Itt a térkép: ezek az országok (nem) élik majd túl a globális felmelegedést

Akár elfogadjuk, akár nem, a klímaváltozás mindannyiunk életére hatással lesz. Hogy mekkora esélyünk van arra, hogy túléljük a folyamatot, az nagyban függ attól is, mely országban élünk. A dolog pedig nem feltétlenül azzal van összefüggésben, hogy földrajzilag hol helyezkedik el az adott ország, sokkal inkább azzal, mennyire van felkészülve a változásra.

A Notre Dame-i Egyetem kutatói két évvel ezelőtt készítették el a globális alkalmazkodási indexet (Notre Dame Global Adaptation Initiative – ND-GAIN), amely azt hivatott megmutatni, melyik országban mennyi esélyünk lenne túlélni a változást. A felmérést online is elérhetővé tették.

Az index kiszámításához olyan adottságokat vettek figyelembe, mint például azt, hogy milyen az adott ország infrastruktúrája, milyen élelmiszer-tartalékokkal rendelkezik, vagy épp milyen a technológiai fejlettsége. Mennyire hajlamos az ország a természeti katasztrófákra vagy a politikai "felfordulásra", a kormány pedig felkészült-e a klímaváltozásra, vagy esetleg másmilyen ügyek foglalkoztatják.

A kiszámított index alapján a klímaváltozást

1. a Kongói Demokratikus Köztársaságnak,
2. a Közép-afrikai Köztársaságnak,
3. Eritreának,
4. Csádnak és
5. Szomáliának

van a legkevesebb esélye "túlélni".

A lista elején ugyanakkor

1. Norvégia,
2. Új-Zéland,
3. Finnország,
4. Svédország és
5. Svájc

állnak. Vagyis ezeket az országokat fogja a "legkevésbé" befolyásolni az éghajlat változása.

Az Egyesült Királyság a listán a 12., az USA a 15., az oroszok a 33., Kína pedig az 59. helyet foglalja el. Magyarország a 36. helyen található.

A felmérés eredményéből az Eco Experts készített térképet. Ezen minél zöldebb egy ország, annál jobb a "túlélési esély".

Ha valaki esetleg úgy gondolná, hogy a fejlett országok jobban felkészültek a klímaváltozásra, mint a szegényebbek, akkor nem téved nagyot. Hiába ezek az országok a legnagyobb szennyezők, a fejlettségük miatt őket érinti a legkevésbé a dolog, hiszen számukra adott a feltétel, hogy a lehető legnagyobb mértékben védjék ki a bajt. Emiatt született meg a Párizsi Klímaegyezmény is, amely arra ösztönzi a gazdag országokat, hogy segítsék a szegény régiókat.

Persze mindez nem azt jelenti, hogy a fejlett országokat ne érintené a klímaváltozás. A kutatók szerint Amerikában például 2100-ig a változás miatt súlyos menekültválságra, természeti katasztrófákra és gazdasági visszaesésre is számítani lehet. Angliában már 2050-ben komoly vízhiányra lehet számítani.

A márciusban meghalt Stephen Hawking egyik utolsó figyelmeztetése is az volt: sötét jövő jön, ha nem teszünk valamit.