Tetszett a cikk?

Egyetért-e ön azzal, hogy a tanköteles korú gyermekek után járó támogatás és kedvezmények megállapításának feltétele a tankötelezettség teljesítése legyen? Egyetért-e ön azzal, hogy a munkaképes korú munkanélküli személy szociális segélyt közérdekű munkavégzés teljesítése ellenében kapjon? E két népszavazási kezdeményezést indítja a mára országszerte elhíresült szociálpolitikai reformer, Monok polgármestere, a médiában felbukkanó lakossági felmérések pedig rendre visszaigazolják e kezdeményezések helyességét.

Remélem, nem kiabálom el - de mindazoknak, akiket a nagy hirtelenségben közéleti sztárrá előlépett, antihumánus "segélyért közmunkát elv" aggodalommal tölt el, van egy jó hírem. Megítélésem szerint ugyanis a két kérdés egyike sem felel meg a népszavazási kezdeményezésekre vonatkozó előírásoknak. S állításom igazolása mellett, reményeim szerint arra is sikerül rámutatni, hogy felelős közhivatalt betöltő személyek, esetünkben a kezdeményező polgármester, mennyire nincsenek tisztában még azokkal az alapvető jogszabályokkal sem, amelyekkel - elméletileg - nap mint nap dolgozniuk kellene.

Az első kérdéssel "csak" az a probléma, hogy alapjaiban sérti az alkotmány 67. paragrafusának 1. bekezdését, mely szerint "a Magyar Köztársaságban minden gyermeknek joga van a családja, az állam és a társadalom részéről arra a védelemre és gondoskodásra, amely a megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges". Márpedig a kérdésben említett összes lehetséges támogatás, függetlenül attól, hogy a gyermek tanköteles-e, vagy sem, a gyermeknek jár, s nem fosztható meg ettől csak azért, mert a szülei bármilyen okból nem járatják iskolába. A tankötelezettség teljesítésének elmulasztására a hatályos jogszabályokban találunk szankciókat - s nemcsak értelmetlen, hanem embertelen is lenne bármelyik gyereket a szülei miatt büntetni.

Erre a megállapításra jutott egyébként június 17-én kelt jelentésében a kisebbségi ombudsman is - s ez az, ami igazán elkeserítő az első kezdeményezéssel kapcsolatban. A monoki polgármester ugyanis vagy nem olvasta, vagy nem értette, vagy ami még rosszabb, ha olvasta is, minden további nélkül figyelmen kívül hagyta a saját önkormányzatát, saját tevékenységét érintő ombudsmani jelentést, amikor pár nappal később meghirdette népszavazási kezdeményezéseit.

Ha a kezdeményező a kérdései megfogalmazása előtt legalább kicsit is elmélyedt volna a hatályos szociális törvényben (szt.), amely alapjaiban szabályozza a segélyezési rendszert, akkor ráadásul hamar felfedezte volna, hogy abban a "közérdekű munkavégzés" nem szerepel. A hétköznapi nyelvben közmunkaként emlegetett megoldást ugyanis az szt. a "közfoglalkoztatás" fogalmával fedi le. Persze lehet, hogy nem tévedett a polgármester, mert a hazai jogrendben szerepel a "közérdekű munkavégzés" fogalma is - csak éppen ezt a büntető törvénykönyvben találjuk, méghozzá a büntetési nemek felsorolásában. S mivel nincs jogunk feltételezni, hogy egy polgármester ne nézne utána javaslatai jogszerűségének, sőt, ne ismerné a legfontosabb törvényeket, ezért vonjuk le gyorsan a következtetést: a polgármester ahhoz kér jelentős állampolgári támogatást, hogy a szociális segélyezésben érintett munkaképes korú munkanélküli személyeket a Btk.-ban meghatározott főbüntetések egyikével szankcionáljuk. Ha tényleg erre tartunk, még a végén újra eljön a kmk (közveszélyes munkakerülés) korszaka is.

Az eddigi joggyakorlat és a hatályos jogszabályok alapján elképzelhetetlennek tartom, hogy akár az Országos Választási Bizottság, akár az Alkotmánybíróság alkotmányosnak ítéljen egy olyan népszavazási kezdeményezést, mely Btk.-szankcióval sújt mindenkit, aki szociálisan a közösség támogatására szorul. S amellett már szó nélkül elmehetünk, hogy a népszavazási kezdeményezések esetében elengedhetetlen az egyértelmű fogalomhasználat - márpedig önmagában az, hogy "szociális segély", nem értelmezhető. Létezik rendszeres szociális segély, átmeneti segély, temetési segély - és még jó pár, az szt.-ben részletesen ismertetett támogatási forma. Vajon ha a polgármester javaslatába a családi pótlékot is beleértjük, akkor is ilyen elsöprő népi tapsvihar fogadná e népszavazási kezdeményezést? Aligha. Mindenesetre, a második kérdés szinte abszurd módon hemzseg a jogi pontatlanságoktól, melyek önmagában alkalmatlanná teszik, hogy sikeres népszavazási kezdeményezés váljék belőle.

Csináljunk gyorsan kasszát: az első kezdeményezés szimplán alkotmányellenes, a második pedig értelmezhetetlen. S e mellé tegyünk oda egy polgármestert, akinek meghirdetett kezdeményezései teljes jogi dilettantizmusról árulkodnak, és a javaslat mellett harcosan kiálló számos ismeretlen és ismert személyiséget. A helyzet kiábrándító, de nem reménytelen. Népszavazás erről valószínűleg nem lesz. Csak a közveszély marad.

UNGER ANNA

(A szerző politológus, a Progresszív Intézet vezető elemzője)

76 kórházat és 400 osztálytermet árasztott el az Eloise ciklon Mozambikban

76 kórházat és 400 osztálytermet árasztott el az Eloise ciklon Mozambikban

Nagyot csökkent az új fertőzöttek száma az Egyesült Királyságban

Nagyot csökkent az új fertőzöttek száma az Egyesült Királyságban

A teljes utcai világítást környezet-, alvás- és rovarbarátra cserélik Bécsben

A teljes utcai világítást környezet-, alvás- és rovarbarátra cserélik Bécsben