szerző:
HVG
Tetszett a cikk?

Pártszakadástól nem tartanak a MSZP vezető köreiben, de abba a jelek szerint beletörődtek, hogy legtöbbjüket előbb-utóbb elcsapják a fiatalítást sürgető középkorúak.

„Aki látta Lenint, azt elzavarják” – kommentálta a helyzetet a HVG-nek a szocialista pártelit egyik befolyásos tagja. Csakhogy aligha sem az európai parlamenti (EP) választási fiaskó „kibeszélésére” összehívott július 4-ei pártkongresszuson. E rendkívüli tanácskozás mandátuma kötött ugyanis, vagyis csak olyan ügyben határozhat, amelyikre az elnökség összehívta, így – az alapszabály szerint – személyi változásokról nem születhet döntés. Ugyanakkor lapzártánkkor igen valószínűnek tűnt, hogy a küldöttek másik, immár tisztújító kongresszus összehívását kezdeményezik, ahol az alapszabály-módosítás is szóba kerülhet.

A „régiek” és az „újak” évtizedes küzdelme kétségtelenül az EP-választás után éleződött ki. A tét a 2010-es országgyűlési választási listák összeállítása, a még befutónak tekinthető helyek megkaparintása. A fél évtizeddel ezelőtt ifjú szocialista helyi vezetőket tömörítő egykori Mozaik-kör tagjaiból álló csapat szembesült azzal, hogy még a korábban biztosra vett „egyharmados vereség”, vagyis százegynéhány mandátum sem vehető biztosra, sőt a jelenlegi népszerűségi mutatók alapján alig negyven (listás) képviselői hely néz ki a szocialistáknak, és egyéni kerületekben igen kicsi az esélyük. Vagyis a szekértáborok vezetői és vazallusaik most a megyei és az országos lista első helyeiért tolonganak. E csapat prominensei: Újhelyi István miniszterelnökségi államtitkár, a párt alelnöke, Mesterházy Attila frakcióvezető, pártalelnök, Vadai Ágnes honvédelmi államtitkár és Bárándy Gergely elnökségi tag.

Újhelyiék az elnökség múlt heti ülésén javasolták, hogy a testület kérjen önmaga ellen bizalmi szavazást, de ezt a többség éles vita után elutasította. Elfogadtak ellenben egy puhább változatot, amely szerint a kongresszus határoz majd az MSZP rövid távú stratégiájáról, és az elnökség tervezetéhez a küldöttek módosító javaslatokat is megfogalmazhatnak, a végső szavazást pedig bizalminak tekintik. Igaz, utóbbi forgatókönyv inkább a jelenlegi vezetés politikai elmarasztalásáról szólna – persze csak akkor, ha a pártöregek ellenlábasainak sikerül a küldöttek többségét maguk mögé állítaniuk. A budapesti küldöttek kétharmadát mindenképpen hozzák, köszönhetően az exmozaikosokkal együttműködő, évek óta aktív pártszervező főpolgármester-helyettes Hagyó Miklósnak (HVG, 2009. március 21.), akinek akadnak ugyan szövetségesei a megyékben, a többség azonban így is kérdéses.

A fiatalként nyomuló középgeneráció a jelek szerint alkalmi szövetséget kötött Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök valóban ifjoncnak mondható – harminc alatti – emberével, Ficsor Ádám titkosszolgálati miniszterrel és Molnár Csaba kancelláriaminiszterrel. Forrásaink szerint ez nem azt jelenti, hogy az idősebb generáció elleni akció mögött a korábbi kormányfő állna. „A tehetetlenek szeretnek összeesküvés-elméleteket gyártani” – érvelt a jelenlegi vezetés egyik tagja, aki szerint ez puszta hatalmi harc, amit mi sem bizonyít jobban, mint hogy a feltörekvő csapat politikai programja egyetlen pontból áll, ők akarják vezetni az MSZP-t. Tény, a most frissítést szorgalmazók zöme párt- vagy állami vezetői tisztséget töltött be az utóbbi hét évben is.

Időközben megalakult a párt felső vezetőit tömörítő országos választási bizottság, és ezzel párhuzamosan befejezte munkáját a Gyurcsány pártelnökségről való lemondása óta regnáló háromfős ügyvezető elnökség, amelynek tagjai az öregek közé sorolt Lendvai Ildikó, Kiss Péter és Szekeres Imre. Az új bizottság kulcspozíciója – a miniszterelnök-jelölté – még kiadó. Erre a tisztségre egyelőre nem nagy a tolongás. Az eddig felmerült politikusok – Újhelyi, Mesterházy, Ficsor és Molnár mellett Botka László, Szeged polgármestere – közül a Hagyó-szövetséges Botka tűnik a legszélesebb körben támogatottnak, csakhogy úgy tudni, éppen ő ódzkodik a biztos bukásban amortizálni magát, inkább maradna a Tisza-parti város élén.

A folyamatos egyeztetésekkel egyelőre a vendéglősök járnak jól. A megyeszékhelyek éttermi különtermeit mostanában MSZP-s politikusok bérlik, hétfőn pedig egy Budapest belvárosi klubban Hagyó, Botka, Újhelyi, Mesterházy, Ficsor és Molnár találkozott a Lendvai és Szekeres vezette régi generáció prominenseivel. Úgy tudni, az „ifjak” kívánságaként megfogalmazódott a választási listára, illetve párttisztségbe kerülést segítő ifjúsági kvóta bonyolult, sávos szabályok szerinti megemelése, de megegyezés nem született.

A pártvezetés egy része továbbra is „teljesen” külső miniszterelnök-jelölttel – akár Bajnai Gordon jelenlegi kormányfővel – vágna neki a kampánynak, miközben generációközi kompromisszumként felmerült Szili Katalin házelnök neve is. Ő a közvélemény-kutatások szerint népszerűbb a pártnál és a többi MSZP-s politikusnál, csakhogy sokak szerint vesztes üzenet olyan jelölttel kiállni, akit nem sokkal korábban hazai pályán – a pécsi polgármesteri székért folyó küzdelemben – vertek rommá. Arról nem is beszélve: korántsem biztos, hogy egyenrangú ellenfélnek tűnne Orbán Viktorral a miniszterelnök-jelölti vitában. A szinte múlt nélkülien fiatal Ficsor esélyeit rontja, hogy – mint egyik forrásunk fogalmazott – „Moszkvától Nyugatra nem szokás kémfőnököket kormányfői posztra jelölni”, Újhelyiét pedig az, hogy számos tanúvallomás szól a terhére a tilalmas pártfinanszírozásról elhíresült Zuschlag-ügyben. Ezek szerint a Fiatal Baloldal elnökeként Újhelyi nagyon is tudta, hogyan szerez pénzt a mozgalomnak a fővádlott – és a perben ő maga is tanú.

Ennek ellenére nem teljesen helytállóak azok a vélemények, hogy az ifjak egy része főleg a büntetőjogi védettséget biztosító mentelmi jogáért küzd (HVG, 2009. május 23.), amikor befutó listás helyért harcol. A parlamenti mandátum csak egyharmadosnál nagyobb támogatással ad immunitást – vagyis ekkora saját frakcióra vagy „baráti” szavazatokra van szükség a mentelmi jog fenntartásához. Noha a korábbi választások előtt beígért bosszúhadjáratok rendre elmaradtak vagy kudarcba fulladtak, a mostani kilátások szerint kétharmados győzelemre esélyes Fidesz politikusai számos nyilatkozatban megüzenték, az elszámoltatásban ezúttal nem lesz kegyelem.

RÁDI ANTÓNIA

Óvintézkedésekkel vizsgázhatnak majd a szakképzésben tanuló diákok

Óvintézkedésekkel vizsgázhatnak majd a szakképzésben tanuló diákok

És akkor 2,5 millió beoltott kellett ahhoz, hogy a kormány végre korlátozza a bolti tumultust

És akkor 2,5 millió beoltott kellett ahhoz, hogy a kormány végre korlátozza a bolti tumultust

Mire lehet elég egy háromhetes informatikusképzés?

Mire lehet elég egy háromhetes informatikusképzés?