Szokatlan élességű, politikai felhangokat is tartalmazó vita látszik kibontakozni idehaza a természettudományos tárgyak oktatása körül. Az oktatási tárca szerint szeptembertől lehetőségük lesz az iskoláknak arra, hogy a kémiát, a biológiát és a fizikát egy tantárgyba integrálva tanítsák. Az eddigi két-két-két óra helyett tehát heti hat természetismeret- vagy természettudomány-órát tarthatnak.

"A hagyományosan demokratikus országokban a természettudományos tárgyakat kisebb óraszámban oktatják. A diktatórikus rendszerek sajátsága, hogy a tananyagban felduzzasztják ezeket a humán tárgyak rovására" - véli Vekerdy Tamás gyermekpszichológus. A Professzorok Batthyány Köre (PBK) tiltakozik a természettudományos tantárgyak összevonása ellen. Pálinkás József, az MTA frissen megválasztott elnöke viszont azt mondja, hogy integrált oktatás keretein belül kellene megismertetni a tanulókkal a biológia, a kémia és a fizika világát, illetve kötelező lenne egy természettudományos tárgyból is érettségi vizsgát tenni. A kialakult hangulatot Veres Gábor, a Budapesti Közgazdasági Politechnikum tanára az etnikai gyűlölködéshez hasonlította. Széchenyire hivatkozva én is állítom, hogy "az igazságnak létbehozására sok elmének sok ideigleni súrlódása kívántatik mellőzhetlen feltételül".

Soha nem látott mértékben támaszkodunk manapság a természettudományokra és a rájuk alapuló technológiákra. A tudomány ilyen tömeges méretű "előállítása" és "fogyasztása" olyan problémákat is a felszínre hozott, amelyek korábban nem tűntek fel. Kiderült például, hogy a tudomány alkalmazásának nemcsak hasznos, hanem káros oldalai is vannak. A fogyasztókat elkényelmesítik a könnyen hozzáférhető, magától értetődőnek tűnő, olcsó technológiák, és az új termékek használatához egyre kevesebb tudásra van szükség. Eközben a tudomány gyorsuló ütemben születő eredményeit az átlagemberek egyre nehezebben követik, és az a látszat keletkezik - ebben a kutatók is ludasak -, hogy a tudomány mindenható.

A (természet)tudományoknak a társadalomban betöltött megváltozott szerepét a hazai iskolarendszer nehézkesen követi. A természettudományos tárgyak hagyományos, akadémikus oktatásának Magyarországon jelentős tábora van, de világos, hogy ezzel az oktatási móddal baj van, a gyerekek kevés és korszerűtlen tudással hagyják el az iskolát. Kutatóként, egyetemi oktatóként és amatőr ismeretterjesztőként egyetértek Veres Gáborral abban, hogy "fontos lenne végre megkülönböztetni a tudomány művelését az egyetemeken és a közoktatás keretében a mindenki számára elérhető természettudományos kultúrát".

Magam kétlem, hogy az e téren szükséges pedagógiai rendszerváltás legfőbb letéteményese a PBK vagy az MTA lehetne. Sokkal inkább az angolszász és skandináv országok hasonló törekvéseiben járatos oktatáskutatók, fejlesztőpedagógusok, valamint azok a gyakorló tanárok, akik az új módszerek próbájának rögös útján már elindultak, és vannak is eredményeik.

A hazai felsőfokú oktatásban a humán és reál képzés torz arányai több mint 120 éve makacsul tartják magukat. Egyedül az 1950-es években volt lényegesen nagyobb a reálszakok aránya egy szükségszerű, bár erőltetett és kétes modernizáció részeként. Azóta visszaállt a "régi rend", jelenleg az Európai Unió átlagához képest lakosságarányosan feleannyi mérnököt és kétszer annyi jogászt képzünk. Nem mentség, hogy a természettudományos-műszaki szakemberek hiánya másutt is gond: Németországban jelenleg 95 ezer betöltetlen mérnöki munkahely van, és a Siemens cégóriás az óvodákba készül, hogy ott népszerűsítse a természettudományos ismereteket.

Most ismét modernizációs kihívás előtt áll a magyar oktatás. Az óraszámcsökkentéstől, a tantárgyösszevonástól való félelmek helyett a tartalmi, módszertani kérdések érdemi vitájára volna szükség. Szembe kell néznünk ugyanis a természettudományok megváltozott társadalmi szerepével, és azzal, hogy a tudás megszerzésének az információs forradalom óta sok más forrása lehet a tanár tudásán vagy a tankönyvön túl. A diákoknak meg kell tanulniuk, hogyan aknázzák ki azokat, és ebben a tanárra is új szerep vár.

KOVÁCS LAJOS

(A szerző vegyész, egyetemi oktató)

Drónvideón a Tiszából kiemelt legendás gőzhajó

Drónvideón a Tiszából kiemelt legendás gőzhajó

Az államtitkár szerint nemzeti érdek növelni Magyarország részesedését az űriparban

Az államtitkár szerint nemzeti érdek növelni Magyarország részesedését az űriparban

A Klubrádióhoz igazol Hardy Mihály

A Klubrádióhoz igazol Hardy Mihály

75 éve ölte meg Szerb Antalt egy magyar keretlegény

75 éve ölte meg Szerb Antalt egy magyar keretlegény

Magyar siker: Schobert Norbertről írt a brit Mirror is

Magyar siker: Schobert Norbertről írt a brit Mirror is

Főnökmustra: mitől lesz valaki jó vezető?

Főnökmustra: mitől lesz valaki jó vezető?