szerző:
HVG
Tetszett a cikk?

Megszületett a jogszabály, hogy az állami és önkormányzati tulajdonú cégek vezetőinek és vezető testületi tagjainak a jövedelmét nyilvánosságra kell hozni. Ezek után nehéz lesz tartaniuk a rektoroknak azt az álláspontjukat, hogy az állami egyetemek vezetőinek nem kell ezt megtenniük. Mert még mindig megválaszolatlan a kérdés: mennyit kereshetnek a rektorok?

A kérdés egyik oldala, hogy a rektorok által vezetett intézmények több tízmilliárdos kiadással gazdálkodnak. Debrecen, Szeged, Pécs egyetemének költségvetése akkora vagy nagyobb, mint az adott város büdzséje, s ezeknek az egyetemeknek a vezetői nagyjából akkora pénz felett rendelkeznek, mint a magyar vállalati top 100 végén lévő cégek éves árbevétele. Azt persze, hogy a kisebb egyetemek és főiskolák esetében mekkora ez a rektori kereset, és az arányos-e gazdálkodás terjedelmével, majd csak akkor tudjuk meg, ha minden felsőoktatási intézmény esetében nyilvánosságra kerülnek ezek az adatok.

A másik oldalon viszont nyilvánvaló, hogy a rektorok felelőssége nem mérhető sem a nagyvállalatok, sem a nagyvárosok vezetőinek felelősségéhez. A 2005-ben elfogadott felsőoktatási törvénynek – többek között – azok a részei is megbuktak, amelyek a felsőoktatás vezetését korszerűsíteni akarták. Miközben a felsőoktatási intézmény gazdálkodása jelentősen elmozdult az autonóm – vállalatszerű – gazdálkodás felé, azonközben az új felsőoktatási törvényben az Alkotmánybíróság közismert döntése nyomán a felsőoktatási intézmény vezetésének reformja elmaradt. Nem történt meg a gazdasági és az akadémiai döntések szétválasztása, és az osztott (rektor–szenátus) vezetés is megmaradt. Az intézmények gazdasági döntéseiben eleinte meghatározó szerepűnek szánt – de az Alkotmánybíróság által kifogásolt – gazdasági tanács funkciója végül névlegessé vált. Tehát azon túl, hogy az egyetemeket nem gazdasági szakemberek vezetik, még csak nem is egyszemélyi felelős vezetők, mivel döntéseik felelősségét mindig megoszthatják a (szavazógépként működő, 30-60 fős) szenátussal. Vitatott jövedelmüket is ezek a szenátusok hagyták jóvá.

De kik is valójában a hazai nagy egyetemek rektorai?

Menedzserek? Hiszen a törvény szerint vezetési, szervezési, gazdálkodási ismeretekkel és gyakorlattal kell rendelkezniük.

A tudomány emberei? Hiszen a törvény azt is előírja, hogy a rektori megbízáshoz egyetem esetén egyetemi tanári, tudományos tanácsadói vagy kutató professzori munkakörben történő alkalmazás szükséges. Tehát professzorok, akik két előadás között vezetik egy kicsit az egyetemet?

Vagy pragmatikusok, akik mindenkivel meg tudják kötni a kompromisszumot? Hiszen a törvény szerint a „szenátus tagjai kétharmadának igenlő szavazatával kezdeményezheti a rektor visszahívását”.

Kijárók, akik a főhatósággal folytatott alkuban előnyöket alkusznak ki intézményüknek?

Valószínűleg egy kicsit mindegyik, bár sokan a kompromisszumkötést tartják a legfontosabbnak.

Egy közelmúltbeli vizsgálat szerint az állami egyetemeken (a művészeti és rendészeti intézményeket nem számítva) jelenleg regnáló rektorok mindössze 14 százalékának van valamilyen gazdasági végzettsége vagy egyetemen kívüli vezetői gyakorlata. Viszont majdnem harmaduk akadémikus, s majdnem kétharmaduk (az akadémikusokat is ideszámítva) akadémiai doktor. Ugyanez a vizsgálat azt is megállapította, hogy a hazai állami nagy egyetemek közül mindössze ötnek volt stratégiai rektorhelyettese, s három olyan nagy egyetem volt – a vizsgált 13-ból –, amelynek sem a stratégiai, sem a marketingfeladatokra nem volt külön nevesített szervezeti egysége vagy vezetője. Mindössze három olyan egyetem volt, ahol marketingfeladatokra is alakítottak szervezeti egységet.

Az egyik neves felsőoktatás-politikai elemző – Barakonyi Károly – még az új felsőoktatási törvény előtt azt állapította meg, hogy „a jelenlegi hazai felsőoktatási vezetési gyakorlatot amatőr menedzsmentrendszerként jellemezhetjük”. Hozzátehetjük, hogy ebben az új törvény sem hozott jelentős elmozdulást. Továbbra is az akadémiai megközelítés az elsődleges, és a kompromisszumteremtő képesség, a gazdasági és menedzsmentszemlélet háttérbe szorul. Ebből az aspektusból már érdekesebb, hogy mennyit is keresnek a rektorok.

POLÓNYI ISTVÁN

(A szerző oktatáskutató)

Ritka alkalom: eladó egy nagyon ritka BMW M1

Ritka alkalom: eladó egy nagyon ritka BMW M1

Ingyen letesztelnek minden XVIII. kerületi diákot és iskolai dolgozót

Ingyen letesztelnek minden XVIII. kerületi diákot és iskolai dolgozót

Meghalt a Vans-márka egyik alapítója

Meghalt a Vans-márka egyik alapítója