HVG

Tíz társadalmi csoport különböztethető meg jelenleg Magyarországon az életstílus és a fogyasztás alapján - állítja egy, a népesség szerkezetét vizsgáló szociológus, Bukodi Erzsébet. A magyar lakosság összesen 39 százalékát kitevő középosztályon belül (a mindennapos viselkedést, az életvezetést és az egyéni vágyakat elemezve) a kutató négy úgynevezett miliőcsoportot határol el. A "felhalmozás-", illetve a "szabadidő-orientáltnak" elkeresztelt középrétegek például (KSH-adatok felhasználásával készült számítások szerint) a teljes populáció 11, illetve 15 százalékát teszik ki. Az előző kategóriába az ingatlantulajdont, gépjárműve(ke)t s egyéb tartós javakat felmutató, a megtakarításoknak kitüntetett jelentőséget tulajdonító háztartások tartoznak, míg az utóbbiba egyebek közt az otthoni könyvtárat birtokló, magas kultúrát fogyasztó, jól szituált csoportokat sorolta be a társadalomtudós. Bukodi két további felső középréteget is kimutat ugyanakkor Magyarországon, az egyiket "fogyasztásorientáltnak", a másikat (feltehetően e réteg összetételének stabilitását értve ezen) "konzisztens felső középrétegnek" keresztelve el. E tipológia szerint a négylépcsős középosztály fölött, a társadalom legtetején egy 400 ezer főre becsült csoport, az ugyancsak konzisztens jelzővel illetett magas státusúak helyezkednek el. A legalul lévők számát a szociológus ugyanakkor mintegy félmillióra becsüli: a "leszakadók" kategóriájába lényegében a halmozottan hátrányos helyzetűek tartoznak. Az ilyen marginalizálódóknál valamivel jobb helyzetben vannak a kutató szerint a népesség nagyjából egynegyedét kitevő szegény rétegek. E csoporton belül vízválasztónak a lakáshelyzet számít: a jó lakással rendelkezőkhöz képest mélyszegénynek az minősíthető, aki a fogyasztási szerkezet és az életstílus-mutatók alapján is az alsó társadalmi harmadba tartozik. A szegények és a középrétegek között végül a lakosság együttesen 37 százalékát kitevő kisegzisztenciák találhatók. E népességcsoport egyik fele kulturális aktivitása alapján kiemelkedik a társadalmi átlagból, a másik fele pedig relatíve jó lakásviszonyainak köszönhetően akár a középrétegekhez is volna sorolható - állítja Bukodi.