Lemondások, kizárások és tisztújítások ellenére sem várható gyökeres fordulat a parlamenti pártok politizálásában, függetlenül attól, melyikük milyen eredménnyel szerepelt az uniós választásokon.

Az MSZP-nek vissza kell nyernie kisemberpártiságát – Lendvai Ildikó szerint az MSZP számára ez az EP-választási kudarc legfőbb tanulsága. A pártelnök – mint a Vasárnapi Híreknek adott interjúban kifejtette – a történtek után sem érzékeli lázadás vagy a bűnbakkeresés jeleit a szocialisták között, következésképp nem számít arra, hogy az MSZP július 4-ére összehívott kongresszusán személyi kérdések is terítékre kerülnek. A szocialistáknál korábban sem volt fejeket követelő belső retorzió, formálisan legalábbis magától mondott le a 2004-es EP-fiaskó után Medgyessy Péter, majd idén tavasszal Gyurcsány Ferenc. Radikális, a pártvezetést érintő változtatási szándékot nyíltan most is csak az MSZP belső ellenzéke, a társadalompolitikai tagozat hangoztat. Ők – némiképp a Fidesz programjához hasonlóan – néven neveznék a politikai válság fő felelőseit, akiket hátrébb vonnának, illetve a pártból való távozásra bátorítanának.

Az MSZP úgy reagált az EP-választás eredményére, ahogy az a kormányzásban eltöltött évek alapján várható volt. A vereséget a pártvezetés kifelé is, befelé is igyekszik bagatellizálni, azzal magyarázni, hogy előre lehetett tudni, súlyos vereség lesz a „bátor” és „felelős”, a népszerűtlen döntéseket is vállaló kormányzás velejárója. Az MSZP hatalmon maradását a társadalom javát szolgáló szent küldetésként megélő szocialisták a párt választók általi megbüntetését alapvetően két tényezőre vezetik vissza, az elkövetett kommunikációs hibákra és az ellenzék aknamunkájára. Ezért továbbra is úgy gondolják, ők hivatottak arra, hogy kivezessék az országot a válságból.

A kampányát a kíméletlen kormánykritikára felépítő Fidesz számára az EP-választási siker előre is, hátrafelé is mindent igazol. Az 56 százalékos voksolási eredmény – amennyi országgyűlési választáson simán kétharmados győzelemhez segítené a pártot – felmentést látszik adni a történtekkel való érdemi szembenézésre. Például arra, miként viszonyuljon a párt a tőle szavazók tízezreit leválasztó, és így minimum egy, de inkább két, már szinte elkönyvelt EP-mandátumot elhappoló radikális jobbhoz. Mindenesetre az utóbbi napokban – ha csak résnyire is – kinyílt az ajtó, és a Fidesz hétvégi kongresszusán pártelnöki tisztségében a szavazatok közel száz százalékával megerősített Orbán Viktor bepillantást engedett kormányzati terveibe.

Bár beszédében az utóbbi évek elhibázott kormányzati döntéseiben szerepet vállalók számonkérésére helyezte a hangsúlyt – Orbán ezzel a Fidesztől a Jobbikhoz pártoltakhoz is szólt –, a választók egyértelmű üzenetet kaptak arra vonatkozóan, hogy a mai ellenzék a fiskális szigor gyengítése árán enyhítene a szorításon. A költségvetési hiánycél további – akár 3-4 százalékpontos – felpuhítását a Fidesz-elnök azzal indokolja, hogy más uniós országok sem tekintik kőbe vésett szabálynak a 3 százalékos GDP-arányos deficitet, és a mostani válságban a költségvetési egyensúly átmeneti romlása nem is lenne ördögtől való.

A költségvetési szigor – így a maastrichti kritériumok közt szereplő 3 százalék alatti hiánycél – feladása aligha sokkolja a kormányrudat legkésőbb 10 hónap múlva magához ragadni szándékozó ellenzék híveit. Az euró bevezetésének céldátumát 2014 utánra prognosztizáló pártelnöki bejelentés viszont már a Fidesz korábbi retorikájával is szembemegy. Amilyen agilis volt az euró bevezetését illetően Orbán 1998-ban (akkori kormányra lépése előtt 6-7 évet adott a közös valuta bevezetésének), olyannyira bátortalan a legújabb prognózisa. Ráadásul korábban épp az ellenzék volt az, amelyik folyamatosan azt sulykolta a választóknak, hogy Magyarország lemaradásának egyik legplasztikusabb mutatója az, amikor Szlovénia és Szlovákia után még Románia is előbb cserélheti le a pénzét, mint mi. Az euróbevezetés késleltetésével ezt a lemaradást vésné kőbe az ellenzék vezetője.

A parlamenti ciklus végéig a kizárások miatt immár bizonyosan frakció nélkül maradó MDF-nél Dávid Ibolya arra használta fel pártja relatív sikerét – az 5 százalékos küszöb átlépését –, hogy végleg leszámoljon belső ellenzékével. Éppen azt tette, amivel korábban Orbánt élesen bírálta, „kivégezte”, megfutamította belső kritikusait. A voksolás után pecsét került Hock Zoltán, Katona Kálmán és Pettkó András egykori frakciótagok kizárására, és a pártelnök azzal a reménnyel várhatja a hétvégi országos gyűlést, hogy az nagy többséggel bizalmat szavaz neki a folytatáshoz. Pontosabban ahhoz, hogy – mint azt a pártelnök legújabb nyilatkozatait figyelmesen tanulmányozók számára kiderülhetett – a Dávid vezette, Bokros Lajossal megerősített MDF hivatalosan is átzsilipeljen az SZDSZ törpepárttá zsugorodásával szabad prédává vált liberális oldalra. Az EP-választási eredmény most „hivatalosan” is felhatalmazást látszik adni a konzervatív MDF átpozicionálásához nemzeti liberális párttá.

Az SZDSZ eközben a választók által rá mért hatalmas csapás súlyától szédeleg, és a jelek szerint nincs is különösebb esély arra, hogy akár a ciklus végéig talpra álljon. Fodor Gábor elnöknek és néhány ügyvivőnek a lemondásával elvileg nyitva áll az út a személyi megújulás előtt, ám például a párt kudarcáért vastagon felelősnek tartott korábbi pártelnök, jelenlegi frakcióvezető Kóka János minden jel szerint inkább maradna. Az SZDSZ reformját nehezíti, hogy hiányzik a pártból és holdudvarából az intellektuális utánpótlás, így például az a rendszerváltás után eszméletre ébredt fiatalabb generáció, amelyik képes lenne új dimenziókat nyitni a különböző közvélemény-kutatások szerint amúgy nem csekély számú liberális szavazó előtt. Utóbbiak most a legkülönfélébb pártokban – köztük az LMP-ben – találtak átmeneti menedéket, vagy passzivitásba vonultak, ahonnan a hitelét vesztett SZDSZ már aligha lesz képes előcsalogatni őket.

DOBSZAY JÁNOS

Kigyulladt a Kolozsvár–Budapest–Bécs-vonat mozdonya

Kigyulladt a Kolozsvár–Budapest–Bécs-vonat mozdonya

Megtámadták a választási eredményt az I. és a VIII. kerületben is

Megtámadták a választási eredményt az I. és a VIII. kerületben is

Nincs meglepetés, még mindig az Apple a világ egyik legértékesebb márkája

Nincs meglepetés, még mindig az Apple a világ egyik legértékesebb márkája

André Aciman: A legtöbben nem vagyunk boldogok azzal, akik valójában vagyunk

André Aciman: A legtöbben nem vagyunk boldogok azzal, akik valójában vagyunk

Fiatal fiút rabolt ki a villamoson, senki se vette észre

Fiatal fiút rabolt ki a villamoson, senki se vette észre

Sikerült fokozni: emeletes tréler miatt büntettek egy román sofőrt

Sikerült fokozni: emeletes tréler miatt büntettek egy román sofőrt