szerző:
HVG

Soli Deo gloria, azaz egyedül Istené a dicsőség – ezzel a fordulattal zárta a kormányprogram vitáját múlt szombaton a parlamentben Orbán Viktor, aki a jelek szerint a keresztényszociális értékrend alapján akarná konszolidálni a rendszerváltás utáni Magyarországot.

Múlt szombaton – a nyolc éve, félmillió Fidesz-szimpatizáns jelenlétében tartott, Parlament előtti nagygyűléssel ellentétben – nem ültek ifjak a kúpcserepeken a Kossuth tér egyik ötemeletes lakóházának tetején. Az Országház 2002 óta sokat látott parkjában és parkolójában a hétvégén „csak” néhány tízezres tömeg gyűlt össze, hogy 97 hónap után újra miniszterelnökként lássa beszélni az eskütétele napján aranyszínű nyakkendőt viselő Orbán Viktort. A Magyarország legnagyobb nemzetgyűléseként beharangozott hajdani, illetve a mostani rendezvény között kétségkívül bizonyos terminológiai jogfolytonosság is felfedezhető volt.

A szavazófülkében győztes forradalom időközben látványos karriert befutott metaforáját ugyanis épp a pesti törvényhozás épülete előtt használta először Duray Miklós, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának egyik vezetője (HVG, 2002. április 19.). A Fidesszel szolidáris szónok a 2002-es választás két fordulója között tartott nagygyűlésen közölte a csodában még reménykedő jobboldali közönség előtt, hogy „a forradalom elkezdődött”. Azt már csak később, beszéde végén tette hozzá, hogy „ez lesz a világ legbékésebb forradalma, mert a választási helyiségekben fog győzni”.

©

 A „forradalom” – miként a győztesek azóta már számos alkalommal bejelentették – ez év április 25-én valóban bekövetkezett, a forradalom kormánya viszont elég ráérősen alakult meg. A kabinet tagjai a választás után 34 nappal tették csak le az esküt, ugyanez az ugyancsak kormányt váltó Nagy-Britanniában – ahol a világháború óta először egy koalíciós kormányt is össze kellett állítani – hat nap alatt sikerült. A kormányprogram Londonban szintén gyorsabban készült el, mint Budapesten, noha az egyfordulós angliai választásra 11 nappal később (május 6-án) került sor, mint az itthoni második fordulóra. Mindezek miatt az új magyar kormány első gazdasági intézkedéseinek életbelépéséig akár hónapok is eltelhetnek. Egyre inkább úgy tűnik, a jelenlegi világgazdasági krízis közepette komoly nehézségekbe ütközik annak a gazdaságpolitikai filozófiának az érvényesítése, amit Orbánék ellenzékben képviseltek.

A hétvégén esküt tett kormány szerkezete viszont valóban radikálisan különbözik nemcsak az 1998-as első Orbán-adminisztráció, hanem a mai európai kabinetek (HVG, 2010. április 23.) elsöprő többségének felépítésétől is. Létszámát és a minisztériumok mennyiségét tekintve az új végrehajtó hatalom leginkább a 19. századi kormányokra látszik emlékeztetni. Alig 8-10 politikusból a kiegyezést követően Andrássy Gyula, Tisza Kálmán, később pedig Wekerle Sándor és Tisza István kormánya állt, ám abban az időben Andrássy például még maga látta el a honvédelmi, Wekerle a pénzügyi, Tisza István pedig a belügyminiszteri reszortot is. Olyan kevés minisztérium – összesen nyolc –, amennyivel Orbán belevág a most induló kormányzati ciklusba, utoljára az 1940-es évek elején, a jelenleginél jóval kisebb állami szerepvállalás idején működött Magyarországon.

A kormányzati integráció egyes területeken olyan mamutszervezeteket eredményezett, amelyek sikeres irányítása szinte reménytelennek tűnik. A szocreál nevű Nemzeti Erőforrások Minisztériumának portfólióján, amely most egy személyben a 71 éves Réthelyi Miklós irányítása alá került, fél évtizeddel ezelőtt például még négy különböző tárcavezető osztozott. Ennél is vakmerőbb lépésre szánta el magát az új hatalom, amikor 1848 után először megszüntette Magyarországon az önálló Pénzügyminisztériumot, beolvasztva a költségvetési szakapparátust (francia mintára) a nemzetgazdasági tárcába. Az 1987-ben debütált Környezetvédelmi Minisztérium felszámolása pedig a posztmodern értékek iránti érzéketlenséget látszik tükrözni, kivált, hogy a zöld tárcát a vele mindig is konfliktusban állt agrártárca jogutódjába, a Vidékfejlesztési Minisztériumba tagolták be.

Az erősen hierarchikus új kormányzati struktúra más tekintetben is szakítást jelent a magyar közjogi hagyományokkal. Az államszocializmus 40 éves korszakát leszámítva a miniszterelnök-helyettesi funkció például mindeddig ismeretlen volt idehaza. Május 25-e óta ezt a tisztséget viszont már egyenesen az alaptörvény rögzíti. A voltaképpen négyszintű új kabinet – kormányfő, kormányfő-helyettesek, miniszterek és a korábbi minisztériumi portfóliókat irányító államtitkárok – ugyancsak igen távol áll attól a tradicionális hazai kormányzati modelltől, amely a kormánytagok egyenrangúságán és a kabinet testületi működésén alapult. Más kérdés, hogy a hagyományos struktúrát, ahol tehát a miniszterelnök elvileg csupán első volt az egyenlők között, törvényi szinten voltaképpen már Gyurcsány Ferenc szüntette meg, amikor (közigazgatási kormánybiztosának, Sárközy Tamásnak a javaslatát figyelmen kívül hagyva) törölte a magyar közjogból a miniszterek önállóságát és felelősségét kimondó rendelkezéseket.

Az új törvényhozás gépezetének eddigi működése alapján nyilvánvaló, hogy Orbán legfőbb célja a rendszerváltást követő magyar társadalom konszolidálása, éspedig a kereszténydemokrata és keresztényszociális értékrend alapján. A nemzeti kohéziót a határon túli magyaroknak múlt héten megadott kettős állampolgársággal úgy tudta máris megerősíteni a két kormánypárt, hogy ezzel egyidejűleg voltaképpen identitási válságba hajszolta az MSZP-t. Az 59 szocialista képviselő többsége (32 fő) a voksolás során ugyanis utólag szembement a 2004. decemberi népszavazáson Gyurcsány által képviselt hivatalos pártállásponttal, miközben a volt miniszterelnök és két társa most is elutasította a jogkiterjesztő törvényt. Mindent egybevetve a baloldal annyiféleképpen voksolt, ahogy csak lehetett: három további MSZP-s honatya tartózkodott, miközben 21-en távol maradtak a szavazástól.

Akarva-akaratlanul a „gyurcsányizmus” vitatható politikai örökségére emlékeztetett Navracsics Tibor bizottsági meghallgatásán Lamperth Mónika exbelügyminiszter is, amikor azt tudakolta, milyen koncepcionális változtatásokra készül az új alkotmány kidolgozása során a második Orbán-kabinet. Az azóta már kinevezett közigazgatási és igazságügyi miniszter egyelőre csak hosszú és alapos kodifikációs egyeztetést ígért, másrészt viszont nem mulasztott el riasztó példaként utalni a volt igazságügy-miniszter, Petrétei József esetére, aki 2006 tavaszán az ország nyilvánossága előtt bejelentette, hogy kész van az új alkotmány, csak nem mutatja meg senkinek.

HVG Társadalom

Angol módi

Csütörtökön választás, pénteken dél körül hivatalos eredményhirdetés, délután helycsere és költözés a Downing Street 10.

HVG Társadalom

Több mint kétharmad

Teljesen a Fidesz szájíze szerint alakul át az önkormányzati választási rendszer – miután hétfőn a parlament...

Ez az ingyen letölthető 66 oldalas kisokos segíthet, hogy tudatosabban használja a Facebookot

Ez az ingyen letölthető 66 oldalas kisokos segíthet, hogy tudatosabban használja a Facebookot

Több városban továbbra is magas a légszennyezettség

Több városban továbbra is magas a légszennyezettség

Javier Bardem: "Ne vegyünk műanyag palackos vizet? Jó, de akkor hol vannak az üveges kiszerelések?"

Javier Bardem: "Ne vegyünk műanyag palackos vizet? Jó, de akkor hol vannak az üveges kiszerelések?"

Ilyen egyszerű kémchipet készíteni

Ilyen egyszerű kémchipet készíteni

Létrejött a Nemzeti Amnézia Intézet

Létrejött a Nemzeti Amnézia Intézet

Lenyűgöző videó: ekkora hajó még soha nem ment át a Korinthoszi-csatornán

Lenyűgöző videó: ekkora hajó még soha nem ment át a Korinthoszi-csatornán