Tetszett a cikk?

Ha valakik túszul ejtenek ezer gyereket és a szüleiket egy iskolában, és akciójuk több száz ember halálával végződik, az tagadhatatlanul terrorizmus. De az is terrorizmus, hogy a Vlagyimir Putyin elnök parancsnoksága alatt álló orosz csapatok csecsenföldi akcióik során eddig már megöltek, illetve megsebesítettek több mint 10 ezer gyereket. Szögezzük le: a terror terrort szül. Márpedig Putyin a felelős a csecsenföldi terror megindításáért, amit egyetlen módon tud megállítani: ha Borisz Jelcin egykori döntéséhez hasonlóan tárgyalóasztalhoz ül a csecsenek választott vezetőjével, Aszlan Maszhadovval. Kizárólag vele, azon egyszerű okból, hogy az ember csakis az ellenfelével köthet békét.

Moszkva egyfelől azt állítja, hogy "Maszhadov nem tartja parancsnoksága alatt az összes csecsenföldi fegyveres csoportot, ezért felesleges lenne megállapodni vele", másfelől viszont szerinte "Maszhadov áll az összes Oroszországban elkövetett terrorakció mögött". A Jelcin elnök megbízásából folytatott 1996-os tárgyalások tapasztalatából azt szűrtem le, hogy amint Moszkva tárgyalóasztalhoz ül Maszhadovval, a csecsenek nagy többsége felzárkózik mögéje, és ő teljes mértékben a kezébe kaparintja az irányítást.

Kétségtelen, Maszhadov gyűlölte Jelcint, de hajlandó volt közvetlenül tárgyalni vele, mert felfogta, hogy Jelcin Oroszország egységéért harcol. Ma már teljesen másról szól a történet: Putyin nem Oroszország egységéért harcol, hanem a csecsenek ellen. Ezért Maszhadov ma már csak nemzetközi közvetítők részvételével hajlandó tárgyalni vele. Oroszországnak az lenne a legkedvezőbb, ha a közvetítő valamelyik FÁK-tagállam, Ukrajna, Kazahsztán, Örményország, esetleg Grúzia volna. Ha valamelyik nyugat-európai ország, az talán a csecseneknek lenne kedvezőbb, ha pedig az ENSZ, az határozottan hátrányos lenne az oroszoknak.

Egy demokratikus, liberális állam egyik sarokköve a hatalom decentralizálása. 1993-ban ezt az alapelvet az új orosz alkotmányba is beépítették, ami lehetővé tette az egyes régiókat irányító kormányzóknak és a városok polgármestereinek a választását. A probléma az volt, hogy az ország szétesésének veszélye nélkül miként lehet megoldani a politikai rendszer decentralizációját, ezen belül a piacgazdaság kiépítését. Jelcin tíz éve alatt a dezintegráció legrosszabb szakaszait sikerült magunk mögött hagyni, és új, nyitottabb, autonóm államrendszer kialakításán kezdtünk dolgozni. Putyin másfelé indult: olyan keménykezű, központosított rendszert akar visszaállítani, amilyen a régi Szovjetunióban volt. A csecsenek elleni katonai hadjárat is ennek a része. Az elképzelés nem működött a Szovjetunió esetében, s nem fog működni Oroszországban sem. Ebben az értelemben Putyin történelmileg idejétmúlt rendszert próbál újjáéleszteni.

Én teljes erőmmel ellenzem, hogy Csecsenföld függetlenséget kapjon, mert akkor holnap Tatárföld, holnapután talán Ingusföld következne, ez pedig Oroszország összeomlásához vezetne. A megállapodás alapja csakis a következő lehet: közös gazdasági és hadügyi irányítás és igazságszolgáltatás, de politikai és kulturális autonómia. Ilyen megállapodásba Maszhadov 1996-1997-ben bele is ment. Ám a Kremlben vannak olyan befolyásos csoportok, amelyek mindezt elutasítják, mert még mindig a régi birodalmi szellemiséget képviselik.

A helyzet napról napra romlik. Maszhadov és társai legalább még orosz módon gondolkodnak, és az orosz kultúrában nőttek fel, ezért velük még értjük egymást. A következő generáció azonban már jóval radikálisabb, mint Maszhadovék, bármire képes, és hajlandó a végsőkig harcolni. Olyan kölykök lépnek felnőttkorba, akik fegyverrel a kézben nőttek fel, s születésük óta csak a háborút ismerik. Ráadásul a mai orosz politika radikalizálja őket. Putyinnak első lépésként feltételek nélkül ki kell vonnia az orosz csapatokat Csecsenföldről. A második lépés pedig a tárgyalások megkezdése.

BORISZ BEREZOVSZKIJ

(A szerző az 1996-1997-ben csecsenekkel folytatott tárgyalások ma Londonban élő vezetője)

©Tribune Media Services International

A szivacsok a vízben lévő vírusok majdnem egészét kiszűrik

A szivacsok a vízben lévő vírusok majdnem egészét kiszűrik

Koronavírus: közelít a 70 ezerhez az elhunytak száma

Koronavírus: közelít a 70 ezerhez az elhunytak száma

Csak 19 ezer kilométer van ebben az eladó 33 éves Lada kombiban

Csak 19 ezer kilométer van ebben az eladó 33 éves Lada kombiban