Tetszett a cikk?

Nemrég az egyik kereskedelmi tévé főműsoridőben botrányos képsorokat közvetített. Brit katonák iraki fiatalokat botoztak. A valóban brutális eseményt kísérő magyarázat számomra legalább olyan sokkoló volt. A széles magyar közvélemény megtudhatta, hogy ezek a brit hadsereg egyenruhájába öltözött elvetemült zsoldosok, akik tulajdonképpen lelkileg deformálódott, kegyetlenségre hajlamos emberek, és a hadseregben élik ki ferde hajlamaikat.

Nem tudom, a brit közvélemény mit szólna az ilyen sommás, általánosító véleményhez. A zsoldos fogalmának tisztázására segítségül hívtam a brit kiadású Longman-szótárt, ahol a soldier of fortune (zsoldos) címszó alatt a következőt találtam: "aki katonaként szolgál bárkit, aki fizet neki". A mercenary címszó alatt még markánsabb magyarázatra leltem: "katona, aki bármely olyan országért vagy csoportért harcol, amelyik kész fizetni neki". Egyik meghatározás sem illik a híradóban a brit katonákról elhangzottakra, hiszen a brit hadsereg az állam által, annak védelmére fenntartott önkéntes fegyveres erő, amely mostanában a kormány döntése alapján az Amerikai Egyesült Államok fő szövetségeseként vesz részt az iraki műveletekben.

A hazai közvéleményben pejoratív jelentésűként elterjedt "zsoldos" szó a Magyar értelmező kéziszótár szerint "anyagi érdekből valamely idegen uralkodó, hadvezér szolgálatában álló katonát" jelent. Nem kívánok nyelvészeti fejtegetésekbe bonyolódni, mivel szerencsére a magyar nyelvben a katonának a zsoldostól való megkülönböztetésére van egy szép, a XIX. századi nyelvújítás idejéből való, az 1848/1849-es szabadságharc idején széleskörűen meggyökeresedett és azóta is honos kifejezésünk, a honvéd.

Zsoldos és honvéd itthon és külföldön is eltérő fogalmak. Manapság, az önkéntes haderő létrejöttével, nálunk mégis sokan mintha egybe akarnák mosni őket. Mintha a ma katonája csupán a feladatát pénzért végző fegyveres lenne. Eltöröltük a sorkatonaságot, létrehoztuk az önkéntes haderőt. Csakhogy nem folytattuk le azokat a társadalmi vitákat, amelyek egy új szervezet magabiztos működéséhez elengedhetetlenül szükségesek. Nem tisztáztuk, mi is a magyar katona a jövőben. Zsoldos vagy honvéd?

Sokszor nekünk is a fejünkhöz vágták ezt a sértőnek szánt megnevezést, hogy "zsoldos", a mienkhez, akik nem oly rég Irakban szolgáltunk. És még azt sem merem kizárni, hogy az állam által nekünk juttatott, valóban tisztességes fizetés és az itthoni anyagiak összevetése motiválhatta azokat, akik így fogalmaztak. Miért baj, ha manapság egy katona normális fizetséget kap a munkájáért? Miért számít ettől lenézendő zsoldosnak? Érdekes módon másoknál, ha anyagiakról van szó, a társadalom elfogadja a fontos hivatásukat gyakorlók tiltakozását is - például az ügyeleti túlmunkájukért díjazást keveslő orvosokét.

Katonáink több mint másfél évszázadon át honvédként harcoltak itthon és külföldön abban a tudatban, hogy a hazájukért teszik (még ha időnként a történelem bebizonyította is ennek szomorú ellentétét). És természetesen tették ezt az utóbbi hatvan esztendőben is, bár a politikai célkitűzések eltérőek voltak. Gondolom, a jövőben sem mindegy, kik látják el a társadalom által az önkéntesre ruházott katonai funkciókat.

Nem szeretnék olyan országban élni, ahol a védelemre hivatott fegyveres erőknél csak az anyagiak okán szolgálnának a katonák. Mert ha ez bekövetkezhet, akkor a soraikban tömegével jelenhetnének meg olyanok, akik csupán agresszív hajlamaik kiélését vagy a kalandvágyat tűznék ki célul. Ahogy ez időnként a patriotizmustól áthatott haderőknél is sajnálatosan előfordul.

HAUTZINGER GYULA

(A szerző tudományos főmunkatárs a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemen)

Az ügyészség saját magát dicséri a korrupciós vádemelések miatt

Az ügyészség saját magát dicséri a korrupciós vádemelések miatt

II. Erzsébet királynőnek nincs szüksége késre, karddal is megoldja a tortaszeletelést

II. Erzsébet királynőnek nincs szüksége késre, karddal is megoldja a tortaszeletelést

Belenyúlna a vállalati hitelezésbe az állam

Belenyúlna a vállalati hitelezésbe az állam