Tetszett a cikk?

Változást! Határozottságot! Népszerűséget! Elég a tétovaságból, a hatalmi intrikákból! Legyen már valaki, aki hiteles baloldali programot hirdet, visszaadja a szocialisták önbizalmát! Ez a hangulat emelte pajzsra Gyurcsány Ferencet, bármik voltak is a kormányfőjelölés napjainak politikai-személyi mozgatórugói.

Tartalmi kérdésekről azonban nem esett szó. Például, hogy az uniós választási kudarc azért következett-e be, mert a szocialisták nem voltak elég populisták, vagy épp ellenkezőleg, mert nem voltak elég piac- és reformpártiak. Tehát a "száznapos program" népszerűséget hozó politikájához kell-e visszakanyarodni, vagy abból kiindulni, hogy az e "sikerek" időszakában bekövetkezett egyensúlyromlás kényszerítette ki a gazdaságpolitikai váltást, s okozott népszerűségvesztést?

A változás óhaja tehát világos, iránya viszont homályos. Óriási a miniszterelnök-jelölt felelőssége abban, hogy a sokféle elégedetlenséget miféle cselekvéssé sikerül transzformálni. Ám maga is "fekete ló", hiszen parlamenti tapasztalat nélkül, mindössze egyéves, nehezen értékelhető miniszterség után került az események középpontjába. Politikai felfogására korábbi cikkeiből és előadásaiból lehet következtetni, melyek a blairi harmadik utat, a szociáldemokráciának a globalizáció viszonyai közötti megújítását vallják. Így a versenytől való védelem helyett az abban való helytállást segítő, esélyteremtő állam kialakítását. Gyurcsány értetlenségét fejezte ki már azért is, hogy az MSZP szégyelli az utóbbi évtizedek legsikeresebb gazdaságpolitikai eredményét megalapozó Bokros-csomagot. Mindemellett tevékenyen részt vett Medgyessy nemzetiközép-politikájának kidolgozásában is. Mindezekből az ideológiai kérdések iránt fogékony, de pragmatikus, konfliktusok vállalására is képes politikus képe bontakozik ki róla, akinek viszont aligha van kész, a gyakorlatban is megvalósítható programja.

Mindenesetre együtt kell működnie a koalíciós frakciókkal és a mögöttük álló pártokkal, amelyek népszerű - többnyire a költségvetési kiadásokat terhelő vagy az adókat csökkentő -, de az egyensúly javítását nehezítő intézkedéseket szeretnének. Ettől remélik ugyanis a 2006. évi választási sikert, aminek realitását számukra megkérdőjelezi az idei után a jövő évre is tervezett költségvetési szigor. Csakhogy az EU-nak tavasszal átadott középtávú tervtől, az úgynevezett konvergenciaprogramtól való érdemi eltérés a külföldi tőke olyan bizalomvesztéséhez vezetne, ami már a választások előtt több kárral járna, mint haszonnal. A külföldi befektetők eddig egyrészt bizalmat szavaztak a magyar gazdaságpolitikának - ez tükröződik a BUX-index emelkedésében és a változatlanul erős forintban -, másrészt sokféle figyelmeztetés is érkezett az esetleges lazítás következményeiről.

A miniszterelnök-jelöltnek azonban nemcsak megértenie, de a mögötte álló politikai erőkkel megértetnie is kell, hogy éppen a szigor teremti meg annak a nemzetközi bizalomnak az alapját, amely a tőkebeáramlás élénkülése révén fejlesztésekhez és - függetlenül a jegybank jóindulatától - kamatcsökkentéshez vezet, és ami a kedvező folyamatok tartóssá válása esetén egy év alatt is fedezetet teremthet az adók további csökkentésére vagy bizonyos kiadások növelésére. Tegyük hozzá, most sem valami általános megszorítás veszélyéről van szó, 4 százalék körüli gazdasági növekedés mellett jut a fogyasztás gyarapítására is. Bár az állami tevékenységek racionalizálása vagy éppen reformja az érintettek számára nyilvánvalóan nem fájdalommentes folyamat.

Nagy kérdés, hogy a választásokig van-e egyáltalán lehetőség nagy reformok indítására. A tervezetek - például az egészségügyben - még nem kiérleltek, és a választásokig inkább csak vitákat gerjesztenek. Az állam üzleti jellegű tevékenységében viszonylag kisebb konfliktusok mellett nagyobb társadalmi hasznot, illetve megtakarítást ígér viszont a privatizáció továbbvitele, avagy a közlekedési szektor régóta halogatott racionalizálása és részbeni privatizálása.

A kormányok általában működésük első felében tesznek népszerűtlen lépéseket, s a másodikra összpontosítják a népszerűeket. Ezt Magyarországon eddig nem sikerült választási sikerré konvertálni. A mostani koalíció feltehetőleg akkor cselekszik racionálisan, ha átfogó reformprogramját csak a választások utánra hirdeti meg, így szükségből erényt kovácsolva teheti magát hitelessé. Az előző kormányoknál rosszabbul úgysem járhat.

KARSAI GÁBOR

(A szerző a GKI Gazdaságkutató Rt. ügyvezető igazgatója)

Elszállt magától: belebukott a fehér felsőbbrendűség hirdetésébe a repülés úttörője

Elszállt magától: belebukott a fehér felsőbbrendűség hirdetésébe a repülés úttörője

"Ez egy katasztrófa" – videó készült a madridi tábori kórházról

"Ez egy katasztrófa" – videó készült a madridi tábori kórházról

Hegedűkoncertet adtak a betegeknek egy dél-koreai kórházban

Hegedűkoncertet adtak a betegeknek egy dél-koreai kórházban