bíró szerint nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy az ügy oben egy komoly feltáró munka egyetlen lábjegyzetének egyik mondatrésze a kifogás tárgya. Ráadásul az állítások a luxemburgi ügyvédi kamara korábbi elnökére vonatkoznak, aki ilyen minőségében maga is komoly felelősséggel tartozik az igazságszolgáltatás iránti közbizalom fenntartásért. Ha nem is volt közszereplő N. S., de valami hasonló, márpedig közszereplők esetében tovább mehet el a sajtó a véleményalkotásban. Az sem lehetett volna elhanyagolandó szempont, hogy a közügyeket érintő Clearstream-eset feltárása során a sajtó a bíróság állandó gyakorlata szerint, "házőrző kutyaként", fokozottabb védelmet élvez.

A magyar bíró arra is felhívta társai figyelmét, hogy a bíróság védelemben részesíti a jóhiszemű állításokat, márpedig nem merült fel olyan ok, amely cáfolta volna Backes jóhiszeműségét a vitatott állítások tekintetében. Sajó rámutatott arra is, hogy - talán tendenciózus módon - a luxemburgi bíróságok vitték zsákutcába az eljárást azzal, hogy véleménynek nyilvánították a lábjegyzet kifogásolt állítását, és erre tekintettel állapították meg a jogsérelmet, miközben ez a minősítés szinte lehetetlenné tette Backes számára, hogy bizonyítékkal álljon elő, bár azok - jórészt nyilvános forrásból - rendelkezésre álltak. Sajó is észlelte a 6. cikkely megsértését, de tartotta magát a bíróság korábbi felfogásához, hogy a 10. cikkely sérelme mellett nincs szükség a 6. sérelmének külön megállapítására.

Egyelőre nem tudható, hogy Backes továbbviszi-e az ügyet a bíróság nagykamarájához. Némi tisztázó munkára minden bizonnyal szükség lenne, mert komoly veszélyek leselkedhetnek a megalapozott tényfeltáró újságírásra, ha a tények ilyen módon véleménnyé válhatnak, s ezért nem lesz lehetőség bizonyításra.

HANÁK ANDRÁS

Időközi önkormányzati választások – a függetlenek és a civilek jó napja, Fidesz-diadal Budafok-Nagytétényben

Időközi önkormányzati választások – a függetlenek és a civilek jó napja, Fidesz-diadal Budafok-Nagytétényben

Egyre több kínai városban bukkan fel az új tüdőgyulladás-vírus

Egyre több kínai városban bukkan fel az új tüdőgyulladás-vírus

Változás jön a Chrome böngészőbe, lelövi a Google az alkalmazásokat

Változás jön a Chrome böngészőbe, lelövi a Google az alkalmazásokat

Ukrajna mégis megkapja Irántól a lelőtt utasszállító fekete dobozait

Ukrajna mégis megkapja Irántól a lelőtt utasszállító fekete dobozait

Harry herceg: Nem volt más választásunk

Harry herceg: Nem volt más választásunk

Dézsi nem fog Borkai után nyomozni

Dézsi nem fog Borkai után nyomozni