Tetszett a cikk?

A szlovák nyelvtörvény két hete elfogadott legutóbbi módosítása nemcsak a magyarországi politikusokból, hanem a szlovákiai ellenzékből és sajtóból is éles kritikát váltott ki.

Bár ügyesen van megfogalmazva, a szöveg éles ellentétben áll a szlovák–magyar alapszerződés szellemiségével, és egyes rendelkezéseit is sérti. A „jószomszédi kapcsolatokról és a baráti együttműködésről szóló” szerződésben ugyanis a felek külön megerősítik, hogy a nemzeti kisebbségek védelmének kérdése nem az államok kizárólagos belügye. Az egyik paragrafus pedig kimondja, hogy „A nemzeti kisebbséghez tartozó személyeknek joguk van egyénileg vagy csoportjuk más tagjaival együtt szabadon kinyilvánítani, megőrizni és fejleszteni saját etnikai, kulturális, nyelvi vagy vallási identitásukat, és megőrizni, illetve fejleszteni kultúrájukat... A Szerződő Felek tartózkodni fognak a kisebbségekhez tartozó személyek akaratuk elleni asszimilációját célzó politikától vagy gyakorlattól... egyénileg vagy csoportjuk tagjaival közösen joguk van szóban és írásban, a magán- és közéletben szabadon használni anyanyelvüket...”

A szlovák jogászok igen sok munkaórát fordíthattak rá, hogy a törvénymódosításon nehéz legyen nemzetközi jogi eszközökkel fogást találni. A pozsonyi törvénymódosítás sérti ugyan az Európa Tanács (ET) keretei között 1995-ben elfogadott keretegyezményt a nemzeti kisebbségek védelméről, ezzel azonban nem megyünk sokra. Az ugyancsak az ET keretében működő strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága ugyanis az emberi jogok európai egyezménye alapján ítélkezik, ez a dokumentum viszont nem deklarálja a kisebbségi jogokat.

A kisebbségi jogok védelme terén az Európai Uniónak is rendkívül szűk a hatásköre. Az unió alapszerződése szerint keményen fel lehet ugyan lépni egy olyan tagállam ellen – korlátozni lehet szavazati és más jogaiban –, amely súlyosan veszélyezteti a demokrácia, az emberi jogok és alapvető szabadságjogok vagy a jogállamiság elveit. Csakhogy egy ehhez hasonló szankció már 2000-ben, Jörg Haider Ausztriájával szemben sem bizonyult túlzottan hatásosnak, Szlovákia pedig a nyelvtörvénnyel biztosan nem merítette ki ennek feltételeit. Viszont azt sem szabad elfelejteni, hogy uniós csatlakozásakor Szlovákia egyszer már enyhítette nyelvtörvényét, mert kisebbségi politikája nem volt összeegyeztethető a tagság feltételéül szolgáló koppenhágai kritériumokkal.

Hatályos továbbá egy olyan közösségi irányelv, amely tiltja az etnikai származáson alapuló közvetlen vagy közvetett megkülönböztetést, de csak az úgynevezett közösségi hatáskörök esetében. Szankcionálható egy szlovák munkaadó, aki nem vesz föl egy munkavállalót csak azért, mert az magyar, de e jogszabály nem alkalmazható a kisebbségi nyelvhasználatra. A helyzet meglehetősen paradox: a szlovák nyelvtörvény nemcsak egy kisebbségi nyelv használatát korlátozza, hanem egyben az EU egyik hivatalos nyelvének használatát is. Miközben ugyanis a szlovák hivatalokban akadályozzák a magyar nyelven megszólalókat, a szlovákiai magyarok uniós állampolgári jogukkal élve bármikor anyanyelvükön fordulhatnak az EU intézményeihez, ott eljárást indíthatnak, tájékoztatást kérhetnek. Ha nem is forradalmi, de kis előrelépést hozhat, ha hatályba lép az EU-t megreformáló lisszaboni szerződés. Azt követően ugyanis az EU alapjogi chartája, amely többek között a nemzeti kisebbségekhez tartozáson és a nyelven alapuló megkülönböztetés tilalmáról is rendelkezik, jogilag kötelező erejű lesz. Ma azonban még nem tudni, hogy az EU luxembourgi bírósága hogyan értelmezi majd a charta e szűkszavú kitételét.

Mivel az uniós és a nemzetközi jog a nyelvhasználat kérdésében egyelőre meglehetősen fogatlan, Robert Fico szlovák miniszterelnök és pártja törekvései ellen politikai eszközökkel lehet a leghatékonyabban fellépni. Érdemes például Magyarországnak az Európa Tanács parlamenti közgyűlésén és a Miniszteri Bizottságban felvetni a problémát. Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetben (EBESZ) is pellengérre lehet állítani Pozsonyt: a hírek szerint Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke már tájékoztatta az EBESZ kisebbségi biztosát. Az Európai Parlamentben is viszonylag sok lehetőségük van a magyar képviselőknek, hogy felhívják a tagállamok figyelmét a történtekre. Michael Gahler, az EP külügyi bizottságának alelnöke már a múlt héten hangsúlyozta, hogy ezzel a magatartással Pozsony azt bizonyítja, nem tekinti magára nézve kötelezőnek az európai értékeket és sem mentális, sem politikai értelemben nem nőtt még fel Európához. Emlékezetes az is, hogy az Európai Szocialisták Pártja 2006 októbere és 2008 februárja között egyszer már felfüggesztette a Smer tagságát, amiért az koalíciót kötött a Szlovák Nacionalista Párttal. A magyar politikai elitnek azonban az unióból kifelé is figyelnie kell. Ukrajnában például csak ukrán nyelven lehet majd érettségizni, ami a fiatalok számára azt üzeni: a magyar nyelv rendes elsajátításának – az önszorgalmon túl – semmilyen gyakorlati jelentősége nincs.

KAJTÁR GÁBOR

(A szerző az ELTE ÁJK nemzetközi jogi tanszékének oktatója)

Élőben bilincselték meg a CNN színes bőrű tudósítóját Minneapolisban

Élőben bilincselték meg a CNN színes bőrű tudósítóját Minneapolisban

Vagány sportszedánt leplezett le a Honda prémiummárkája

Vagány sportszedánt leplezett le a Honda prémiummárkája

Senki nem keresett még annyit az építőiparban, mint Mészáros Lőrinc barátja tavaly

Senki nem keresett még annyit az építőiparban, mint Mészáros Lőrinc barátja tavaly