Sokan reménykedtek, hogy az olimpia katalizátora lehet Kínában az emberi jogi helyzet javulásának. A pekingi pályázati bizottsággal folytatott tárgyalások után a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) is bizakodó volt. Jacques Rogge, a szervezet elnöke 2002-ben a BBC-nek még úgy nyilatkozott: "Meg vagyok győződve arról, hogy az olimpia javítani fog az emberi jogi helyzeten Kínában." Az olimpia zárónapjára az emberi jogi eredmények helyett maradt a jövőbe vetett hit.

Tudjuk, hogy a NOB számos emberi jogi kérdésről folytatott párbeszédet a kínai hatóságokkal a háttérben. Abban bízott, hogy a diplomáciának ez a formája sikeresebb lesz, mint ha a média kereszttüzében támadná kínai kollégáit. Ez több szempontból volt aggályos. Részrehajlónak tetszett például, amikor a NOB beharangozta a külföldi sajtóval kapcsolatban elért eredményeit, nem fejezte ki viszont bírálatait a belföldi média elnyomásáról, s nem kérte számon a tágabb értelemben vett olimpiai elvek megsértését. Fellépése emberi jogi kérdésekben pedig hiteltelenné vált azzal, hogy nem szólalt fel nyíltan és erőteljesen a közvetlenül az olimpiához köthető jogsértések és bebörtönzések ellen.

A NOB hallgatott, amikor Hu Jiát, Kína egyik legismertebb emberi jogi aktivistáját és bloggerét három és fél évre börtönbe zárták, miután az Európai Parlament emberi jogi albizottságának közmeghallgatásán azt mondta, Kína nem teljesítette az emberi jogi helyzet javítására tett ígéreteit az olimpia előtt. A NOB-ot az ülésen Schmitt Pál képviselte, aki emberi jogi kérdésekben azzal exkuzálta a szervezetet, hogy a NOB nem avatkozhat bele egy szuverén ország belügyeibe.

Nem nyilvánított határozott véleményt a NOB az olimpiai építkezések miatt történt kilakoltatások kapcsán sem, holott több ezer kitelepített családnak részleges kártérítés fejében vagy mindennemű kártalanítás nélkül kellett elhagynia otthonát. A kilakoltatások miatt sokan tüntetni próbáltak. Je Kuo-csu, akit kártérítés nélkül fosztottak meg ingatlanaitól, 2004-ben törvényes módon kért engedélyt demonstrációra, amiért négy évre bebörtönözték. A kilakoltatás ellen akart szót emelni az olimpia alatt Csang Vej is a három, tüntetésre kijelölt park valamelyikében, ám miután engedélye felől érdeklődött, harminc nap fogságra ítélték rendzavarás miatt. Szintén az olimpiához köthetően született az a döntés, hogy a pekingi rendőrség nagyobb hatáskörrel alkalmazhatta az átnevelő munkatábor intézményét. A rendőrség kifejezett célpontnak tekintette az emberi jogi aktivistákat vagy a petíciót benyújtókat. Volt, akit Peking külvárosában tartóztattak fel, vagy már lakóvárosában figyelmeztettek, hogy maradjon otthon.

A Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) számára sem tűnt különösebben fontosnak, hogy kiálljon a kínai jogsértések ellen. Schmitt Pál, a MOB elnöke az olimpiát értékelő nyilatkozatában megelégedett azzal, hogy "többet tudtunk meg 16 nap alatt Kínáról, (...) mint a korábbi kétszáz évben". A MOB az emberi jogokat "politikai üggyé" nyilvánította, és nem kívánt ezzel foglalkozni, pedig német kollégáik szerint ez az olimpiai chartából következő kötelesség. Bár a Német Olimpiai Sportszövetség vezérigazgatójának is volt nagy port kavaró - a kínai cenzúrát mentegető - nyilatkozata a napokban, a szövetség úttörő módon tavaly májusban hivatalos állásfoglalást tett közzé a kínai emberi jogi helyzetről, melyben a coubertini eszmére hivatkozva erkölcsi kötelességének tekintette, hogy az olimpiai mozgalom tagjaként foglalkozzon az emberi jogokkal.

A kínai ígéretek, legalábbis ami az emberi jogokat illeti, nem teljesültek az olimpia végére. Megbizonyosodtunk viszont arról, hogy Kínában egyre több értelmiségi, illetve aktivista tartja fontosnak az emberi jogokat, és azokat a célokat, amiket az emberi jogi szervezetek is zászlajukra tűztek. Tavaly decemberben 69 egyetemi professzor bírálta a munka általi átnevelést, és levélben kérte az intézmény eltörlését az országos népi gyűléstől. Egyre több jogi szakértő szólal fel a halálbüntetés eltörléséért, a statisztikák nyilvánosságra hozataláért. Hunan tartomány felső népbíróságának elnöke már 2006 márciusában javasolta, hogy egyes gazdasági bűncselekmények, például a sikkasztás vagy a korrupció bizonyos formái esetében fokozatosan szüntessék be a halálbüntetést. Remélhetőleg ők lesznek a változás valódi katalizátorai.

SEBÁLY BERNADETT

(A szerző az Amnesty International munkatársa)

Közel száz ember fagyott halálra január közepéig

Közel száz ember fagyott halálra január közepéig

Egymást érték a lopott autók a csanádpalotai határátkelőnél

Egymást érték a lopott autók a csanádpalotai határátkelőnél

Radar360: Az MNB kétszer fizetett, egyszer sem válaszolt

Radar360: Az MNB kétszer fizetett, egyszer sem válaszolt

Elnapolták Babos meccsét Ausztráliában

Elnapolták Babos meccsét Ausztráliában

Harry herceg: Nem volt más választásunk

Harry herceg: Nem volt más választásunk

A világ két pontján élő fiatalok szendvicset csináltak a Földből

A világ két pontján élő fiatalok szendvicset csináltak a Földből