Tetszett a cikk?

Hány éves a kapitány? Ezt a kérdést is feltehetnénk népszavazásra, mert a hajó hosszának és a lobogó államának ismeretében éppoly jól meg lehetne válaszolni, mint a következőt: "Akarja-e, hogy az Országgyűlés törvényt alkosson arról, hogy kedvezményes honosítással - kérelmére - magyar állampolgárságot kapjon az a magát magyar nemzetiségűnek valló, nem Magyarországon lakó, nem magyar állampolgár, aki magyar nemzetiségét a 2001. évi LXII. törvény 19. §-a szerinti »Magyar igazolvánnyal« vagy a megalkotandó törvényben meghatározott egyéb módon igazolja?" Az hagyján, hogy hányan ismerik a státustörvény szabályát arról, ki kaphat magyarigazolványt, az a fő bökkenő, hogy a magyarság olyan igazolását kellene helyeselnünk, amiről semmit sem tudunk, hiszen egy még nem létező törvény fogja megmondani, ki a magyar. Rossz kérdés, amelyre 2,6-3,4 milliárd forintért kapunk majd választ. Ebből az összegből a Duna Televízió állami támogatását három évig, a határon túli felsőoktatásét két évig, a hazai Országos Cigány Önkormányzatét 15 évig lehetne fedezni a 2004. évi költségvetési szinten. Nem az értelmetlen kiadás a fő gond, hanem két másik: mit tartalmazhat a megalkotandó törvény, és milyen hatása lehet, ha mondjuk 3 millió fővel nő az állampolgárok száma?

Az Alkotmánybíróság idén márciusban határozott arról, feltehető-e a kérdés. Akkor a Magyarok Világszövetségének indítványa zöld utat kapott, bár a három alkotmányjogász bíró közül kettő úgy vélte, nem bocsátható népszavazásra. Az ügydöntő referendumot elrendelő szeptember 13-ai országgyűlési határozat megszavazásától a jogban jártas Orbán Viktor 27 fideszes (továbbá tíz MSZP-s és egy SZDSZ-es) képviselőtársával együtt távol maradt. Ellenszavazat nem volt, de mind a négy párt vezérszónokának felszólalásából kiderült, kész helyzet elé állították őket, hiszen az Országgyűlés köteles volt elrendelni a népszavazást, de fogalmuk sincs, mi legyen annak a törvénynek a tartalma, amelyet majd megalkotnak. Ezt jól tükrözik a Fidesz igenjét indokoló Pokorni Zoltán szavai: "Azok a Nyugaton élő magyarok, akik eddig nem voltak jogosultak a magyar állampolgárság megszerzésére, türelmetlenül és reménykedve várják ennek a lehetőségét."

"Igazolni" kell tehát a magyarságot, nem elég vállalni. Az a baj, hogy igazolni nem lehet, mert a hazai jogban az eddigieken túl nincs olyan ismérvegyüttes, amelynek mentén objektívan és igazságosan eldönthető lenne, ki magyar és ki nem. Sőt a hatályos jog is zavarban van: a kedvezményes letelepedéshez elég, ha magyar állampolgár volt valamelyik felmenő (még ha identitását tekintve szász, román, ukrán vagy szerb is), a helyben lakás követelményét nyolc évről egy évre rövidítő honosításhoz az is kell, hogy a kérelmező "magyar nemzetiségűnek" vallja magát. A státustörvény szerint pedig az a magyar, aki tud magyarul (ezt a konzul ellenőrzi), vagy akit egy helyi intézmény (állami szerv, magyar szervezet vagy egyház) magyarként regisztrált.

A zűrzavar okai mélyebbek: ha a magyarság kollektív emlékezetet, történelmet és kultúrát jelent, tehát etnikai-kulturális nemzetfelfogást tükröz, akkor abba honosítással nem lehet belépni. Erdélyi nemzettársainkról sem gondoljuk, hogy románok lettek, amiért román állampolgárok. Ha a nemzet a politikai közösség szinonimája, a közjóról gondolkodó racionális szavazók olvasztótégelye, akkor a polgárok etnikai háttere éppúgy közömbös, mint vallásuk, bőrszínük. A honosítás azokban az országokban használatos, ahol a bevándorlók különböző csoportjait akarják egy nevezőre hozni.

Kiutat úgy lelhetünk, ha azonosítjuk, mi a gond, amit orvosolni akarunk; majd eldöntjük, a honosítás vagy alternatívái célravezetőbbek-e. A határon túli magyarság helyi életfeltételeinek javítására alkalmatlan a magyar állampolgárság, s arra sem képes, hogy a kulturális nemzet részévé tegyen, hiszen ahhoz tudás és (ösztönös) azonosulás szükséges. A magyarországi közteherviselést kifejezetten torzítaná, ha helyben lakás nélkül engedne beleszólást a politikai küzdelmekbe. A magyar munkaerőpiac kiegyensúlyozásához nem kellene honosítani a külföldről munkavállalási céllal érkező magyarokat, csak gyors és rugalmas ügyintézéssel lehetővé tenni, hogy legálisan elhelyezkedhessenek.

A magyar állampolgárságnak két igazán specifikus hatása lenne: alanyi jogot adna a Magyarországra költözésre, és elérhetővé tenné az uniós polgárok jogait. Az előbbit akkor kell szorgalmazni, ha a magyar külpolitikának többé nem elsődleges célja a magyarság helyben maradásának támogatása, az utóbbi mindannyiunk érdeke: a leggyorsabb út az érintettek belépése az EU-ba. Mire a megalkotandó törvény nyomán valakit honosítanának, Románia (remélhetően Horvátország is) rég EU-tag lesz, Ukrajna nem enged kettős állampolgárságot, maradnak lehetséges kedvezményezettként a vajdasági magyarok.

A hazai közbeszédnek inkább a fel nem tett kérdésekre kellene keresnie a választ: milyen legyen a bevándorláspolitikánk, mit képviseljünk az EU-ban, ahol ugyanerről, csak egész Európa térségében gondolkoznak? Főleg pedig azt kellene firtatnunk, miképpen tudnánk hatékonyabban és sokkal több forrás mozgósításával elérni, hogy aki a szomszédos országokban vagy máshol magyarnak vallja magát, ott hozzáférhessen anyanyelvi oktatáshoz, kultúrához, támogatást kapjon vállalkozásaihoz, és a jelenlegi akadályok nélkül utazhasson Magyarországra munkát vállalni, tanulni, vagy csak azért, mert a Bakony az ő Párisa.

NAGY BOLDIZSÁR

(A szerző nemzetközi jogász)

Nem látszik még a világjárvány vége: 80 ezer újabb fertőzés egyetlen nap alatt

Nem látszik még a világjárvány vége: 80 ezer újabb fertőzés egyetlen nap alatt

A kollégáinak nem szólt az Uzsoki főnővére, hogy koronavírusos, de a Facebookra kiírta

A kollégáinak nem szólt az Uzsoki főnővére, hogy koronavírusos, de a Facebookra kiírta

Kalózkodással vádolják a szájmaszkokat lenyúló USA-t

Kalózkodással vádolják a szájmaszkokat lenyúló USA-t