szerző:
HVG

Magyarországnak jövőre valószínűleg új IMF-hitelre lesz szüksége, mondta a Reuters hírügynökségnek Orbán Viktor Fidesz-elnök. A bejelentés szakmai szempontból korántsem meglepő, hiszen a legtöbb szakértő jó ideje így vélekedik, arra számítva, hogy a legnagyobb államok, köztük az USA orbitális államháztartási hiánya következtében a kisebb, kockázatosabb adósok – mint Magyarország – a közeli jövőben a nemzetközi pénzpiacról aligha jutnak elegendő forráshoz lejáró adósságaik törlesztéséhez, megújításához. Másrészt viszont Orbán nyilatkozata meghökkentő fordulatot jelent a fideszes szómágiában, hiszen amikor tavaly novemberben a kormányfő és a jegybankelnök a pénzügyi katasztrófa megelőzésére az IMF-hez fordult, a párt szóvivője ezt úgy értékelte, szégyenpadra ültették az országot, Ukrajnával, Belarusszal és Pakisztánnal egy kategóriába sorolva. Ami pedig a kormánynak az IMF-fel és az Európai Bizottság szakértőivel közösen kidolgozott gazdaságpolitikai programját illeti, arról nagyjából úgy vélekedtek a legnépszerűbb párt felső köreiben – legalábbis nyilvánosan –, hogy ha a megszorításokat az IMF diktálta, régen rossz, ha viszont azokat a kormány önként vállalta, még rosszabb a helyzet.

Azóta viszont egyre több, a felsoroltaknál jóval előkelőbb válságáldozat menekült az IMF védernyője alá, Lengyelországtól Romániáig, és egyre világosabb a képlet, hogy ugyanis a legfejlettebb államok a költségvetési forrásaikból és a pénzpiacon felvett kölcsönökből mentik a bankrendszerüket, védik iparukat, a náluk elesettebbeket pedig a nemzetközi szervezetek segítik hozzá a túléléshez. Időközben az IMF legendás szigora is sokat enyhült, ahhoz azonban ragaszkodik, hogy a megsegített állam olyan gazdaság- és pénzügypolitikát kövessen, amellyel visszatérhet majd a nemzetközi pénzpiacra. Májusban a Magyarország számára követendő pénzügyi kereteken is lazított valamelyest a Valutaalap, a hazai össztermék 2,9 százalékáról 3,9 százalékra növelve a deficitmaximumot, ami több mint 250 milliárd forintos mozgásteret jelent a költségvetésben.

Orbán azonban nem érné be ennyivel. Szerinte semmi sem indokolja, hogy a mély recesszió közepette a magyar államháztartás hiánya kisebb legyen az uniós átlagnál – az idén a GDP 6 százalékánál, jövőre a 7 százalékánál –, vagyis legalább 500-750 milliárd forint elkölthető többletre tartana igényt. Ennek jegyében óhajt tárgyalni a nemzetközi pénzügyi szervezetekkel. Ez is figyelemre méltó fordulat a Fidesz retorikájában. A párt vezetői az utóbbi öt-hat évben amiatt ostorozták a kormányt, hogy irtózatos adósságot csinált – amiben speciel igazuk volt –, most viszont ők maguk is erre vennének irányt. Ezt a kölcsönt még az unokáink is fizetni fogják, nyilatkozgatta tavaly novemberben, a megakölcsön felvételekor Orbán, de mára mintha ráébredt volna – ami egyébiránt evidens –, hogy az IMF-hitel sokkal olcsóbb, mint a pénzpiaci, és nem is olyan nagy baj, ha a későbbi generációk törlesztik.

Mert kell, azaz kellene pénz arra, hogy kormányzati pozícióban a Fidesz a Gyurcsány–Bajnai-kormány megszorításaiból ezt-azt visszavegyen, amire nap nap után újabb és újabb ígéretet tesz. Néhány hónapja még látott erre tartalékot az államháztartásban. Vezetői azt szajkózták, ha hatalomra kerülnek, a kiadásokat ezermilliárd forinttal csökkentenék, ami két tételből jönne össze: egyrészt abból, hogy a magyar állam 500 milliárd forintos kamatfelárat fizet adósságai után, csupán amiatt, mert a kormányt a hiteltelen Gyurcsány Ferenc vezeti, ezt a summát az ő kormányzásukkal meg lehet spórolni. További 500 milliárdot pedig a korrupció kiirtásával nyernének meg. Gyurcsány már nincs porondon, a magyar adósság után fizetendő kamatfelár a mindenkori pénzpiaci ítélet függvénye – Gyurcsány idejében is az volt –, a korrupciós pénz pedig megragadhatatlan. Vagyis az ígéretek betartásához ennél konkrétabb forrást kell találni, például kölcsönpénzt.

Orbán azt is hozzátette a Reutersnek nyilatkozva, tart attól, hogy az euró bevezetése 2014 utánra tolódik. Ha kormányra kerülve lazít – amennyiben módjában áll – a deficitcélon, az újabb késedelem szinte biztosra vehető. A 2011-es 7 százalékos deficitet egy-két éven belül csak súlyos megszorítások árán lehet ugyanis a maastrichti feltételnek megfelelő 3 százalékra csökkenteni, e nélkül pedig nincs euró – legalábbis a mai játékszabályok szerint. Márpedig 2014-ben is választások lesznek, Orbán tehát aligha arra az évre tartogatná a deficitcsökkentő és egyensúlyteremtő lépéseket. Főleg, mert mint korábban közölte, nem csak egy ciklusra készül.

FARKAS ZOLTÁN

(A szerző a HVG munkatársa)

Bemutatták az új magyar iskolabuszt – fotók

Bemutatták az új magyar iskolabuszt – fotók

Kacsóh Gábor: a NER elit titokzatos luxemburgi kapcsolata

Kacsóh Gábor: a NER elit titokzatos luxemburgi kapcsolata

„Hiába a csocsóasztal, ha a főnök sosem száll be”

„Hiába a csocsóasztal, ha a főnök sosem száll be”

Őrizetbe vették Jane Fondát

Őrizetbe vették Jane Fondát

372 autót motoztak végig a rendőrök egy péntek éjjeli nagy razzián

372 autót motoztak végig a rendőrök egy péntek éjjeli nagy razzián

Halálos motorosbaleset történt Petténdnél

Halálos motorosbaleset történt Petténdnél