Gécs Dániel
Gécs Dániel
Tetszett a cikk?
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Ínséges idők ezek a játékvilág szerelmeseinek, így bármilyen szoftver is jelenjen meg, a felhasználók igyekeznek örömmel fogadni. Még hálásabbak akkor, ha olyan téma kerül elő, mint az űrutazás. De sajnos van, amikor ez sem akar működni.

A kanadai Typhoon Studios semmiképp nem nevezhető kis vagy feltörekvő cégnek, a 2017-ben alapított stúdiót ugyanis válogatott veteránok alkotják. Köztük az az Alex Hutchinson, aki olyan munkacímek révén vált (el)ismert szakemberré, mint a Ubisoft égisze alatt készült (és összességében pozitív értékelésű) Assassin’s Creed III vagy a Far Cry 4.

A Typhoon legutóbb akkor került a hírekbe, amikor a Google bejelentette, hogy felvásárolja a montreali alakulatot, méghozzá azzal a céllal, hogy a vegyes fogadtatású Stadia játékszolgáltatására gyártsanak videojátékokat. A most megjelent Journey to the Savage Planet még nem ennek a megállapodásnak a része, de ha az lenne, biztosan lenne pár csalódott előfizető.

A tartalom

A Journey to the Savage Planet egy különös szatíra, amelyről sokaknak a Hello Games készítette No Man’s Sky ugorhat be. A játék világa és az első videókból átjött képek alapján többen ugyanis joggal hihetik, hogy most is egy rengeteg felfedezni valót tartogató szoftver van a kezükben. Ám ha a csomagolás alá is benézünk, rögtön kiderül, hogy a Typhoon játéka csak távoli rokona a 2016-ban debütált űrkalandnak.

Egyrészt mert a kanadai alkotás túl rövid és komolytalan: a program minden része a viccelődésről szól, amivel önmagában nem is lenne probléma, de az itteni humort főleg altesti poénok jelentik. Melyeket már néhány percnyi játék után több mint zavarónak érezhet a felhasználó, és sajnos a 7-8 órára rúgó történet előrehaladtával sem lesz belőlük kevesebb.

©

A Typhoon újdonsága (amely egyébként a 2020 első videojátékainak egyike) felfedezés terén sem tartogat annyi izgalmat, mint a No Man’s Sky, de ezt nem lenne tisztességes a negatívumok közé sorolni. Már csak azért sem, mert a Journey teljesen más koncepciót követ, és ha nem keresünk benne túl nagy mélységet, azért okozhat pár kellemes órát.

A történet

A sztori középpontjában a napjainkban ismét hangsúlyos téma, a rideg űr és idegen világok felfedezése áll – no, nem valamilyen távcsővel vagy szondával, a két lábunkon. A játékban ugyanis a Kindred nevű földi vállalat egy tisztjét/tudósát alakítjuk, legfőbb feladatunk pedig, hogy a távoli, még ismeretlen civilizációk nyomába eredjünk. E feladat során fel is kell térképezzük az új planétát, valamint a rajta éldegélő flórát és faunát, de a funkció igen korlátozottra sikerült. Bár tény, hogy a kalandorunk kezébe különféle műszerek helyezhetők, melyekkel vizsgálhatjuk is az új bolygó teremtményeit, a felfedezésnek nincs különösebb gyakorlati haszna vagy következménye.

©

A bolygókon űrkapszulánk segítségével landolunk, és ez egyben karakterünk otthona, illetve főhadiszállása is. Az ide való visszatérést élőszereplős videókkal próbálta élvezetesebbé tenni a Typhoon, de sajnos ezek sem nyomnak túl sokat a latban. A felfedezés viszont akár örömteli is tud lenni, főleg, ha az előrejutást akadályozó tényezőket sikerül orvosolnia a felhasználónak. És itt nem csak arra gondolunk, hogy időnként nagyokat kell ugrani.

A játékmenet

A Journey műfaji besorolását tekintve egy egyszerűbb platformjáték, melynek lényege, hogy a felhasználó más és más akadályokat teljesítve jut előrébb. Tesztünk alanya sem szól másról: a térképen elérhetetlen részeket a szükséges képességek birtokában tudjuk csak elérni, de a játék során felszerelésünk, illetve egyetlen fegyverünk fejlesztésére is szükség lesz. Bár el is dörren majd néhány lövés, véres vagy ijesztő részekre ne számítsunk.

A képességek begyűjtésének kulcsa az adott térkép (melyekből egyébként három van) alapos körbejárása. Itt kapcsolódnak be a már említett felszerelések is, amelyek abból a szempontból fontosak, hogy az addig ismeretlen anyagokat azonosítani tudjuk. Ez azért lényeges, mert a begyűjtött elemekből (például alumíniumból) további felszerelések gyárthatók, amik pedig a magasabban fekvő területek eléréséhez nyújtanak majd segítséget.

Utunk során három főellenséggel is végeznünk kell, de a játék sajnos ezen a téren sem okoz túl nagy fejtörést, vagy olyan kihívást, mint a tavalyi év játékának választott Sekiro: Shadows Die Twice. A harcok igen fantáziátlanok, és finoman szólva is unalmasak, a kikapcsolódást így inkább a nézelődésben és járkálásban érdemes keresni. A bolygón utunkba kerülő abszurd élőlények ugyanakkor jópofák, öröm őket megismerni, és a növényzet is elég jól fest.

©

A Journey összességében azért sem nevezhető rossz videojátéknak, mert az alapok szerencsére jól működnek, és néhány értékelhető jellemzője is akad. Itt érződik igazán, hogy a munkát a hutchinsoni recept alapjait felhasználva végezték, hiszen az ugrálás, az egyik pontról a másikra vetődés (ezt például egy lézeres szigonnyal tudjuk megoldani) kimondottan élvezetes. Jól esik az is, hogy a játék nem rágja a felhasználó szájába, hogy mit és hogyan csináljon, ehelyett hagyja, hogy kíváncsiskodjunk. A többes szám sem véletlen, a szoftver ugyanis támogatja a kooperatív játékmódot, így egy ismerőssel is végigjátszható.

Összegzés

A hiányosságok mellett néhány hibával is találkoztunk, amelyek bizonyos részeknél az előrejutásunkat is megakadályozták. Előfordult ugyanis, hogy a karakter az ugrás után (ránézésre) biztonságosnak tűnő ponton készült landolni, de végül nem így történt. Ez a gond szerencsére – egy utólagos frissítéssel – javíthatónak tűnik, így elsősorban említés szintjén érdemes vele foglalkozni.

A történet és az élmény már más tészta, azt ugyanis csak nehezen sikerülne jobbá vagy izgalmasabbá tenni, de erre valószínűleg nem fog időt áldozni a Typhoon. A Google általi felvásárlással egy sokkal komolyabb nyomás is rájuk nehezedik, ilyen helyzetben pedig a prioritások is átértékelődnek. Ha nem így lesz, annak csak örülünk, mert erre a játékra azért ráférne még a csiszolgatás.

A PC-re és Xbox One-ra is elérhető programot a PlayStation 4-re írt verzió alapján teszteltük, 10-ből 6 pontra értékeltük.

Többi játéktesztünket itt találja. Ha rendszeresen szeretne értesülni róluk, lájkolja és figyelje a HVG Tech rovatának facebookos oldalát.

Ránk számíthatsz – mi is számítunk Rád!

A koronavírus korunk legnagyobb krízise, melyben szó szerint létfontosságú a hiteles forrásból való tájékozódás. A HVG-ben ebben a helyzetben is elhivatottan teszünk eleget küldetésünknek: pontos, tényszerű és független tájékoztatást biztosítunk olvasóinak.

Arra kérünk támogasd munkánkat, hogy a nehéz körülmények között is naprakész információval szolgáljunk neked.

Ránk számíthatsz – mi is számítunk Rád!

A koronavírus korunk legnagyobb krízise, melyben szó szerint létfontosságú a hiteles forrásból való tájékozódás. A HVG-ben ebben a helyzetben is elhivatottan teszünk eleget küldetésünknek: pontos, tényszerű és független tájékoztatást biztosítunk olvasóinak.

Arra kérünk támogasd munkánkat, hogy a nehéz körülmények között is naprakész információval szolgáljunk neked.
Már a foci-Eb helyszínei sem biztosak

Már a foci-Eb helyszínei sem biztosak

Milliárdokat von el a kormány a pártoktól, a bankoktól és a multiktól a járvány elleni védekezéshez

Milliárdokat von el a kormány a pártoktól, a bankoktól és a multiktól a járvány elleni védekezéshez

Meghalt Bill Withers

Meghalt Bill Withers