Riba István
Riba István

A Nemzeti Összetartozás Napjának hétfői megszavazása nemcsak Trianonra emlékeztet, hanem egyik identitásképző témájától is megfoszthatja a Jobbikot.

„Trianon és következményeinek őszinte és nyílt számbavétele, a politikai viták szalonképes témái közé történő beemelése nélkül nem lehet a jövő nemzetet érintő kérdéseire sem választ találni” – indokolta Kövér László (Fidesz) képviselő a trianoni döntés évfordulóját a Nemzeti Összetartozás Napjává nyilvánító törvénytervezet parlamenti vitájában. Az új törvény tehát azoknak a szimbolikus nemzetpolitikai tetteknek a sorába tartozik, amelyekkel a Fidesz már most, a ciklus elején szeretné kijelölni kormányzása ideológiai kereteit.

Trianon esetében valóban komoly mulasztása van a politikának, mert 1990 után nem sikerült e kérdésben nemzeti egyetértést kialakítani. 1945 után Trianon tabunak számított, a történészek is csak Kádár János 1975-ös helsinki beszéde után kezdtek komolyabban foglalkozni a kérdéssel. A rendszerváltás után megváltozott a politikai erőtér, de a „trianonozás” baloldali és liberális körökben mindmáig szalonképtelen cselekedetnek számít.

Falfestmény a tiszalúci Trianon téren

 Eddig a jobboldali pártok is óvatosan nyúltak Trianon problémájához. Nem tudtak ugyanis a két világháború közötti időszakhoz visszakanyarodni, amikor közmegegyezés volt az értékelésben, ám az súlyos katasztrófákhoz – például a tragikus második világháborús részvételhez – vezetett. Korábbi kormányzása idején, 1998 és 2002 között a Fidesz még visszafogott volt ezekben a kérdésekben. A könnyített állampolgárságot 2004 decembere, a népszavazás óta, míg a trianoni döntés emléknappá nyilvánítását 2007-től szerette volna elérni a mai kormánypárt. A Jobbik most nem is mulasztotta el felemlegetni a Fidesz korábbi húzódozását. „Ami tegnap elképzelhetetlen, az nem azért elképzelhetetlen, mert másoknak nem jutott eszükbe, hanem azért, mert akkor még nincs ott a helye és ideje annak, hogy valamit megtegyünk” – válaszolt Kövér e vádakra.

Hogy miért éppen most érkezett el az idő „a nemzeti közmegegyezés” kimunkálására, Kövér így felelt: „jelen politikai tagoltság mellett nekünk (...) mint nemzeti jobbközép erőnek látszik a legtöbb esélyünk arra, hogy e kérdésben a politikai szereplők minél szélesebb köre számára kínáljunk vállalható álláspontot”. Ez azonban csak részben sikerült: a Fidesz–KDNP és a Jobbik, továbbá az MSZP-s Juhász Ferenc és az LMP-vezető Schiffer András támogatta a Fidesz-javaslatot, 55 MSZP-s ellene szavazott, 12 LMP-s tartózkodott. A törvény rontja Magyarország jószomszédi kapcsolatait, és az ottani magyaroknak sem áll érdekében – érvelt Mesterházy Attila szocialista frakcióvezető.

Mivel a politikai elit tabutémának tekintette Trianont, az hozzásegítette a szélsőjobboldalt, illetve a nemzeti radikálisokat a téma kisajátításához, saját ünnepek és rítusok kialakításához. A Jobbik évek óta megrendezi országszerte a Trianon-megemlékezéseket, és első parlamenti beadványa is – a Fidesz törvénytervezetét megelőzve – ehhez kapcsolódott. Ez azonban a kormánypárt beadványával okafogyottá vált, és valószínűleg az ünneplés is kormánypárti szervezésekben zajlik ezentúl, tehát egy identitásképző elem kiesik a Jobbik tevékenységéből, ami nyilvánvalóan a Fidesz egyik célja volt. A Jobbik a parlamenti vitában egyébként az eddiginél sokkal visszafogottabb volt, a korábban megszokott radikális retorikai fordulatoknak nyomát is alig lehetett találni.

Az emlékezések alaphangját a június 4-i parlamenti emlékülés adhatja meg, amelyen beszédet mond Sólyom László köztársasági elnök. Bár eleinte arról volt szó, hogy határon túli magyar politikai vezetők is felszólalhatnak, végül az a döntés született, hogy csak Német László, a vajdasági Nagybecskerek püspöke – korábban a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia titkára – emelkedhet szólásra.

A trianoni megemlékezések között nyilván lesz azonban jó néhány, amely radikális nézeteknek ad teret. Ráadásul nem is csak Magyarország területén, ahogy másfél éve – bár nem a trianoni évfordulón – egyenruhás felvonulást tartott Szlovákiában a Nemzeti Őrsereg, amelynek tagjait rövid időre az ottani hatóságok le is csukták. A szlovákiai Révkomáromban a helybéliek emlékoszlopot terveztek állítani a trianoni évfordulón, amelyhez először megkapták a hatósági hozzájárulásokat, ám azokat később visszavonták. Sőt a legújabb hírek szerint Robert Fico miniszterelnök jelenlétében szlovák ellen-emlékoszlopot avatnak. A székelyföldi Csíkszeredán viszont háromnapos megemlékezést tartanak majd, és felszólal Tőkés László európai parlamenti képviselő, volt püspök is.

Hogy az idei megemlékezéseken biztosan legyen botrány, arról a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom gondoskodik. A szervezet – amelynek elnöke Zagyva György Gyula, a Jobbik parlamenti képviselője – korábban is tartott határon túli megemlékezéseket, és az idén is lesznek ilyenek, de fő attrakcióját Budapesten rendezi – a trianoni évforduló másnapján. A Városligetben ugyanis egész napos programot tartanak a szélsőjobboldali–nemzeti radikális–szkinhed szcénában nagy szerepet játszó olyan zenekarok részvételével, mint az Oi-Kor, a Titkolt Ellenállás vagy a Romantikus Erőszak. Ők megalapozhatnak annak a felvonulásnak, amelyet a koncertek után a szomszédos országok budapesti követségei elé terveznek.

RIBA ISTVÁN

Karácsony: November elején alakulhat meg a Fővárosi Közgyűlés

Karácsony: November elején alakulhat meg a Fővárosi Közgyűlés

Ahol nyert, ott mindent vitt az ellenzék

Ahol nyert, ott mindent vitt az ellenzék

A pihenőhelyen kapcsolták le a bolgár brutáltrélert – videó

A pihenőhelyen kapcsolták le a bolgár brutáltrélert – videó

Megjött a Google új mobilja, amelyet érintés nélkül is lehet használni

Megjött a Google új mobilja, amelyet érintés nélkül is lehet használni

A tájfun idején a hajléktalanokat nem engedték be a tokiói óvóhelyekre

A tájfun idején a hajléktalanokat nem engedték be a tokiói óvóhelyekre

Megszüntetné a Brexit után a szabad munkaerő-áramlást a brit kormány

Megszüntetné a Brexit után a szabad munkaerő-áramlást a brit kormány