Ha a szocialista pártelnök azt üzeni valakinek, hogy ne izguljon, akkor az illető jól teszi, ha sürgősen elkezd gondolkodni azon, mindent jól csinált-e az életben, van-e bármiért is izgulnivalója, és az MSZP az a szervezet-e, amely az izgulás lecsillapításának legbiztosabb eszköze. Molnár Gyula üzent az éteren át ily módon Majtényi Lászlónak, hogy nyugi, meglesz az államfőjelöltség támogatása, bár lett volna egy másik, saját jelölt is (aki erről vagy tud, vagy nem), de ha kell, ők beállnak a civilek jelöltje mögé.

Az MSZP elnöke úgy tudja, Majtényi elvállalná a felkérést, ez azonban egyelőre fake news, hiszen Majtényi még nem tudja, hogyan dönt. (Emiatt azonban érdemes utánanézni annak, honnan is informálódik dolgokról a vezető ellenzéki párt.) (Update: Majtényi azóta döntött, vállalja.)

A volt adatvédelmi biztos, az Eötvös Károly Intézet elnöke remek ember és kiváló alkotmányjogász, a liberális demokrácia alapjaival kel és fekszik, valószínűleg keresve se találnánk jobb arcot erre a posztra. Éppen ezért az lenne a tiszteletteljes kérésem felé, hogy mondjon nemet a civilek felkérésére, az őt majd támogató baloldali pártok és független képviselők igen szavazatára.

"A demokratikus jogállam nem működik fékek és ellensúlyok nélkül. Ma azonban fékevesztett a hatalom, mert nincs ellensúlya" – így indokolja az egyelőre ezer ember által aláírt civil petíció, miért javasolják Majtényi Lászlót köztársasági elnöknek. "Az érdemi vita nélkül elfogadott, személyre szabott törvények ma már nem csak ritka kivételt jelentenek. Mi, alulírott magyar állampolgárok, ezért mindennél fontosabbnak tartjuk, hogy legalább a köztársasági elnök ellensúlyt jelentsen" – írják.

A gond csak az, hogy ma ez a poszt, ez a NER ezt a fajta ellensúlyi szerepet eleve kizárja. Majtényi államfőként csak szép lehetne, okos nem.

Áder János nagy ritkán, pro forma felrúgta enyhén szólva sem ellensúlyi szerepét, és visszaküldött jogszabályokat a törvényhozásnak, mindannyian tudjuk, mi lett a vége. Ennek így az égvilágon semmi értelme. Ha netán mégis összejönne a matek, és megtörténne a csoda, Majtényi kiállhatna és elmondhatná a véleményét, remekbe szabott, megalapozott jogi érvektől sziporkázó sajtótájékoztatókat tarthatna minden jogsértésről – de szerepe a díszliberális megmondóemberére redukálódna, akaratlanul is igazolva és legitimálva a NER működésmódját.

Az ismert alkotmányjogász indítása váratlanul érte a "demokratikus" pártokat, mint minden dobozon kívüli gondolkodás, új ötlet, kreatív javaslat. A javaslatot nem belső ötletelések, éles gondolatfutamok, majd kiérlelt döntések eredményezték, hanem az, hogy valakik ezzel előálltak, ők meg rácuppantak. Jó. De az ily módon előkerült jelöltnek nem feladata a gondolkodás és a felelős döntéshozatal alól felmenteni a demokratikus ellenzék pártjait, ha viszont a lépésnek csak valamiféle stratégiai, kommunikációs célja van, Majtényi nevének megfuttatása valami miatt, amibe őt későbbre betervezték, akkor pláne nem kéne most lejáratni. Becsüljük meg polgártársainkat.

Legyen csak Áder János a NER köztársaság nélküli köztársasági elnöke, ez így adekvát, ahogy "doktor" Schmitt Pál is adekvát államfője volt az országnak. Az ellenzék meg készüljön inkább értelmes módon 2018-ra. Választásokon indulni (amíg még lehet) azért más tészta, mint államfőt jelölni, mert parlamenti többséggel megváltoztatható, egyszer akár le is bontható a korrupt és arrogáns rendszer. Egy gúzsba kötve táncoló díszliberális jelölt azonban csak bokréta lehet Orbán Viktor kalapján (képzavar).