Tetszett a cikk?

Nagy igazságra talált március idusán Németh Imre agrárminiszter Szepetneken, amikor azt találta mondani, hogy nem az intézményrendszer kialakításában a legnagyobb a lemaradásunk, hanem a termékek piacra juttatásában és a marketingben. Mindehhez lelkesen hozzátette, hogy a kihívásokra kistérségi szövetkezetek képesek válaszolni. Hm, kistérségek. Van, illetve lesz hazánkban 165-170 kistérség. Ennyi ágazati - bikkfanyelven: termékpályás - szövetkezet kellene mindegyik termelvényre?

Jut eszembe a Meggytermelők Szövetkezetének szomorkás sorsa. Csaknem nyolc éve alakult Nyíregyházán, és mára kámforrá vált. Soha semmiféle befolyást nem gyakorolt a piaci viszonyokra, holott megtehette volna, hiszen "a meggy a hazai gyümölcskertészet koronagyémántja". Kutatóink megtalálták vagy kinemesítették ama fajtákat, amelyeknek nemcsak kiváló a minőségük, hanem bőven teremnek is. Csodálatos, világverő fajtasorunk van. Átlagos években 40 ezer tonna meggy terem az országban, ennek cirka a harmada Szabolcsban. Csaknem kivétel nélkül feldolgozott állapotban kerül a fogyasztó elé, zömmel külföldön. A termelők jobb években e mennyiségért 8-12 milliárd forint között kapnak. A korábbi szövetkezés kudarcának oka, hogy némely években nem tudta megakadályozni az árzuhanást. Az említett érték olykor 2 milliárdra se rúgott, vagyis a szüretelő napszámosok bérét sem fedezte volna. A gyümölcs ott rohadt a fán. Meg alatta.

Mostanában aztán gomba módra szaporodnak a termelői értékesítő szövetkezetek (a tészek). Az ünnepkor előzetesen elismert tészek közül Szabolcsban 17, az ország többi részén még további húsz kíván részt venni a meggy forgalmazásában. Ez megnyugtató lenne, ha nem ismernénk a borsos marketingköltségeket. A borászok pár éve kiszámították, hogy nekik évente 1 milliárd forintra lenne szükségük e célból. A meggytermesztők se úsznák meg kevesebből. Kiszorítható ez 8-12 milliárdból? Nem. Ütőképesek a szétforgácsolt erők? Nem azok. A meggytermesztőknek így semmiféle befolyásuk nem lesz a piacra. Pláne feldolgozó nélkül. Az sincs nekik. Tehát kiszolgáltatottak. Sorsukról más dönt.

Csakhogy. Nem létezik olyan hiba, amit az egymást váltó kormányaink el ne követtek volna. Ma a kertészetünk csorba koronagyémántja szinte modellezi a dilettáns politikát. Évek során milliárdokat fordítottak meggyesek telepítésére (is), ám ez újak jókora hányada inkább hobbikertnek minősíthető, mintsem üzemi ültetvénynek - a kistermelők ajnározásának jegyében. A korszerű technológia ritkaság, a rázógép fehér holló, a növényvédelem többnyire siralmas. Egy-egy sokkoló év után folyik a siránkozás, mennyire elhanyagoltak, gondozatlanok a drága pénzen ültetett fák.

Aztán. Egyszerre két szövetkezeti törvény van életben: a másodikat az ezredforduló kormánya nemzette. És külön a tészekre érvényes jogi fércmunkát maga Torgyán doktor végezte el. Az egész annyira rossz, hogy az már blamázs. Támogatás bőven volna, de hát a korszerű szövetkezetpolitika hiányzik, márpedig az a modern mezőgazdaság esszenciája. Nélküle az új társulások kudarcra ítéltettek.

Az avítt szemléletet jellemzi a miniszternek a kistérségekre vonatkozó, orrfacsaróan amatőrszagú megjegyzése. Az ütőképes szövetkezetek nem pár tucat településen (kistérségekben) szerveződnek, hanem nagyok, olykor irdatlanul nagyok, nemritkán országhatárokon átnyúlóak. Feladataikat másképpen képtelenek ellátni. Kicsi társulásnak marketingre nincs pénze. Másra se. Impotens szerveződésre pedig nincs szükségük a gazdálkodóknak.

KUN ISTVÁN

(A szerző agrárszakértő)

Czeglédy Csaba kiakadt: új bíróság dönt a büntetőperében

Czeglédy Csaba kiakadt: új bíróság dönt a büntetőperében

Leisztinger Tamás lehet a befutó egy, a Fidesz számára fontos üzletben

Leisztinger Tamás lehet a befutó egy, a Fidesz számára fontos üzletben

Rátapadt a Hír Tv Karácsony Gergelyre, de hoppon maradtak (videó)

Rátapadt a Hír Tv Karácsony Gergelyre, de hoppon maradtak (videó)