Nem tette jól, holott egyértelmű, hogy az Origo az újságírói etikára magasról téve írta meg a momentumos anyagait. A lap pár nappal ezelőtt tette nyilvánvalóvá: nem érdeklik a tények. A Momentumhoz írt, Sorosra vonatkozó kérdésekre a párt kommentben válaszolt, erre megjelent a Soros kottájából játszik a Momentum című anyag, megismételve azt az állítást is, hogy Hajnal Miklós 12 millió forintot tüntetett el gyanús módon.

Nem, ez nem igaz, ezt már a hvg.hu is kiderítette, mindegy, az Origót ez nem zavarta.

Kaszárnya vagy kórház?

“A propagandisták nem újságírók. A propagandagép nem média” – védte közleményében akcióját a Momentum. És ebben tökéletesen igazuk is van. Ahogy abban is, hogy “ha egy hadsereg kórháznak álcázza a kaszárnyáit, attól még nem kell úgy tennünk, mintha azok kórházak is lennének”.

Ennek eldöntése, hogy mi számít kórháznak vagy kaszárnyának – azaz propagandának vagy médiának – azonban nem a Momentum feladata. Pontosabban: egyik pártnak sem feladata. (Ez indirekten válasz arra is, helyesen teszi-e az MSZP, hogy nem nyilatkozik a kormánypárti sajtónak – noha, ahogy Ceglédi Zoltán megfogalmazta, tényleg nem minden nyomtatott famentes nyomdaipari termék sajtótermék, és nem feltétlen kell hozzá sajtóként viszonyulni.)

Fekete-Győrék akciója:

És nem azért gondoljuk így, mert nem lenne igaza a Momentumnak. Csak arra hívnánk fel a figyelmet, hogy hová vezet mindez. Maholnap ugyanezen az alapon kiálthat propagandát és tagadhatja meg a nyilatkozást bármelyik kormánypárti politikus, kormányzati szerv, minisztérium stb., ha ellenzéki médium kérdezi.

Oh, wait! De hisz épp ez történik hétről hétre! Maximum csak nem ilyen nyílt formában, hanem mondjuk úgy, hogy kormánypárti politikusok válaszra sem méltatják a kérdező újságírókat, illetve egyszerűen elfutnak a kérdések elől. Vagy például a minisztériumok nem adnak érdemi választ megkereséseinkre. Már ha egyáltalán adnak bármiféle választ.

De tudunk sokkal plasztikusabb példát is mondani. Saját szemünkkel láttuk, hogy a Fidesz nemzeti konzultációs fórumain mindenféle magyarázat nélkül, gátlástalanul a Soros-hálózat részének nevezik a HVG-t, a 444.hu-t, az Indexet és az Átlátszót. Gyakorlatilag azzal vádolva ezeket a médiumokat, hogy propagandát folytatnak, álhíreket terjesztenek, elhallgatnak tényeket. Ismerős?

Nem tetszik, hogy az Origo a kormányzati propagandagépezet egyik perifériája? Tessék leveleket írni, felhívni a szerkesztőséget, tüntetni, kitalálni hasonló akciókat, de a szerkesztőségbe illegálisan bejutni, ez már nem fér bele.

Reviczky Zsolt

Ha a Momentum szerint az Origo törvényt sértett, perelje be. Juhász Péter maga mondja, sorra nyeri a sajtópereket, ebből nem úgy tűnik, hogy az amúgy politikai nyomás és befolyástól cseppet sem mentes magyar igazságszolgáltatásban kizárt dolog lenne peres úton bebizonyítani az igazunkat, ha politikailag nem fekszünk jól.

"Ez volt legerősebb támadás a sajtó ellen"

Szögezzük hát le: egy pártnak semmi keresnivalója egy szerkesztőségben. Ugyanakkor a Momentum performansza nemcsak hogy (célját és megvalósítását tekintve) elhibázott volt, de ami legalább ilyen fontos, hogy felelőtlen is. Azért se huppanjon fel egy pártelnök egy szerkesztőségi asztalra, mert ezzel épp azokat az indulatokat táplálja, amelyek a szervilis jobboldali sajtót fűtik.

Furcsa mód mintha nem számoltak volna azzal, hogy az Origóhoz “betöréssel” csak további muníciót adnak a kormánypárti sajtónak, hogy tovább relativizálhassák a még úgy-ahogy szabad és független sajtó szerepét, jelentőségét.

És innentől a Fidelitastól a CÖF-ig mindenki ujjal mutogathat a Momentumra: hát hogy lehet, hogy nem tartják be a törvényeket? Fenyegetnek? Meg akarják alázni a sajtó munkatársait? És igazuk van. Amikor Jurák Kata a Bayer Zsolt–TASZ-féle kávézáson permanensen "ti és mi"-re osztotta a sajtót, társadalmat, ahogy leképezte a háborús közbeszéd logikáját, na, ezt erősíti egy ilyen momentumos akció.

Reviczky Zsolt

Csak így fordulhat elő, hogy a hazugsággyárként működő 888.hu a sajtószabadság lábbal tiprásáról beszéljen (nyilván nem erről volt szó, de ez az ő szempontjukból tökéletesen lényegtelen), vagy Gábor László, az Origo hírfőszerkesztője olyasmiket nyilatkozhasson, hogy “ez volt legerősebb támadás a sajtó ellen”, mintha a Népszabadság szégyenletes bezárása meg sem történt volna.

Ugyancsak jó példa, hogy az érintett újságíró az nyilatkozta a szintén kormánypárti Magyar Időknek, hogy “ha ugyanezt a jogsértést Orbán Viktor vagy más fideszes politikus követte volna el egy ellenzéki médiummal szemben, már rég tüntetést szerveznének".

Ebben az a borzasztó, hogy igaza van Kovácsnak, valószínűleg tényleg ez történne. Ahogy nem is olyan rég a 444.hu megrángatott újságírója miatt is tüntetés szerveződött.

És már hiába mondaná a Momentum, hogy na de ácsi, az Origo nem említhető egy lapon az úgynevezett ellenzéki médiumokkal, a baj megtörtént, megint lehet kettős mércét és kultúrkampfot emlegetni. Ennek következményei azonban közvetlenül nem a Momentumra hullnak vissza.

A sorosista álcivilek védik a propagandamédiát

A helyzet iróniáját jelzi, hogy az a TASZ volt kénytelen a Momentum akciója ellen állást foglalni, amelyet a jobboldali sajtó permanensen sorosista álcivil szervezetnek titulál. Teszem hozzá: nagyon helyesen járt el így, itt megint csak a Momemtumot kárhoztatjuk, hogy ilyen helyzetbe hozta a jogvédő szervezetet. Ha komolyan gondolják a kormányváltást, akkor ennél jobbnak kell lenniük.

Ezek jelentik a politikai súlyát a Momentum tettének. Innentől a Momentum mögött felsorakozó szimpatizánsok, potenciális szavazók is megerősítést kapnak a hasonló akciókra. A polgári engedetlenség fontos téma, és sajnos Magyarországon gyerekcipőben jár, de nem a szerkesztőségekben kell kezdeni. Arról nem is beszélve, hogy ez a lépés egyben megerősítette az origósokat is, hogy áldozatok, akiket zaklatnak munkájuk végzése közben – nyilván nem fognak mélyen elgondolkodni, majd lelkiismereti okokból kilépni a cégtől.

Azon már túl vannak azok, akiknek a gerinc nem csak egy testrész.