Az iraki Abu Ghraib börtönben amerikai katonák által megalázott fogvatartottakról készült képek pillanatok alatt bejárták a világot, a nemzetközi közvélemény az incidenst messzemenőkig elítélte, Bush amerikai elnök bocsánatot kért egy arab tévéadásban, és kijelentette, hogy a demokráciákban sem tökéletes minden.

Az iraki foglyokkal szembeni megalázó bánásmód nem elszigetelt cselekmény. Az afganisztáni Bagramban lévő amerikai légi támaszponton két éve az erőszakos és kegyetlen kihallgatások során két személy meghalt. A guantánamói támaszponton fogva tartott, terroristának, nem pedig hadifogolynak minősített személyeket megfosztották minden őket megillető jogosítványtól és eljárásjogi garanciától. Az ott tartottak közül azokat, akiket az USA nem tud vallomástételre bírni, olyan államoknak adja át, ahol aggály nélkül szólásra bírnak bárkit. Tavaly például egy al-Káida-vezetőtől egyiptomi nyomozók úgy szereztek információt az iszlám terrorista szervezetek és a Szaddám Huszein-féle rezsim közötti kapcsolatról, hogy letépték a körmeit. Az amerikai titkosszolgálatok kihallgatási módszereinek kivizsgálását az emberi jogi szervezetek 2002 decembere óta szorgalmazzák.

Egy professzionális hadsereg katonái, akiket évekig arra képeznek ki, hogy konfliktushelyzetekben minden körülmények között teljesítsék a parancsot, azazhogy ölni tudjanak, nyilván úgyis kiszedik az őrizetükben lévőkből, amit meg kell tudniuk. A terrorizmus elleni küzdelem pedig végképp nem szab korlátot annak, hogy az újabb terrorcselekmények megelőzésére bizonyos információk egyszerűen bármi áron szükségesek. Nem az Egyesült Államok az első olyan demokratikus állam, amelynek a hadseregében szolgálók embertelenül bántak fogvatartottaikkal. Emlékezzünk csak a Szomáliában 1992-1995 között az ENSZ kanadai, belga és olasz békefenntartói által elkövetett cselekményekre. Szomáliai gyerekeket próbáltak a lopásról leszoktatni úgy, hogy a hőségben több napig étlen-szomjan vaskonténerben tartották őket, amit nem lehetett túlélni, nőket erőszakoltak meg, vagy muzulmán hitűekkel disznóhúst etettek.

Semmilyen körülmények között sem fogadható el az az állítás, hogy bár a nemzetközi jog tiltja a fogvatartottakkal kapcsolatos megalázó bánásmód minden formáját, ez a szép cél úgyis kivitelezhetetlen. Nem igaz, hogy egy fegyveres konfliktus során minden igazolható. Nem tartható az a felfogás, hogy akire rávetül a terrorizmus gyanúja, azzal szemben minden eszköz megengedett.

A nemzetközi közösség szempontjából végzetes lenne, ha megerősödne az a látszat, hogy a világ legerősebb hadseregével rendelkező, külpolitikájában az emberi jogokért és a demokratikus értékekért küzdő Egyesült Államok kettős könyvelést vezet. Az USA a második világháború után kikényszerítette a szövetséges hatalmakból, hogy a háborús bűntettek elkövetőit bírói fórumon vonják felelősségre, de ma a Guantánamónál őrzötteknél sem a genfi egyezményeket nem kívánja alkalmazni, sem bírói fórumot nem teremt számukra. Más államokkal folytatott külpolitikájában és külkereskedelmében mindeddig figyelembe vette az emberi jogok tiszteletben tartását, ma a terrorizmus elleni küzdelem felülírja ezt, és az emberi jogoknak alacsonyabb szintű védelmet teremtő államok a "jó ügy érdekében" még segítséget is nyújtanak ehhez. Az amerikai védelmi miniszter és a hadsereg vezetése nyíltan beszél a kihallgatások megengedett módjairól; ember legyen a talpán, aki a hivatalosan Stressz és kényszer címszóval emlegetett technikákat el tudja képzelni kínzás, megalázás és embertelen bánásmód nélkül. Vajon tényleg elszigetelt esetről volt szó Irakban, és nem arról, hogy a mai amerikai vezetés antiterrorista politikája olyan kultúrát honosít meg, amelyben minden gyanúsított egyben a szeptember 11-ei eseményekért is felelős? Nem olyan világot tár ez elénk, ahol az egyetlen nagyhatalom azt tesz, amit akar, egyik nap az ENSZ-ben békefenntartó, másnap brutálisan érvényesíti nemzeti érdekét, feledve nemzetközi kötelezettségeit?

E félelmeket csak úgy lehet eloszlatni, ha megfelelő módon és megfelelő szinten megtörténik a felelősségre vonás. Nem kérdés az iraki fogvatartottak megalázásával gyanúsítottak amerikai katonai bíróság elé állítása. De semmi jel nem utal arra, hogy feletteseik - akiknek tudniuk kellett alárendeltjeik cselekedeteiről, vagy mindent elkövetniük, hogy azok előkészületéről tudomást szerezzenek, és azokat megakadályozzák - bíróság elé kerülnek. A gyanakvó nemzetközi közösség szempontjából megnyugtatóbb lenne, ha az Egyesült Államok által gondosan elkerült Nemzetközi Büntetőbíróság foglalkozna ezzel az üggyel - jelezve, hogy a demokráciák sem tökéletesek, és a legnagyobbra sem vonatkoznak külön szabályok.

JENEY PETRA

(A szerző nemzetközi jogász)

Ismét lenyűgöző filmet készített az Ezerízű szerelem rendezője

Ismét lenyűgöző filmet készített az Ezerízű szerelem rendezője

Akár ki is hátrálhat a kormány a 3-as metró támogatási szerződéséből

Akár ki is hátrálhat a kormány a 3-as metró támogatási szerződéséből

MTA-kutató: Alig maradtak olyan vállalkozók, akik teljesen függetlenek a Fidesztől

MTA-kutató: Alig maradtak olyan vállalkozók, akik teljesen függetlenek a Fidesztől

Iben Sandahl: „A legjobb ellenszer a szeretetteljes szülő-gyerek kapcsolat”

Iben Sandahl: „A legjobb ellenszer a szeretetteljes szülő-gyerek kapcsolat”

Európai Tanács: Törökország hagyjon fel az összes katonai tevékenységgel Szíriában

Európai Tanács: Törökország hagyjon fel az összes katonai tevékenységgel Szíriában

Soproni Tamás: "Nem készülök boszorkányüldözésre"

Soproni Tamás: "Nem készülök boszorkányüldözésre"