A mai energetika alapkövetelménye: egyensúlyozni az ellátásbiztonság, a gazdaságosság és a környezeti szempontok mágikus háromszögében. Közismert, hogy az egységnyi magyar GDP előállításához szükséges energiamennyiség túl magas - körülbelül a kétszerese a legfejlettebb (OECD-) országok átlagának -, és ez tartós nemzetközi versenyhátrányt jelent az országnak. Ezért kulcsfontosságú gazdasági növekedésünk energiaigényének minimalizálása. Előzetes számítások szerint 2020-ig Magyarországon közel 6 ezer megawattnyi új erőművi kapacitást kell létrehozni - döntően a ma meglévő, körülbelül 8200 megawatt kiváltására. Évente átlagosan 3,5-4 százalékos gazdaságbővülés, az energiatermelő és -fogyasztó berendezések hatékonyságjavulása, valamint a kevésbé energiaigényes szektorok magasabb növekedési rátája együttesen a villamosenergia-igény évi 2 százalékos növekedését feltételezi 2020-ig, ami körülbelül 1600 megawattnyi igényt generál. Ezen felül azonban 2010-ig körülbelül 1300 megawattnyi, míg 2010 után további mintegy 3 ezer megawattnyi korszerűtlen, elöregedett, rossz hatásfokú és a környezeti követelményeknek sem megfelelő erőműpark lecserélése válik elkerülhetetlenné. Nagy kérdés, milyen energiahordozóval lehet majd táplálni ezt a mindösszesen 6 ezer megawattnyi erőművet.

A megújuló energiaforrásokhoz (szél, víz, földhő, tűzifa) való hozzáférés hazai természeti adottságai általában nem túl kedvezőek, és költségei is rosszabbak, mint a fossziliseké (széné, szénhidrogéneké, hasadó anyagoké). Ezen csak igen nagy arányú állami támogatás változtathat - mindannyiunk zsebéből, a versenyképesség rovására. A kedvezőtlen természeti adottságok miatt még így sem tűnik lehetségesnek, hogy a megújulók néhány százaléknál többet képviseljenek az energiakínálatban. A három alapszempontot figyelembe véve tehát a környezeti előnyök változóak, az ellátásbiztonságot érdemben nem tudják javítani, a gazdaságosság pedig egyértelműen kedvezőtlen.

Új szénerőművek építése esetén Magyarország igen hamar beleütközne azon, nemzetközi szerződésekben önként vállalt korlátokba, amelyek a környezetkárosító gázok - elsősorban a szén-dioxid és a kén-dioxid - kibocsátására vonatkoznak. Új nagy erőművi kapacitás csak akkor lehet szenes, ha ehhez a szén-dioxid- és kén-dioxid-kvótát a befektetők meg tudják és meg akarják venni más országoktól, a magyar gazdaság és társadalom pedig - a magasabb villanyárban - hajlandó ezt megfizetni. A szénerőművek építése tehát legalább két alapszemponttal ütközik, a környezetivel és a gazdaságosságival. Vagyis nagy valószínűséggel csak korlátozott mennyiségű új szenes erőmű épülhet fel az országban, a leállók utódjaként.

Az újonnan építendő erőművi kapacitás zömére tehát két energiahordozó marad: a hasadóanyagok és a földgáz. Ezek erőművi hasznosítása jelenti közép- és hosszú távon Magyarország számára a legolcsóbb, a legbiztonságosabb és a legkevésbé környezetterhelő megoldást. A paksi atomerőműben ma a villamos energiát a hazai átlagos áramtermelési költség mintegy feléből állítják elő, lényegében környezetterhelés - károsanyag-kibocsátás - nélkül. A külföldi és a hazai szakértők is egyöntetűen vallják, hogy mind gazdasági, mind környezeti szempontból Magyarországnak az atomerőmű a legkívánatosabb villamosenergia-termelési megoldás, amely a mindenkori ellátásbiztonság alapköve maradhat. Véleményem szerint meg fogják hosszabbítani a meglévő blokkok élettartamát, és meg kell épülnie még egy, körülbelül 1000 megawatt kapacitású blokknak - az ismert, meglehetősen irracionális társadalmi ellenállás és politikai hozzáállás ellenére. A többi, minimum 3-4 ezer megawatt termelésére nincs más megoldás, mint a földgáz, amely (a hasadóanyagok után) a leggazdaságosabb és legkevésbé környezetterhelő energiahordozó. További jelentős szerepnöveléséhez azonban új importvezetékek szükségesek - gazdaságdiplomáciai siker volna, ha ezek Magyarországon haladnának át.

IMRE TAMÁS

(A szerző geofizikus-közgazdász)

80 évvel ezelőtti könyv ad választ a Fidesz "vallásos" fordulatára

80 évvel ezelőtti könyv ad választ a Fidesz "vallásos" fordulatára

Tízezrével hullanak el a madarak a klímaváltozás miatt

Tízezrével hullanak el a madarak a klímaváltozás miatt

Nincs mindig meleg víz a Szent János Kórház sztrókcentrumában

Nincs mindig meleg víz a Szent János Kórház sztrókcentrumában

Nem mondhat le az ukrán kormányfő, Zelenszkij vizsgálatot indított

Nem mondhat le az ukrán kormányfő, Zelenszkij vizsgálatot indított

A szenvedélybetegség egyik fontos okáról ritkán esik szó

A szenvedélybetegség egyik fontos okáról ritkán esik szó

A Fidesz szerint magára hagyta a fertőzést kapott betegeket Budaörs

A Fidesz szerint magára hagyta a fertőzést kapott betegeket Budaörs