szerző:
HVG

Egy közelmúltban publikált UNICEF-jelentés szerint azok a gyerekek fejlődnek a legjobban, akik sokáig vannak otthon az édesanyjuk mellett. Senki sem vitatja, hogy a családi környezet nem csupán az első években lehet döntő, hanem a későbbiekben is. De nem mindegy, hogy milyen ez a családi környezet. Utóbbi azért fontos kérdés, mert Magyarországon az iskolák zöme nem csupán a felzárkóztatásra alkalmatlan, de a családok közreműködése nélkül még a rendezett szociális hátterű, jó képességű gyerekek fejlődését sem tudja biztosítani. Nincs még egy olyan ország (talán Kínát leszámítva), ahol annyi tanórán kívüli elfoglaltságuk van a diákoknak, mint nálunk. Különnyelv, különmatek, különzene és -torna: a tanulók többsége az iskolai órák után állandóan úton van. Már a gimnáziumok nulladik évfolyama kapcsán felvetődött a kérdés: miért nem képes a magyar iskola (az általános és a középiskola együtt) nyolc év alatt elfogadható szinten megtanítani egy idegen nyelvet? Miért kell ehhez egy plusztanévet beiktatni, horribilis adófizetői pénzekért?

A természettudományi oktatás terén sem sokkal szívderítőbb a helyzet. A HVG-ből is ismert adatok szerint: egy főiskola gazdasági karára felvételizők matematikából 2,5-es átlagot produkáltak, egy másik főiskola természettudományi karán a biológia szakosok 3-as átlagot, biológiából. Az ELTE fizika szakán felzárkóztató kurzusokat kellett indítani, mert a bejutottaknak közel fele nem felelt meg a követelményeknek, holott csaknem mindannyian érettségiztek fizikából, többségük jelesre.

Elképesztőek a diákok történelmi ismeretei is. Egy frissen érettségizett tanítványom szerint „Magyarországon azért üldözték a zsidókat, mert ÁVH-sok voltak”. Egy másik szerint Budapest hídjait a második világháború végén az oroszok robbantották föl, s a kommunizmusban a nagyszülők, szülők mind, kivétel nélkül, kollaboránsok voltak. Szilárd családi értékrend, belső információáramlás sokat javíthat (javíthatna) az iskolai eredményességen, ez azonban kevés helyen adatott meg. És főleg azokban a családokban nincs meg, amelyek eleve hátrányos helyzetben vannak, ahol a szülőknek még általános iskolai végzettségük sincs. Az iskola eredményessége pedig gyalázatos, ha visszahúzó családi közeggel társul. Ha a gyerek azt hallja, hogy nem érdemes tanulni, hiszen úgysem ér el vele semmit. Ha az a családi minta, hogy reggel felkelni sem érdemes, hiszen a családban senki sem tanul, senki sem dolgozik. Nincs az az oktatási rendszer, amely ezt a mentalitásdeficitet ellensúlyozni tudná.

A rendszerváltás mámorában, az állami nevelőintézetek bezárása kapcsán született a filozófia: a gyerek számára a legrosszabb családi környezet is jobb, mint a legszínvonalasabb intézet. Azóta kiderült, hogy ez tévedés. És nem jobb egy jól működő kollégiumnál, ahol arra szakosodott nevelők segíthetnének pótolni a hozott hátrányokat. Az integrált nevelés szép gondolat, de nem működik egy olyan országban, ahol a hátrányos helyzetű kistelepüléseken már nincs kihez integrálódni. Ahonnan már régen elvitték a „nem hátrányos” gyerekeket egy másik település jobb iskolájába. Nagyobb városokban megoldás lehet a gyerekek „szétosztása” az iskolák között, de itt is nehéz megküzdeni a visszahúzó családi háttérrel.

Nem szabad belenyugodni abba sem, hogy a családi környezet megváltoztathatatlan. Érdekeltté kell tenni a szülőket abban, hogy támogassák gyerekeiket a tanulásban. A probléma nemcsak nálunk létezik, a világban többféle megoldással kísérleteznek. Kaliforniában például anyagilag ösztönzik a bevándorló szülőket, hogy rendszeresen járassák iskolába a gyerekeiket, sok fejlődő országban az anyáknak tartanak rendszeres foglalkozásokat, hogy megtanítsák őket az alapvető higiéniai és életvezetési ismeretekre.

Egyre nyilvánvalóbb, hogy az iskola és a család egymásra van utalva. Ha egyik sem működik, vagy egymás ellen hat, az maga a katasztrófa.

BONIFERT MÁRIA

(A szerző egyetemi oktató)

6,5 milliárd forintból épült éticsiga-feldolgozó üzem Kisvárdán

6,5 milliárd forintból épült éticsiga-feldolgozó üzem Kisvárdán

Tucatnyian énekelték a Büdös macskát New Yorkban

Tucatnyian énekelték a Büdös macskát New Yorkban

97 százalékon várják a hideget a magyar gáztárolók

97 százalékon várják a hideget a magyar gáztárolók

Heisler András: Nyugi, beszélgessünk, mielőtt szobrot állítunk

Heisler András: Nyugi, beszélgessünk, mielőtt szobrot állítunk

Konrád György a Berlini Művészeti Akadémiának adományozta a hagyatékát

Konrád György a Berlini Művészeti Akadémiának adományozta a hagyatékát

Attól, hogy nem annak gondolja magát, még lehet rasszista

Attól, hogy nem annak gondolja magát, még lehet rasszista