Tetszett a cikk?

Költségvetési megszorítások idején panasz, jajszó hangzik szerte az országban, de akkora, hogy az ember egyre kevésbé tudhatja, kinek van igazán oka a jajveszékelésre. Mennyire vegyük komolyan például, hogy a budapesti Egyetemi Könyvtár főigazgatója március közepén kétségbeesett felhívásban tudatta, a külföldi periodikák 96 százalékát kellett lemondaniuk, mert az egyetem vezetősége rendkívüli takarékossági intézkedéseket foganatosított? Van olyan lap (a Journal des Savants), amely 1665 óta megvan, de a 2004. évi számoktól a jövő könyvtárlátogatói hiába fogják keresni. További 221 folyóiratot a könyvtár már több mint ötven éve járat, mostantól viszont lemondani kényszerül.

Súlyos dolog ez? Inkább csak logikus. Manapság az egyetemek, ha vágyálmokat dédelgetnek, azok valahogy így festenek: az egyetem kapuja előtt gyülekezzenek hatalmas diáktömegek, róják le a beiratkozási költséget, a takarítási-világítási-fűtési hozzájárulást (tandíj persze nincs, de a hallgatók többsége költségtérítéses); aztán ötszázas csoportokban vonuljanak be a nagy előadótermekbe, ahol igen fiatal s ezért olcsó szakemberek tartsanak előadásokat, állásba nem kell venni őket, járulékokat nem kell fizetni utánuk, számlát adnak; a teszteket PhD-hallgatók javítsák, ingyen, félévkor a hallgatók felének meg kell buknia. Ők beiratkozhatnak, sok-sok pénzért, diplomát adó gyorstalpalókra. Minden pedig, ami ezen felül van, csak zavaró, költséges, fölösleges. A sportpályákat, a kollégiumokat el, de legalábbis bérbe kell adni.

Hátralenne a könyvtár. A könyvtárnak semmi köze a hatékony, friss, euro- és Bologna-konform oktatáshoz. Állománya elenyészően kis százalékát használják igazán a hallgatók, s ahogy egyre sietősebb, célirányosabb az oktatás, egyre kevesebben és egyre kevesebb időt töltenek az ódon falak között. A könyvek-folyóiratok beszerzése hihetetlen sokba kerül. Valaki egyszer azt mondta: amire szükség van, az úgyis rajta van a neten (vagy könyvtárközi kölcsönzéssel beszerezhető), amire meg nincs, az fölösleges. Tehát tetemes bérköltség és dologi kiadás takarítható meg egy erős karcsúsítással.

Még egyszer: súlyos dolog ez? Inkább csak logikus. Az ELTE vezetésének, lám, markáns jövőképe van, határozottan hozzá mer nyúlni a megcsontosodott intézményekhez, merész pénzügyi reformokkal áll elő, s egy fillérrel nem költ többet a könyvtárra, mint amennyit feltétlenül szükséges ("kizárólag a karok által megrendelt és azok által finanszírozott folyóiratok rendelhetők"); avantgárdista lendülettel a múzeumba (ha nem épp a lomtárba) utasítja a múltat, szakít a megszokásbeli, gyűjtőszenvedélyes rutinnal. Ugyan már, hányan kérték ki az elmúlt tíz évben a Göttingische Gelehrte Anzeigen bármelyik számát? Pedig 1753 óta jár. Csak a helyet foglalja, porosodik. Ráadásul drága. Bőven elég, ha a kari olvasókban ott vannak a legfontosabb kötelező olvasmányok. A hatékony és sikerorientált, busás bevételekkel kecsegtető oktatás érdekében érdemes egyévnyi gyengébb felső vezetői fizetést (22 millió forintot) megspórolni. Valahol el kell kezdeni a szigort.

KÁLMÁN C. GYÖRGY

(A szerző egyetemi tanár, lemondott tanszékvezető)

Mészáros és Várkonyi villájának kerítését plakátozták ki Fekete-Győr Andrásék

Mészáros és Várkonyi villájának kerítését plakátozták ki Fekete-Győr Andrásék

Megállapították a szabotázst, a pozitív doppingteszt ellenére mehet az Eb-re Péni

Megállapították a szabotázst, a pozitív doppingteszt ellenére mehet az Eb-re Péni

Az indiai variáns megjelenése miatt hamarabb adják be a második oltást Nagy-Britanniában

Az indiai variáns megjelenése miatt hamarabb adják be a második oltást Nagy-Britanniában