Egy politikusnak népszerűsége növeléséhez konkrét és megvalósítható ötletekre van szüksége. Kormányzásának félidejében Orbán Viktor felismerte ezt a szükségszerűséget, világra hozták a Széchenyi-tervet, a kedvezményes kamatozású diákhitelt, a szintén az adófizetők pénzéből támogatott lakáshitelt, valamint jelentősen felemelték a köztisztviselők bérét. Kivétel nélkül nagyon népszerű, de a költségvetést jelentősen terhelő ötletek. Medgyessy Péter a választási kampány során Orbán nyomában haladt, megszületett a 13 pontos választási javaslat, majd a kormányalakítást követően a száznapos program, ugyancsak rendkívül populáris elemekkel.

A két kormányfő népszerű intézkedéseinek hatása számukra jelentős, de gyorsan elmúló kedveltséget, az ország számára a gazdasági egyensúly megbomlását, az adófizetőknek pedig rendkívül jelentős, mintegy 10 százalékos elvonásnövekedést eredményezett. Közkedvelt lehetne a korrupció elleni hatékony fellépés vagy az adók csökkentése is, de ezek sikeréhez kőkemény érdekcsoportokkal való ütközéseken át vezet az út, amit sem Orbán, sem Medgyessy nem vállalt. Mindketten olyan könnyű célpontokat kerestek, ahol különösebb konfrontáció nélkül lehet sikereket elérni. Ilyen a rendszerváltás során kialakult közjogi rendszer.

Az utóbbi másfél évtizedben kevesen és kevés sikerrel kísérelték meg, hogy megértessék a lakossággal a parlament működésének értelmét és lényegét. Miközben az ország most ünnepelte az 1848-as forradalom évfordulóját, az emberek többsége - beleértve az előző és a mostani kormányfőt is - közel másfél évszázad múltán sem érti a "parlamentnek felelős kormány" követelésének fontosságát. A rendszerváltás nagy és látványos kudarca, hogy a választók és a politikai elit többsége sem hiányolja a többpártrendszer, illetve a parlamentáris demokrácia lényegét: az álláspontok nyilvános ütköztetése során születő döntésekkel keresni a közjót. Mivel az alkotmányos demokráciának kevés meggyőződéses híve, annál több kritikusa van, ezen a területen könnyű populáris ötletekkel előállni. Orbán a parlament és pártok elleni lépéseivel növelte a népszerűségét hívei körében, például a politikai párttal szembeállított polgári körök létrehozásával.

Medgyessy stábja ugyanezen a nyomon halad. A közös EU-választási lista ötlete nem valami mellett, hanem valami ellen született. Nem jelent nagy kockázatot a pártokat rendszeresen acsarkodóknak minősíteni. Háttérbe szorul az a tény, hogy a pártok működésének éppen a különböző vélemények, az eltérő álláspontok képviselete az értelme. Eközben a miniszterelnök és a köztársasági elnök már hosszú ideje vitatkozik az ORTT elnökének személyéről - igaz, nem a nyilvánosság előtt.

A vitázó pártok fölött álló erős elnök iránti nosztalgiának kétségtelenül van tábora. Elemzők a posztszovjet rendszerek átváltozását vizsgálva 12 olyan országot sorolnak fel, ahol a demokratikus átalakulás nem volt sikeres (idetartozik például Oroszország, Ukrajna, Belarusz, Grúzia, Szerbia, Macedónia, Románia). Mindben elnöki rendszer működik: az államfőt közvetlenül választják. Mi az összefüggés? Nem az, hogy az elnöki rendszer a sikertelenség receptje, hanem éppen fordítva, a demokratikus átalakulás kudarca elnöki rendszereket termel ki.

A közvetlen elnökválasztás ügye jelenleg Orbán döntésén múlik. Ha ő úgy látja, hogy ez a megoldás neki, illetve pártjának kedvező lehet, semmi nem akadályozhatja meg a bevezetését.

Szintén könnyű és népszerű lépés a kisebb parlament jelszavával megtámadni az Országgyűlést. Hiszen a 25 tagú EU-ban csak öt országnak van nagyobb létszámú parlamentje a magyarnál. A nehezebb feladat - amire Medgyessy kísérletet sem tesz - megmondani, miképp legyen kisebb az Országgyűlés. Könnyű a pártokat "sumákolással" vádolni, de eldönteni, hogy például megszüntessük-e az egyéni körzeteket, és az EU-választáshoz hasonlóan tiszta listás rendszert vezessünk-e be, vagy épp ellenkezőleg, a brit és amerikai modell szerint tisztán egyéni körzeteket alkalmazva csak a 176 egyéni körzet maradjon meg, nos, ezek olyan horderejű elkötelezettségek, amelyeknek már messze ható következményei lennének. Az az elképzelés pedig, hogy a kormányra nézve kötelező döntéseket hozó, a választók akaratától végképp elszakított Gazdasági és Szociális Tanácsot kellene létrehozni, még a kis létszámú parlament értelmét is megkérdőjelezi.

Az Országgyűlés súlya májustól amúgy is jelentősen csökken, hiszen jogköreinek egy részét az Európai Parlament veszi át. Ezt a lanyhuló szerepet nem nehéz tovább gyengíteni. Ha Orbán nyomaiban haladva Medgyessynek sikerül végigvinnie ezt a programot, biztosan beírja nevét a történelembe. Kérdés, milyen előjellel.

HACK PÉTER

(A szerző jogász, egyetemi oktató)

Katalin hercegné hipnoszüléssel hozta világra a gyerekeit

Katalin hercegné hipnoszüléssel hozta világra a gyerekeit

Egyre nagyobb a NAT elleni tiltakozás

Egyre nagyobb a NAT elleni tiltakozás

A kínai befolyástól félti az európai vezetőket Soros György

A kínai befolyástól félti az európai vezetőket Soros György

Hősként fogadták az Oscar-díjas Bong Dzsun Hót hazájában

Hősként fogadták az Oscar-díjas Bong Dzsun Hót hazájában

77, azaz hetvenhét kilométerrel árulják ezt a bukólámpás 34 éves Volvót

77, azaz hetvenhét kilométerrel árulják ezt a bukólámpás 34 éves Volvót

Az antibiotikum-rezisztencia veszélyezteti az egyébként is nehéz helyzetben lévő orrszarvúkat

Az antibiotikum-rezisztencia veszélyezteti az egyébként is nehéz helyzetben lévő orrszarvúkat