Prágai Tavasz szovjet eltiprásának, a franciaországi diáklázadásoknak a tanulságairól, a pár évvel beindítása után felfüggesztett kádári „új gazdasági mechanizmus” születéseinek körülményeiről vitáztak a héten tartott szakmai konferencián Győrben. Számos ponton változatlanul eltérnek a történészi elemzések.

Kádár és Brezsnyev vadászatra
indulnak. Ez is 68-ban történt.
© Magyar Nemzeti Múzeum Történeti
Fényképtára
„Azon gondolkodtam, milyen viselet illene a legjobban az alkalomhoz?” – tette fel a kérdést megnyitó beszédében Rechnitzer János, a gazdaságtudományi kar dékánja. Majd rögtön utána kigombolta ingét, elővillantva a Che Guevarát ábrázoló pólót – derültséget keltve a hallgatóságban. S jelezve vele: ’68 paradox módon egyszerre volt a kommunizmusért való rajongás, valamint az ellene való lázadás éve. Rögtön ezután Jan Kavan, volt cseh külügyminiszter tartott előadást a Varsói Szerződés Dubcek reformkísérletét megakasztó inváziójának okairól.

A helyszin a győri Széchenyi István Egyetem volt, ahol  1968 Fordulópont? - Három generáció 1968-ról és hatásairól Közép-Kelet-Európában címmel rendezett konferenciát az egyetem  Multidiszciplináris Társadalomtudományi Doktori Iskolája a 40. évforduló apropójából. A történések hazai és nemzetközi szemtanúi, kutatói mellett a rendezvény díszvendége volt az idén hetvenéves Jíri Menzel Oscar-díjas cseh filmrendező is.

Miszlivetz Ferenc szociológus az 1968-at világforradalomként interpretáló felfogásba – melyet külföldön Immanuel Wallerstein, idehaza Szilágyi Ákos reprezentál – próbált bevezetni. Hangsúlyozta: a csehszlovákiai és franciaországi megmozdulások – számos különbségük dacára – rengeteg hasonló vonással rendelkeznek. Például mindkettőben jelentős szerepet vittek a generációs értékrendjüket közvetítő fiatalok. Akkor (szemben a mostani demográfiai mélyponttal) népesedési csúcsponthoz közeledett Európa, a diákkorú nemzedékek jóval nagyobb számarányban képviseltették magukat a társadalomban. Kiemelte: az ifjúsági tüntetések nemzetközi jellegét bizonyítja, hogy pl. a vietnami háború elleni protestálás, a szexuális tabuk elvetése, az elidegenítő bürokrácia kritikája a gyakorlatilag az összes helyi demonstráció jellemzője volt. Amellett bemutatta: a „világforradalomnak” Prágán és Párizson túl jó néhány „mellékhadszíntere” volt. A keleti blokkban Lengyelország értelmisége 1968 tavaszán ugyancsak forrongott. Mellyel szemben a diktatórikus hatalom az antiintellektuális zsidóellenesség fegyverét vetette be. Kijátszva a munkásságot a „cionista bérencnek” kikiáltott diákok és művészek ellen. Ugyanakkor a nyugati féltekén nemcsak Franciaországban (továbbá Olaszország és az NSZK területén) voltak egyetemi mozgalmak. Hanem például Mexikóban is, ahol a karhatalom elképesztő brutalitással lépett fel a tüntetőkkel szemben.

Legyen piac, de ne fájjon (Oldaltörés)

Honvári János gazdaságtörténész az Új Gazdasági Mechanizmus reményteljes indulásának (és gyors kudarcának) időközben feltárt történetét vázolta. A tervutasításos nemzetgazdaság irányítási rendszerének felülvizsgálata a ’60-as évekre több okból is elodázhatatlanná vált. 1957-ben a Kádár-kormány jelentős szovjet kölcsönök felvétele révén konszolidálta helyzetét. Ez tetemes adóssághalmazt generált. A kubai válságnál elindult fegyverkezési hajsza miatt 60 százalékkal nőttek a magyar hadikiadások. Így a költségvetés tartósan deficitessé vált. Ráadásul – az erőltetett szövetkezetesítés miatt – az ország agrárimportra szorult.

A reform alternatívája a közterhek növelése (pl. gyermektelenségi adó bevezetése) és a jegyrendszer újbóli visszaállítása lehetett volna. De ezt az MSZMP politikai okokból nem merte vállalni. Ezért 1968. január 1.-én hatályba lépett a részleges nagyvállalati önállóságot, számos terméknél hatósági árképzés helyett szabad árakat engedélyező, a korlátozott piaci szabályzást lehetővé tevő reform. Aminek legfőbb gyenge pontja az volt, hogy az általa teremtett piac nem valóságos, csak szimulált volt. Hisz a szereplői továbbra is állami cégek, nem pedig saját pénzüket kockáztató befektetők voltak. Honvári szerint a reform bukását nem külső tényezők (a szovjet nyomás), hanem alapvetően belső okok idézték elő. A közvélekedés Kádár és Brezsnyev 1972. februári zavidovói találkozójára datálja a mechanizmus tetszhalálát. Valójában az már 1970-71 körül elvérzett. Oka pedig a kádári életszínvonal-politikát a reform mellékhatásaitól, így az inflációtól, a jövedelemdifferenciálódástól féltő berzenkedés volt. Az előadó úgy vélte, a korabeli vezetés mottója úgy hangzott „legyen piac, de ne fájjon”, ami nyilvánvalóan lehetetlen kívánság volt.

Dalos György – ellenzéki író, akit az 1968-as „maoista perben” felfüggesztett börtönre ítéltek –egy, mindeddig publikálatlan személyes visszatekintést olvasott fel. Amelyben szó esett az akkoriban „begyűrűző” Coca Coláról, korabeli viccekről, a polbeat-nemzedék emlékeiről, a szocializmusról, mint az előadó „ifjúkori vallásáról”, a Sípoló macskakő c.film és a korculai nyilatkozat fogadtatásáról. (A korculai nyári egyetem 1968-as résztvevői, köztük Heller Ágnes és Márkus György filozófusok nyilatkozatban ítélték el Csehszlovákia megszállását. A szerk.)

Varga Zsuzsanna agrártörténész arra keresett választ, hogy a a mezőgazdaság a reform kísérleti terepe vagy dinamizáló szektora volt-e 1968 előtt. Kétségtelen, a puha diktatúrába látogató külföldiek – a többi szocialista országgal összevetve – meglepő árubőséget tapasztaltak a magyar élelmiszerboltokban. Ennek oka a szovjet kolhozmodelltől elütő, pragmatikus agrárpolitika volt. Amire részben Moszkva késztette az állampárt mezőgazdasági illetékeseit. A szövetkezetesítés miatt úgy visszaesett a termelés, hogy az ország kezdetben állandó gabona-behozatalra szorult. Ezt jórészt a Kanadától vásárló Szovjetunió fedezte, de 1960 elején Hruscsov világossá tette: ebből nem lehet rendszert csinálni.

A fordulatot jelezte, hogy a keményvonalas Dögei Imre földművelésügyi minisztert a nyitottabb gondolkodású Losonczi Pál barcsi tsz-elnök váltotta. Ettől kezdve az agráriumban sajátos kettősség érvényesült. A jogszabályok hivatalosan a szovjet mintát követték. De a praxis rengeteg olyan kiskaput hagyott (háztáji, melléküzemág, brigádmunkától való eltérés, stb.), ami nagy mozgásteret hagyott az illetékes helyi vezetőségnek. Mondható tehát: a hazai mezőgazdaság volt az „ősmechanizmus.”, a gazdasági reform előiskolája. Igaz, az engedékenységnek voltak határai. Ami fölött az egyik megyei párttitkár szemet hunyt, azt a másik tiltottra. Mikor a politikai széljárás változott, bizonyos tsz-elnökök rovására gazdasági koncepciós perek indultak a papíron tiltott, de informálisan eltűrt módszerek követése okán.

A konferencia szakmai részét Valuch Tibor társadalom-és kultúrtörténeti előadása zárta. Ő úgy véli, az 1963. márciusi nagyamnesztiától a gazdasági reform ’70-es évek elején bekövetkezett elbukásáig tartó éveket „a magánélet szabadsága és a közélet nyomorúsága” jellemezte. Valamint az, hogy – a megtorlások következtében – nem volt szervezett politikai ellenzék. A rezsim kulturális ellenzéke is csak 1968 után jön létre.. Eme időszak a fokozatos szekularizálódás, a vidéki népesség iskolázottsági emelkedésének kora, ugyanakkor a televízió elterjedése következtében csökken az olvasási hajlandóság. Létrejön a kommersz tömegkultúra, hangsúlyosan depolitizálódó műsorszerkezettel (Ki mit Tud, Táncdalfesztivál, Röpülj páva, stb.) Míg 1956 előtt magánautó gyakorlatilag nem létezett, a ’60-as évektől teret hódít a motorizáció. Ugyanakkor a hiánygazdaság paradox tünetként a használt autó drágább volt, mint az új. Hiszen utóbbira éveket kellett várni.

A korszak jellemzője, hogy a feltétlen engedelmesség korábbi megkövetelése helyett most már elegendőnek tartja a rezsim a minimális lojalitást. A nyílt politikai megfelelési kényszer helyébe a kulturális és kapcsolati tőke, a „szocialista összeköttetés” lépett – állapította meg az 1956-os Intézetben dolgozó történész.

Papp László Tamás

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
Kiderült, mikor távozik a Ryanair vezére?

Kiderült, mikor távozik a Ryanair vezére?

Biztonsági rizikót jelent a pénzért adott EU-állampolgárság

Biztonsági rizikót jelent a pénzért adott EU-állampolgárság

Arany Ferrarit valaki? Mielőtt Austin Powers elviszi

Arany Ferrarit valaki? Mielőtt Austin Powers elviszi

Hidegebb lesz és eshet is a hosszú hétvégén

Hidegebb lesz és eshet is a hosszú hétvégén

Kormányinfó: Novemberben jönnek a kirúgások a közszférában

Kormányinfó: Novemberben jönnek a kirúgások a közszférában

Nagy dobásra készül az Android atyja: készül a telefon, amely az ön virtuális mása lehet

Nagy dobásra készül az Android atyja: készül a telefon, amely az ön virtuális mása lehet