szerző:
HVG

Hétfőn az ellenzék a parlamentben kérdőre vonta az önkormányzati minisztert, aki a szakértői véleményeket félretolva kívánja megakadályozni egyes települések várossá nyilvánítását. Volt persze kitől tanulnia.

Parlamenti interpelláció, sajtónyilatkozat, a Sándor-palotába küldött jogorvoslati kérelmek. Nem adja meg magát egykönnyen az az öt polgármester, akinek nagyközségét az önkormányzati miniszter nemrég lehúzta a várossá nyilvánítani javasolt települések listájáról. A HVG információi szerint a településvezetők mindegyike külön levélben kérte Varga Zoltán javaslatának felülvizsgálatát az államfőtől. Sólyom Lászlónak június 30-áig kell döntenie a városi címek odaítéléséről.

Balatonkenese és a Rába-közi Beled előléptetése érdekében már egy ellenzéki interpelláció is elhangzott az Országgyűlésben. Bóka István fideszes képviselő hétfőn az „itt a piros, hol a piros?” játékhoz hasonlította a tárcavezető zsonglőrködését az összesen 31 nagyközségi pályázattal. Tény, hogy az előterjesztéseket elbíráló szakmai bizottság még 12 ellenzéki és 6 kormánypárti érdekszférába tartozó települést ítélt egyértelműen vagy legalább feltételesen alkalmasnak a magasabb közigazgatási címre. Ehhez képest a miniszter 10 jobboldali és 9 baloldali – továbbá 1 „vegyes” – hátterű városaspiráns nevét tette le a köztársasági elnök elé.

A lapunkban ismertetett, elvileg bizalmas előterjesztés (HVG, 2009. június 5.) azért keltett felháborodást, mert Varga a szakértői testület által legjobbnak minősített hét nagyközség közül hármat diszkvalifikált: Balatonkenesén és Beleden kívül e sorsra jutott még Budakalász is. Az előléptetni javasolt nagyközségek közé a miniszter behozott ugyanakkor hét másik olyan települést, amelyeket a zsűri felkészületlennek talált a magasabb státus elnyerésére. A békéscsabai illetőségű miniszter „véletlenül” éppen a saját, illetve a Békéshez közeli alföldi megyékből válogatta össze az általa favorizált utóbbi településeket.

Három Pest megyei városaspiráns közös nyilatkozatban ítélte el Varga eljárását. A legjobb pályázók közé sorolt Budakalász, valamint a zsűri által feltételesen támogatott Kerepes és Sülysáp polgármestere azzal vádolta meg a tárcavezetőt, hogy „a várossá nyilvánítás kérdését a szocialista pártpolitika eszközévé silányítja”. E vád ellen olyan nagyon vehemensen egyébként nem tiltakozott a hét elején a parlamentben az Önkormányzati Minisztérium vezetője. Inkább azzal érvelt, hogy ő a települések fejlettsége mellett figyelemmel volt „a városhálózat szerkezeti kiépítésének szakmai igényére” is. Amivel persze azt üzente, hogy a zsűri nem vizsgálta, melyik pályázat futott be esetleg még városhiányosnak számító térségből.

Az igazság az, hogy a 2000-ben felállított 15 fős szakértői testület javaslatait (a bizottságban hét önkormányzati érdekképviselő és több település-földrajzi szakértő ül) a korábbi belügyminiszterek sem tekintették okvetlenül szentírásnak. Mindjárt a bizottság debütálásakor Pintér Sándor két, a zsűri által a városi címre méltónak talált települést is kihajított a befutók közül. Az egyik történetesen egy Békés megyei nagyközség, az erős baloldali hagyományokkal rendelkező „vörös” Vésztő volt (HVG, 2000. szeptember 16.), ami – meglehet – mély nyomokat hagyott a dél-alföldi szocialistákban. Pintér jóvoltából ráadásul négy-öt „futottak még” település viszont megkapta annak idején az áhított sarzsit. Egy évvel később pedig a zsűri által támogatott nyolc pályázó helyett 15 települést léptetett elő – az akkori államfő áldásával – a volt rendőrminiszter.

A szakma és a tárcavezetők közötti kötélhúzás a baloldal hatalomra kerülése után sem ért véget. Csakhogy azóta két fontos fejlemény is bekövetkezett. Egyrészt a szakértői bizottság egyre kevésbé hajlandó eltűrni, hogy a miniszterek nagy számban félresöpörjék javaslataikat. Gémesi György, a Magyar Önkormányzatok Szövetségének elnöke a HVG-nek például jelezte, mind a kormánynál, mind a köztársasági elnök hivatalában interveniálnak a mostani önkényes eljárás miatt. Másrészt a félreállítani kívánt, pályázatuk elkészítéséért gyakran 4-5 millió forintot is leszurkoló települések sem hajlandók már szó nélkül lenyelni a békát. Elsőként, még 2005-ben, éppen a Kerepessel szomszédos Kistarcsa lázadt fel – eredményesen – Lamperth Mónika előterjesztése ellen.

Sokak szerint nincs minden rendben a nagyközségek húsz éve tartó tömeges előléptetésével sem. A befutók egyre ritkábban érik el azt a fejlettséget, ami egy tradicionális várostól elvárható – állítja Gémesi. A „kiemelt” településeken gyakran hiába keres valaki bíróságot, kórházat, gimnáziumot. Sőt időről időre zilált anyagi helyzetű, elmaradt infrastruktúrájú aspiránsok is bejutnak egy-egy politikai jóakaró támogatásával a városok egyre kevésbé zárt klubjába. A gödöllői polgármester úgy véli, előbb vagy utóbb különbséget muszáj tenni a legfeljebb mikrotérségi szerepet betöltő, illetve a nagy vonzáskörzettel és intézményhálózattal rendelkező városok között. Valahogy úgy, ahogy régen is voltak járási jogú, illetve ilyen címmel nem rendelkező városok.

BABUS ENDRE

Ez az új villanyterepjáró a Mercedes és Kína szerelemgyereke

Ez az új villanyterepjáró a Mercedes és Kína szerelemgyereke

Borkai Zsolt nem tette meg, mi nyilvánosságra hozzuk a vagyonnyilatkozatát

Borkai Zsolt nem tette meg, mi nyilvánosságra hozzuk a vagyonnyilatkozatát

Nem lehet ezután bírósághoz fordulni helyszíni bírság ügyében, mondta ki az Alkotmánybíróság

Nem lehet ezután bírósághoz fordulni helyszíni bírság ügyében, mondta ki az Alkotmánybíróság

Óriási dézsát vitt az utánfutóján egy magyar sofőr

Óriási dézsát vitt az utánfutóján egy magyar sofőr

Lejárt a gyes, ráért politizálni, most pedig polgármester lesz, nem is akárhol

Lejárt a gyes, ráért politizálni, most pedig polgármester lesz, nem is akárhol

Marad az októberi nyár

Marad az októberi nyár