szerző:
Papp Petra Anna
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Míg egyesek a gépek lázadásától féltik az embert, a katolikus egyház szerint az emberi tevékenység vezethet katasztrófához. Azt mondják, a racionális tudomány mellől nem szabadna hiányoznia a léleknek. 

Az első, házimunkát végző android már az 1200-as években létezett – legalábbis Nagy Szent Albert legendája szerint. A középkori német püspök-polihisztornak közel harmincévi munkájába került az emberszerű gép megalkotása, amely – úgy mesélik – beszélni is képes volt. A csodát a teológus saját tanítványa, a későbbi Aquinói Szent Tamás semmisítette meg.

A kevésbé szent írásokban lejegyzett történelem sem kevésbé érdekes: az első robotszerű gép építőjeként Leonardo da Vincit tartják számon. A mechanikusan vezérelt lovagi páncél fel tudott állni, mozgatni tudta a karjait, és a fejét is forgatta. René Descartes a halott lányára hasonlító, mechanikus babát tartott magánál. Később, az órásmesterségnek köszönhetően, a finommechanikai technikák professzionálisabb szintre emelkedtek.

Az egyre fejlettebb technológia az irodalomra is hatással volt, olyan írókat ihletett meg, mint a Frankensteint „összerakó” Mary Shelley vagy a több novellájában is futurisztikus képet festő Edgar Allan Poe. Az ember által alkotott mesterséges lények és elmék, az élettelen tárgyak felélesztésének vágya már a civilizáció hajnalától kezdve piszkálta az emberek fantáziáját.

Sofia a mesterségesen intelligens, emberszabású, robot. Legális határsértő
©

A popkultúra évszázadokkal megelőzte korát, az emberiség „fejben” már régóta együtt él a robotokkal. Az automatizált robotkarok és a bonyolult programok után pedig idővel meg is jelent a humanoid robot. Ma már időnként olyannyira emberi, hogy a hongkongi Hanson Robotics által fejlesztett, Audrey Hepburnről mintázott, Sophia nevű robot például tavaly szaúd-arábiai állampolgárságot kapott, idén márciusban pedig már az ELLE magazin brazil kiadásának címlapján fogadta az elismerő pillantásokat.

Sophiánál jóval gyakrabban kerül a címlapokra egy-egy aggódó tudós. A tavasszal meghalt Stephen Hawking életének utolsó évtizedében már féltette az emberiséget a túl okossá váló robotok hatalmától. A PayPal, a SpaceX és a Tesla sikere után a Neuralink nevű cég alapításával az agy–számítógép interfész megalkotására vállalkozó Elon Musk arra figyelmeztetett: ha túllövünk a célon a mesterséges intelligenciával, akkor a robotok könnyen haszontalannak ítélhetik az emberiség létezését. A reformpápa néven is emlegetett katolikus egyházfő pedig az év elején felszólította a fejlesztőket, hogy munkájuk során tartsák szem előtt: a mesterséges intelligenciával okosított robotoknak az emberiség javára kell lenniük, nem ellene.

„Nem vagyunk nagyobb változás előszobájában, mint annak idején a nagy földrajzi felfedezések vagy az ipari forradalom korában” – mondja Gájer László, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Hittudományi Karának tanszékvezető egyetemi tanára, aki nemrég a jezsuiták magyarországi rendtartománya által szervezett, a jövőt kutató konferencián is beszélt arról, mit szól a katolikus egyház a robotizációhoz. Gájer szerint nem kell félni attól, hogy az ember alkot, hiszen az Isten azzal a jelszóval adta oda a Földet, hogy hajtsuk az uralmunk alá. „Azóta pedig ez történik.”

A tanszékvezető pap kifejezetten pozitív érzésekkel tekint a jövőbe, ami szerinte legfeljebb azért tűnhet félelmetesnek, mert a fejlődés hihetetlenül felgyorsult. „A Biblia szerint Isten teremtette az embert a saját képére, a XIX. századi valláskritika azonban azt állította, hogy az emberek teremtették Istent a saját képükre. Végül pedig itt vagyunk egy transzhumán korszakban, ahol az ember a saját képére teremt emberszerű lényeket, és Istent játszik” – summázza Gájer. Ugyanakkor fontosnak tartja, hogy a teremtés befejezése az ember esetében egy isteni érintés, amit hite szerint mi soha nem leszünk képesek lemásolni.

A pap szerint nem is biztos, hogy érdemes erre törekedni. „Aztán, ha már minden biológiai folyamatot megismertünk, és rájövünk, hogy a Homo sapiens is egy evolúciós zsákutca, amit meg kell haladni, akkor továbblépünk? Az összes tudományos érvvel szemben egyedül a hit áll. Az a döntés, hogy emberként vagy gépként akarok élni.”

©

A keresztény bölcseleti tanszékvezető úgy látja, az egyháznak ezzel kapcsolatban az a feladata, hogy „erkölcsi elvet adjunk ebben a transzhumán korszakban, hogy sikerüljön átvészelni katasztrófa nélkül”. Katasztrófának azt tartaná, ha az emberiség megfeledkezne a világban elfoglalt kitüntetett helyéről. Szerinte abban az emberközpontú világképben, amit a katolikus egyház is hirdet, nem lehet kérdés a robotok sorsa – abszurdum, hogy gyilkosságnak számítson végleg kikapcsolni vagy elpusztítani egyet. De az is kizárt, hogy egy robot vagy egy mesterséges intelligencia istenhívő legyen.

Fordítva ez előfordul. A Way of The Future (A jövő útja) nevű amerikai egyházi kezdeményezés egy mesterséges intelligenciát tisztel istenként. A Google volt fejlesztőmérnöke, Anthony Levandowski által megálmodott, meglehetősen szilícium-völgyiesre sikerült vallás központjában a technológia áll. Ám még egyházi értelemben is csak egy startupról beszélhetünk: a vallás követőinek célja jelenleg az, hogy először is megalkossák ezt a bizonyos istenséget.

A robotok és mesterséges teremtmények piedesztálra emelésén túl valós félelem Gájer szerint az is, hogy a technológia segítségével milyen mértékben avatkozunk bele az emberi testbe, illetve hogy az ilyen machinációknak végül mekkora társadalmi széthúzás lehet a vége. „Komoly betegségek szűrhetők ki prenatális diagnosztika során, ám mikor jön el az a pont, amikor megváltoztathatjuk a születendő gyermek szemszínét is? Innen mekkora ugrás az, hogy megnöveljük valakinek az IQ-ját, vagy a halhatatlanságig tökéletesítjük az embert?” Szerinte az ilyen kérdésekben egyre inkább etikai elvekre van szükség. A katolikus egyháznak például, főleg a fejlődés sebessége miatt, még nincs is egységes álláspontja a kérdésben. „De ahogy bármi másban, itt is az emberi élet védelme az első” – vetíti előre Gájer a katekizmus leendő új pontjának szellemiségét. A pap szerint egyházának ebben a kérdésben az lehet a dolga, hogy elvei mentén segítsen meghúzni a határvonalat, meddig szólhat bele a tudomány az emberi élet ki- és átalakításába.

Napi e-vangélium

Miközben a tömegkommunikációs eszközökről véleményt formáló Pápai Tanács mindig is elismerte, hogy az internet decentralizáltsága műszakilag hasznos, az ötletek és információk szabad cseréjéről kialakult idealista felfogás pedig dicséretes, a vatikáni szervezet szerint az már „aggodalomra ad okot”, hogy „a radikális szabadelvűek lettek az egyetlen csoport, melynek jogait és érdekeit igazán elismerték a világhálón”. Hogy az egyértelmű iránymutatásra váró híveknek már másfél évtizede sem volt egyszerű dolguk, azt jól mutatja, hogy II. János Pál még azt hangsúlyozta: bár az internet által megreformált tömegkommunikáció világa „olykor ellentétben állni látszik a keresztény üzenettel, páratlan lehetőségeket is kínál Krisztus üdvözítő igazságának hirdetésére az egész emberiség számára”.

Az azóta történtek az egykori katolikus egyházfőt igazolták: kiderült, hogy az egyházak „jogait és érdekeit” is elismerik a weben, tömeges érdeklődés van mondandójuk iránt – ha felismerik a csatorna sajátosságait. Az azóta szentté avatott pápa szavait megfogadó Horváth István Sándor például már 2004 nyarán elindította a napi e-vangélium nevű szolgáltatást. Az eredetileg hírlevél formátumban működő kezdeményezés 2011-ben önálló weboldallal bővült, és az Evangélium365 nevű, azóta rendszeresen korszerűsített, okostelefonokra letölthető alkalmazásról is gondoskodott a zalalövői plébános. A felhasználói tábor mára közel 40 ezres.

A hazai keresztények közösségén messze túlnyúlik az alkalmazásboltokban egyszerűen csak Bible/Biblia vagy YouVersion néven fellelhető program, amely böngészőből is elérhető, a bible.com/app címen. A nyolc amerikai államban harminc imaházzal jelen lévő Life.Church által fejlesztett, magyar felülettel is elérhető alkalmazást már több mint 348 millió készülékre telepítették. Ezernél is több bibliafordítást tartalmaz – köztük hat magyar nyelvűt –, s kereső- és olvasási tervek is segítik a keresztény Szentírás követését.

A Life.Churchnél nem érzik úgy, hogy ezzel kimerítették az internetben rejlő lehetőségeket. Azt hangsúlyozzák, hogy az egyház nem a templomépületeket jelenti, hanem – mint „Krisztus teste” – a hívők közösségét. Ezért aztán nem csak saját „online templomot” működtetnek, de – Church Online Platform néven – mások számára is ingyenesen elérhetővé tették szolgáltatásuk alaprendszerét, amely élő videós prédikációk mellett kétirányú kommunikációra, a gyülekezeti közösség építésére is lehetőséget nyújt.

BALOGH CSABA

A cikk a HVG hetilap 2018/47. számában jelent meg. Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, keresse a Tech + tudomány rovatot a hetilapban és kövesse a HVG Tech Facebook-oldalát.

Legyen HVG pártoló tag!

Köszönjük a több mint 4000 tagnak és támogatónak, akik idáig 45 millió forinttal segítették munkánkat.
2019-ben is olyan exkluzív sztorikat fogunk olvasóinknak bemutatni, mint tavaly a kamupártok pénzlenyúlásai, Lázár János bécsi videójának háttere vagy a szlovákiai újságírógyilkosság magyarországi szálai.
Ha önnek is fontos a minőségi újságírás, csatlakozzon!
Köszönjük a több mint 4000 tagnak és támogatónak, akik idáig 45 millió forinttal segítették munkánkat.
2019-ben is olyan exkluzív sztorikat fogunk olvasóinknak bemutatni, mint tavaly a kamupártok pénzlenyúlásai, Lázár János bécsi videójának háttere vagy a szlovákiai újságírógyilkosság magyarországi szálai.
Ha önnek is fontos a minőségi újságírás, csatlakozzon!
Ez a mesterséges intelligencia megmondja, melyik gyereknek mi a baja

Ez a mesterséges intelligencia megmondja, melyik gyereknek mi a baja

A dohánylobbi győzött, maradnak a márkázott dobozok

A dohánylobbi győzött, maradnak a márkázott dobozok

Százmilliókat kapott sportfejlesztésre Balatonalmádi, alighogy véget ért ott a Fidesz-gyűlés

Százmilliókat kapott sportfejlesztésre Balatonalmádi, alighogy véget ért ott a Fidesz-gyűlés

Kötelező lesz az új autókban az önműködő vészfék - így működik

Kötelező lesz az új autókban az önműködő vészfék - így működik

Timmermans: "Találkoznék Orbánnal"

Timmermans: "Találkoznék Orbánnal"

Pintér Béla Petőfit is szavalt a Bukta-tárlaton (videó)

Pintér Béla Petőfit is szavalt a Bukta-tárlaton (videó)