Fennállásának talán egyik legkockázatosabb lépésére készül a Medgyessy-kormány, amelyet sokat támadtak már amiatt, hogy csak sodródik az eseményekkel: az irányított betegellátási rendszer (ibr) kiteljesítésével magántulajdonosok kezébe kívánja helyezni az egészségszervezést, áttételesen pedig az egész magyar egészségügyet.

Végy 40-50 milliárd forintot, helyezd letétbe a pályázat feltételeinek megfelelően, és máris tiéd az ellenőrzés egy 10 milliós ország szinte teljes egészségügyi rendszere, több mint ezermilliárd forint felett. Lényegében ezt üzeni a kormány legújabb egészségügyi reformterve azoknak az érdekeltségi csoportoknak, amelyek nem találták elég vonzónak a kórház-privatizációt. Ha a tervezet valósággá válik, a magyar egészségpolitika irányítása hét-nyolc vállalkozás kezébe kerülhet, unikumként az egész fejlett világban.

Érdemes felidézni, hogyan jutottunk idáig. A második MSZP-SZDSZ kormány, mint eddig minden elődje, azzal az elhatározással kezdte tevékenységét, hogy belevág az egészségügy átalakításába. Ebből a szempontból Győrfi István, az előző kormánybiztos a kórház-privatizációt tartotta döntő lépésnek. Amikor azonban kiderült, hogy korántsem tolonganak a befektetők, ráadásul az Alkotmánybíróság is "akadékoskodik", az egészségügyi miniszter (a második) valami ilyesmit dörmöghetett: nem is fontos már, hogy azok a fránya kórházak önkormányzati tulajdonban maradnak-e, vagy magánkézbe kerülnek. S néhány hónapos csönd után kiderült: reformként a kormány voltaképp mindig is az ibr-re gondolt. Pedig annak kiterjesztése nyilván nem azonos az egészségügyi rendszer átfogó reformjával, amiről működése kezdetekor beszélt a Medgyessy-kormány (különösen nem, ha figyelembe vesszük, hogy az Orbán-kabinet alatt indult el és terjedt ki 600 ezer ellátottra). Szolid javításnak látszott, a magyar egészségpolitika három kormányon átívelő kísérletének, amelytől néhány százalékos megtakarítást bizton remélni lehetett.

A régi ibr és a tervezett "privatizált" betegirányítási rendszer (a továbbiakban: pbr) között azonban alapvető a különbség: a reformiroda az utóbbi fél évben a legszigorúbb titoktartás mellett meglepő fordulatot hajtott végre, miután valamilyen okból rádöbbent, hogy nem szabad az egészségügyi szolgáltatókra bízni az ellátásszervezést, mi több, abból egyenesen ki kell zárni őket.

A húsz évre titkosított kormány-előterjesztés, valamint a törvénytervezet rekordidő alatt került fel a világhálóra, a szakmai fórumok azóta is elemi felháborodással tárgyalják. A szakmapolitikusok - az MSZP-s Ajkay Zoltántól a fideszes Mikola Istvánig - egy emberként fekszenek keresztbe a tervezett reformnak, amire jó okuk van. Az eddigi ibr-nek fontos szakmai és gazdasági garanciája volt, hogy csak egészségügyi szolgáltató (ellátó) lehetett ellátásszervező. Megóvta az országot attól, hogy egy maroknyi érdekelt kezébe kerülhessen az egészségpolitika stratégiai ellenőrzése, továbbá szakmai garanciát jelentett az alulkezelés, tehát az indokoltnál kisebb egészségügyi ellátás elkerülésére.

Az egészségpolitika szuverenitásának elvesztéséhez képest szinte másodlagos jelentőségű, hogy a törvénytervezetben megfogalmazott reform a várható nyereséghez viszonyítva elfogadhatatlanul magas egészségügyi és gazdasági kockázatot jelent. Hatástanulmány nélkül ezt a kockázatot lehetetlen pontosan felbecsülni. Azt mindenesetre tudjuk, hogy az ibr-be az utóbbi négy évben bekapcsolódott ellátásszervezők az egészségügynek átlagosan 6,4 százalékot takarítottak meg. Ez lenne tehát a reform, a pbr bevételi oldala. A kiadási oldal egyrészt a dologi költségek 3-6 százalékos várható növekedését tartalmazza, mivel a törvénytervezet által megköveteltek miatt az egészségügyre óhatatlanul népes adminisztráció fog rátelepedni. Az egészségügy szempontjából kiadási tétel a rendszerből legálisan kivihető megtakarítás is, amit a törvénytervezet 20-30 százalékban határoz meg. Tehát 6 százalék körüli megtakarításnál az összbevétel 1,5-2 százalékáról van szó, bár nem kizárt, hogy az ellátásszervező illegálisan, fiktív költségek címén visz el forrásokat.

Figyelembe véve a szakmai konszenzuson alapuló ellenállást, a változtatás politikai kockázatát, a pbr-reform vérbeli kamikázeakciónak tűnik az eddig meglehetősen óvatosnak ismert Medgyessy-kormány részéről. Vagy talán nem is olyan nagy a kockázat? Mikola támadja a pbr-t, de a Fidesz-MPSZ gyanúsan hallgat. Újabb háttéralku született volna a két nagy párt között? Szakmai körökben mindenesetre szárnyra kapott a hír, miszerint "le van osztva", hogy 2005-ben melyik megyében melyik bank és biztosító számíthat jó eséllyel ellátásszervezésre.

SZUMMER CSABA

(A szerző egészségügyi tanácsadó)

Lackner Csaba felfüggesztette MSZP-tagságát

Lackner Csaba felfüggesztette MSZP-tagságát

Nagy ötlet: egyesíti az 5G-t és a Wi-Fi 6-ot a Qualcomm

Nagy ötlet: egyesíti az 5G-t és a Wi-Fi 6-ot a Qualcomm

Kicsúszott a leszállópályáról egy repülőgép Alaszkában

Kicsúszott a leszállópályáról egy repülőgép Alaszkában

Elton John: Hatalmas csalódás volt az új Oroszlánkirály

Elton John: Hatalmas csalódás volt az új Oroszlánkirály

Karácsony a Tiborcz-adóról: Már készül a jogszabály

Karácsony a Tiborcz-adóról: Már készül a jogszabály

A CEU-tól Orbán Ráhel pelenkájáig: Így nyírja tovább a független sajtó lehetőségeit Kövér László

A CEU-tól Orbán Ráhel pelenkájáig: Így nyírja tovább a független sajtó lehetőségeit Kövér László