Apait-anyait, vagyis nyilvános tiltakozást, tekintélyes politikus pártfogókat igyekeznek bevetni azok a külhoni magyar közösségek, amelyek féltik a környezetükben lévő magyar képviseletek sorsát.

Reménytelen kísérlettel igyekezett visszagyömöszölni a szellemet a palackba Balázs Péter külügyminiszter május végén egy kormányülést követő tájékoztatón, amikor kifejtette, bár a jelenleg 118 tagú misszióhálózatot száz alá karcsúsítják, és ezzel a tárca 2 milliárd forintot takarítana meg, minderről nincs kormánydöntés. Nincs tételes lista sem, ahogy még a múlt hét végén sem volt – a Külügyminisztériumtól legalábbis ezt tudta meg a HVG.

A tárca a jövő hétre ígéri, hogy tájékoztatja a bizottságot – válaszolta konkrétumokat firtató kérdésünkre Németh Zsolt, a parlament külügyi bizottságának fideszes elnöke. Ő nemcsak azt kifogásolja, hogy a tájékoztatás hiányában a bizottság nem tud érdemi véleményt alkotni a külpolitikai stratégiát érintő, tehát össznemzeti kérdésről, hanem a szűk látókörű szemléletet is. „A jelenlegi ingatlanpiaci helyzetben elhibázott dolog épületeket eladni” – teszi hozzá, utalva arra, hogy a kabinet 7–15 milliárd forint bevétellel kalkulál a fölöslegessé váló követségi épületek piacra dobásából.

Kevés a tény, annál több a nem hivatalos értesülés és az ezzel kapcsolatos immunreakció. A tiltakozások sorát a kassai magyar főkonzulátus jövőjéért aggódó szlovákiai magyarok nyitották meg. A Csemadok kassai szervezete például a már idézett kormányszóvivői tájékoztató idején kelt nyílt levélben igyekezett megvédeni az ottani magyar kirendeltséget, egyebek mellett úgy érvelve, hogy „Magyarország külügyi képviselete bizonyos értelemben védelmet jelent a határon túli magyarság számára is”. Igaz, a kassaiak néhány nap alatt győzelmet is arattak, amennyiben a magyar kormány rögvest megígérte a kassai főkonzulátus megtartását.

A módszer, hogy tudniillik a külföldi magyar szervezetek nemkívánatos külképviselet-bezárási félelmeikre hivatalos cáfolatot csikarjanak ki, másoknak is eszükbe jutott. A szlovákiai magyarok után először az USA északi részén, Illinois államban élő magyar közösség tiltakozott a chicagói főkonzulátus esetleges bezárása ellen. Nyílt levélben követelte a torontói főkonzulátus megtartását a Kanadai Magyar Kultúrközpont is, mégpedig nemcsak az országban élő magyar nemzetiségűek érdekeire, hanem Toronto központi, gazdasági, kulturális szerepére hivatkozva, mondván, „Ez a nagyváros és környéke Kanada szívcsakrája!”

Kevésbé költőien, annál határozottabban állt ki Dél-Lengyelországban a krakkói magyar főkonzulátus állítólagos megszüntetése ellen egy magyar–lengyel koalíció, amelyben megtalálható Jacek Majchrowski krakkói polgármester, a Nemzetközi Kulturális Intézet, a krakkói Jagelló Egyetem magyar szakos hallgatói, a varsói Lengyel–Magyar Baráti Társaságok Szövetsége és az egykori balatonboglári lengyel gimnázium öregdiákjainak szervezete. Sőt, ottani információink szerint az akció nem áll meg a levélhullásnál, hanem a főkonzulátus megtartásának szószólói igyekeznek rávenni a lengyel kormányilletékeseket, hogy Bajnai Gordon miniszterelnök lapzártánk után esedékes varsói útján is vessék fel a kérdést.

Diplomáciai prioritásokat nem mindig lehet kiolvasni az utóbbi évtizedek külképviselet-bezárási, illetve -létesítési tendenciáiból (a változásokról lásd térképünket). A rendszerváltás idején létrehozott stuttgarti főkonzulátus 15 évig működött, az 1992-ben létesített drezdai pedig mindössze hét évet élt. Hasonlóan gyorsan jutna a bezárás sorsára egyébként a most „fenyegetett” konzulátusok egyike-másika; a torontóit 1991-ben, a krakkóit 1994-ben, a kassait 2000-ben, a chicagóit pedig 2006-ban létesítették, ráadásul a montréali főkonzulátus 2006-os bezárását hivatalosan a torontói viszonylagos közelségével magyarázták.

A magyar diplomácia – ha a hivatalos és nem hivatalos forrásoknak hinni lehet – megkezdte, illetve folytatja a kivonulást az amerikai kontinensről. Igaz, hivatalosan csak Dél-Amerikáról van szó, miután Balázs Péter néhány hete abban a térségben valószínűsített követségfelszámolásokat, mondván, arrafelé „megszűnt a magyar diplomácia aktivitása”. Nem hivatalos hírek szerint a már említett észak-amerikai főkonzulátusok eshetnek áldozatul, de sok szakértő tippel afrikai, illetve közel-keleti, esetleg közép-ázsiai missziókra is. Mások viszont arra hívják fel a figyelmet, ez utóbbi térségek nem elsősorban diplomáciai, hanem kereskedelmi, és főként biztonságpolitikai bázisai Magyarországnak, utalva arra, hogy a nagykövetségeken a kereskedelmi, turisztikai és tudományos képviselet mellett a Katonai Felderítő Hivatalhoz tartozó katonai attasék is működnek. Igaz, ez utóbbi hálózat átalakítása – mint azt kérdésünkre a Honvédelmi Minisztériumban elmondták – szintén napirenden van, az ezzel kapcsolatos döntés azonban csak június végén várható.

TÖMÖRY ÁKOS

A magánrepülők piacán is a nagy hatótávolság a sláger

A magánrepülők piacán is a nagy hatótávolság a sláger

A friss Nobel-díjas, aki nem engedi, hogy előirják neki, ki legyen

A friss Nobel-díjas, aki nem engedi, hogy előirják neki, ki legyen

Különös ígéretet tett a Türk Tanácsban Orbán

Különös ígéretet tett a Türk Tanácsban Orbán

Az ősz elment szabadságra

Az ősz elment szabadságra

Szó szerint ütős koncerten játsszák Eötvös Péter műveit

Szó szerint ütős koncerten játsszák Eötvös Péter műveit

Kiakadtak egy mexikói város lakói, mert a kartonból készült mását küldte a polgármester egy rendezvényre maga helyett

Kiakadtak egy mexikói város lakói, mert a kartonból készült mását küldte a polgármester egy rendezvényre maga helyett