Néhány éve is még sci-finek tűnt, mára már egyre közelebb kerül az emberiség az agyba ültetett chipek világához. Az agy-számítógép interfészek (BCI) egyik legismertebb példája az Elon Musk amerikai dollármilliárdos Neuralink nevű cégének megoldása, melyet már idén elkezdenének embereken is kipróbálni.

Most a Stanford Egyetem kutatóinak sikerült újabb áttörést elérniük a területen: az ő agy-számítógép interfészük percenként 62 szót képes dekódolni. Hogy ez miért nagy dolog, azt jól érzékelteti, hogy több mint háromszorozták az eddigi legjobb megoldás teljesítményét.

A tanulmányokat előzetes formában közlő bioRxiv szerveren elérhető cikk szerzői munkája mögött az a szándék áll, hogy akik valamilyen betegség miatt – például amiotrófiás laterálszklerózis (ALS) vagy sztrók – nem tudnak többé beszélni, újra tudjanak kommunikálni. Mint a Futurism írja, bár vannak erre létező megoldások – például billentyűzet használata –, de ez az új BCI lényegesen felgyorsíthatja a dekódolást.

Újfajta agy-számítógép interfészt fejlesztettek, könnyen tud kommunikálni egy lebénult beteg

A kutatók egy 36 éves, stroke-on átesett férfi agyába ültettek elektródákat. A szerkezet percenként 29 karakter agyi jelét tudta lefordítani és megjeleníteni.

A mostani kísérletben a kutatók egy ALS-es beteg idegi aktivitását rögzítették, aki, bár tudta mozgatni a száját, de a szavak megfogalmazása-megformálása már nehézséget jelent számára. Az agy két kisebb területén mutatkozó aktivitás figyelésével, gépi tanulásra alapozó algoritmusok bevonásával képesek voltak mondandóját „kitalálni”, és a jeleket szavakká formálni az említett, gyors tempóban.

A Futurism híradásában hangsúlyozza, a megoldás még nem tökéletes, a hibák aránya nagyjából 20 százalékos. A kutatók a továbbiakban a hibaarány javítása érdekében több agyi terület vizsgálatát tervezik, továbbá az algoritmust is finomhangolják.

Max Hodak, aki Elon Musk oldalán alapította meg a Neuralinket, már így is jelentős fejleménynek nevezte a Stanford Egyetem kutatói által most elért eredményt.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.