szerző:
HVG

Nagykoalíciós összeborulás eredményeként az év végi hajrában kinevezték a Nemzetbiztonsági Hivatal és a titkosszolgálatok technikai hátterét adó szakszolgálat főigazgatóját.

„Azzal állapodunk meg, akivel lehet, és akivel megvan a kétharmad” – fogalmazott Tóth Károly, az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának MSZP-s tagja a kormányerők és a kormányszerepre készülő Fidesz titokterületen tapasztalható újsütetű, bár nem előzmények nélküli együttműködését firtató kérdésünkre. Akárcsak név nélkül nyilatkozó fideszes források, Tóth elutasítja a mutyizás bélyegét, mondván, a közvélemény elvárja, hogy „nemzeti kérdésekben” egyezségre jusson a kabinet és a legerősebb ellenzéki párt, ám ha létrejön a konszenzus, rögtön elvtelen alkut sejtenek.

HVG
Csakhogy nehéz nem gondolni csereberére. A kormányzati kinevezéseket mostanában gyakran támadó Fidesz bizottsági tagjai udvarias „tartózkodással” az áldásukat adták ugyanis arra, hogy kormánypárti javaslatra az Orbán-éra nemzetbiztonsági hivatali főigazgatója, a Kövér László egykori fideszes titkosszolgálati miniszter bizalmi emberének tartott Dobokay Gábor kerüljön a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat élére. A technikai hátteret biztosító szakszolgálat főigazgatói posztja akkor üresedett meg, amikor a korábbi vezetőt, Balajti Lászlót tavaly megbízottként „átvezényelték” – a számos titkosszolgálati skandalum után lemondott Laborc Sándor helyére – a hivatal főigazgatói székébe. Dobokayt és Balajtit a sikeres parlamenti bizottsági meghallgatás másnapján már ki is nevezte Bajnai Gordon miniszterelnök.

Az egybecsengő MSZP-s és fideszes magyarázat, amely szerint „szakmai” döntés született, falsul cseng, tekintve, hogy a három polgári titkosszolgálat – a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH), a szakszolgálat, illetve a külföldön serénykedő Információs Hivatal (IH) – élén évek óta gyakorlatilag körbe-körbe járt a három jelenlegi vezető. Jellemző például, hogy az IH-t 2007 óta Hetesy Zsolt vezeti, a helyettese eddig Dobokay volt. Hetesy korábban a szakszolgálat élén állt, és Balajti volt a helyettese (a titkosszolgálati vezetőkről lásd táblázatunkat).

A most kinevezettek szakmai előélete kétségtelenül más hozzáállást sejtet, mint amit a Szilvásy György exminiszter által favorizált, a moszkvai Dzerzsinszkij Főiskolán tanult Laborc képviselt. Mindenesetre az új főnökök is a rendszerváltás előtti Belügyminisztérium égisze alatt kezdték a szakmát. Az 53 éves Dobokay a pécsi közgazdászdiploma megszerzése után, 1981-ben állt be a hírszerzéshez alosztályvezetőnek, majd karrierje diplomáciai kanyart vett. Másodtitkár, később tanácsos volt Bonnban, utóbb visszatért az IH-ba, ahonnan az Orbán-kormány megalakulása után emelték át a Stumpf István vezette Miniszterelnöki Hivatal védelempolitikai államtitkárságára információelemzési vezetőnek, majd az NBH főigazgatója lett. A Medgyessy–Gyurcsány-adminisztráció bízott benne annyira, hogy 2003-ban előbb ideiglenes ügyvivőként, majd nagykövetként delegálja Ammánba. Márpedig akkoriban ez kényes területnek számított, mert az Irak elleni támadások idején Jordánia a szövetségesek egyik hátországa volt.

A 48 éves Balajti karrierje kevesebb kalandos kitérőt mutat. A Zrínyi Miklós Katonai Akadémia elvégzése után 1985-ben beállt felderítőnek, majd szépen emelkedett a ranglétrán, miközben másoddiplomát szerzett emberierőforrás-menedzsmentből. Noha Dobokay áll feltétlen Kövér-bizalmas hírében, Balajti sem tekinthető „MSZP-s cserealapnak”, titkosszolgálati bennfentesek szerint meglehetős távolságtartással viszonyult például Laborchoz.

A két nagy párt közeledése a jelek szerint az UD-botrány (HVG, 2009. július 21.) egyik következménye, hiszen abba bukott bele Szilvásy és Laborc. A Gyurcsány-embernek tartott Ficsor Ádám minisztersége alatt még csak puhatolóztak a felek, Juhász Gábor kinevezését már összeborulás követte. A miniszter a HVG-nek írásban küldött válaszában a honvédelmi ügyekben tapasztalható együttműködéshez hasonlította a nemzetbiztonságit, emlékeztetve, fokozottan kényes időszak a választások előtti. Parlamenti források szerint nem kizárt, hogy éppen az UD-ügy volt a tárgyalási alap a két párt között. Legalábbis föltűnő, hogy az utóbbi hetekben kevesebbet támadják jobbról korábbi kedvelt célpontjukat, Szilvásyt.

Akárhogyan is, az efféle alkuk nem szakpolitikusi szinten köttetnek. A Laborcot sokáig megtartó Bajnai fordulatát elősegíthette, hogy időközben fény derült azokra a titkosszolgálati melléfogásokra, amelyek hátráltatták a romák elleni sorozatgyilkosságok tetteseinek kézre kerítését. A HVG ugyanakkor több forrásból úgy értesült, Dobokay nevét a Fidesz dobta be.

Nem csupán a mostani kinevezések jelzik az együttműködést. December közepén MSZP–Fidesz-támogatással szavazta meg a T. Ház azt a törvényszigorítást, amely jelentősen bővíti a titkossá minősíthető adatok körét, és továbbra is börtönnel fenyegeti államtitoksértés miatt a civileket, így az újságírókat is.

Összeszakadt egy víztározó gátja Oroszországban, többen meghaltak

Összeszakadt egy víztározó gátja Oroszországban, többen meghaltak

A győri rendőrök biztosan nem nyomoznak a Borkai-ügyben

A győri rendőrök biztosan nem nyomoznak a Borkai-ügyben

Fának rohant egy busz Borsodban, 10-en megsérültek

Fának rohant egy busz Borsodban, 10-en megsérültek

Tűzoltók hozták le a bajba jutott kirándulót Kazárnál

Tűzoltók hozták le a bajba jutott kirándulót Kazárnál

Összecsaptak a metrójegyár-emelés miatt tüntetők a rendőrökkel Chilében

Összecsaptak a metrójegyár-emelés miatt tüntetők a rendőrökkel Chilében

Páratlan kincseket találtak az 1802-ben elsüllyedt hajó roncsában

Páratlan kincseket találtak az 1802-ben elsüllyedt hajó roncsában