szerző:
HVG

A köztársasági alkotmány első részletes kommentárja egy új jogásznemzedék színre lépését látszik jelezni.

Egy alkotmánynak rövidnek és homályosnak kell lennie. Bonaparte Napóleon mára szállóigévé lett, kissé cinikus megjegyzését egy új magyar jogi kútfő, Az alkotmány kommentárja című kétkötetes monográfia elején idézi a mű 32 éves szerkesztője, Jakab András. Az alaptörvények rövid és absztrakt szövege – a magyar alkotmány például 78 paragrafusból áll – többnyire két okra vezethető vissza. Az alkotmányozó atyák először is képtelenek minden egyes majdani dilemmát előre látni és megoldani, másrészt a túl sok részletszabály eleve inflálná a nemzeti chartákat – állapítja meg a szerkesztő, aki főállásban jelenleg a spanyol miniszterelnöki hivatal kutatóintézetének tudományos munkatársa Madridban.

A háromezer oldalas munkát 400-500 fős hallgatóság előtt múlt kedd este elsőként az a professzor mutatta be a budapesti Andrássy Egyetem tükörtermében, aki a nagyszabású feladatra kezdetben maga kívánt vállalkozni. „Igaz, nem 12, hanem 15 tanítványt vettem magam mellé” – elevenítette fel a 2003-ban kezdődő történetet Sólyom László, aki később azzal az elhatározással költözött fel a Sándor-palotába, hogy folytatja majd a kommentárszerkesztői munkát. Ez végül is hiú ábrándnak bizonyult. A második Gyurcsány-kormány hivatalba lépése után gyorsan kiderült, hogy a nem mindennapi vállalkozást képtelenség „másodállásban” végezni. Amikor az elnök 2006 nyarán visszalépett a szerkesztői pozíciótól, a kötetnek az ötöde volt készen. A munka nagyobbik részét akadémikusok, egyetemi tanárok és főtisztviselők helyett végül is jelentős részben 35 évesnél fiatalabb adjunktusok és tanársegédek írták meg, szám szerint negyvenöten.

Az ambiciózus célkitűzéseken mindez keveset változtatott. „Célunk az alkotmányjogi kultúra elmélyítése, de forrásként szeretnénk szolgálni az alkotmánybíráskodás és jogalkotás számára is” – olvasható a kötet bevezető tanulmányában. A kommentár, amely „Az első magyar Alkotmánybíróságnak (1989/91– 1998)” ajánlással jelent meg, szakít azokkal a korábbi törvénymagyarázatokkal, amelyek pusztán megismételték a jogszabály miniszteri indoklását, megelégedve a jogalkotó eredeti szándékának felidézésével. Jakab ezzel kapcsolatban nagy szimpátiával idézi az amerikai Thomas Jeffersont: „Néhányan vallásos alázattal tekintenek az alkotmányokra, és úgy kezelik őket, mint egy frigyládát, amely túl szent ahhoz, hogy megérintsék. Az előző korszak embereinek olyan bölcsességet tulajdonítanak, ami emberfölötti (...) Jól ismertem azt a korszakot (...) épp olyan volt, mint a jelenlegi, de a jelenleginek tapasztalata nélkül. (...) Ne legyünk kishitűek a tekintetben, hogy egy generáció kevésbé lenne képes saját magáról gondoskodni és saját ügyeit intézni, mint egy másik.”

A köztársasági konstitúció elemzése során a kötet több ponton bírálja a hatályos alkotmány egyes rendelkezéseit, miközben a törvény egészét megőrzendőnek tartja. Az előszó szerzője, Tölgyessy Péter a rendszerváltást követő alkotmányos reformok egyik legnagyobb tévedésének minősíti azt, hogy az Országos Igazságszolgáltatási Tanácsban kétharmados többséget kaptak a bírák. Ez a konstrukció – írja – megakadályozza a tényleges külső kontrollt a törvénykezés fölött. A kommentár máshol arra a következtetésre jut, hogy az AB-nek 2004-ben nem kellett volna engedélyeznie a kettős állampolgárságról szóló népszavazás megtartását.

A már 21. éve ideiglenesnek deklarált hazai alaptörvény kapcsán a kommentár egyetlen alkotmánybíró szerzője, Trócsányi László, illetve Sulyok Márton arra az álláspontra helyezkedik, hogy az alkotmány tekintélyének védelme érdekében az ideiglenességi klauzuát törölni kellene az alaptörvényből. A kötet egy helyen emlékeztet arra is, hogy a Német Szövetségi Köztársaság alkotmánya eredetileg ugyancsak „átmeneti időkre” (a német egyesítésig) készült, valójában azonban 1990 óta véglegesként működik.

A magyar alkotmány kommentárjának 15 fejezete közül három egy német professzor, a 46 éves Herbert Küpper munkája. A kölni egyetemen végzett, kutatásai során magyarul is megtanult tudós többek szerint a hazai önkormányzati rendszer elsőrangú szakértője. E témakörön kívül alapvetően az ő nevéhez fűződik a kötetnek a bírói szervezetről, illetve a kormányról írt fejezete is. Az utóbbiban Küpper arra az álláspontra helyezkedik, hogy a magyar államfők a parlamenti többség számára nem kívánatos személyt is javasolhatnak a miniszterelnöki tisztségre. Más kérdés – teszi hozzá –, hogy ilyenkor a parlamenti többség konstruktív bizalmatlansági indítvánnyal hamar lecserélheti saját jelöltjére az elnök emberét. Mindez egyébként nem csak holmi üres spekuláció, e kérdések nagyon is éles formában kerültek terítékre 2004 nyarán, a Medgyessy Péter bukását követő hetekben.

BABUS ENDRE

Villámgyorsan elkeltek a jegyek a magyar szektorokba a sorsdöntő walesi meccsre

Villámgyorsan elkeltek a jegyek a magyar szektorokba a sorsdöntő walesi meccsre

Egy 400 négyzetméteres ház gyulladt ki a XVII. kerületben, egy idős nő meghalt

Egy 400 négyzetméteres ház gyulladt ki a XVII. kerületben, egy idős nő meghalt

Állat módjára viselkedő masszát is lehet most már nézni a párizsi állatkertben

Állat módjára viselkedő masszát is lehet most már nézni a párizsi állatkertben

Új választást követel az ellenzék Csepelen

Új választást követel az ellenzék Csepelen

Van itt egy robotkéz, amely magától megtanulta, hogyan kell kirakni a Rubik-kockát

Van itt egy robotkéz, amely magától megtanulta, hogyan kell kirakni a Rubik-kockát

Lopott kocsival menekülő tini tört össze egy Lamborghinit

Lopott kocsival menekülő tini tört össze egy Lamborghinit