szerző:
HVG
Tetszett a cikk?

A népakarat, valamint az azt tolmácsoló média a múlt héten azt követelte, hogy a BKV-sztrájk alatt tegyék ingyenessé a parkolást. Hiszen hogyan várhatnák el a sokat szenvedett lakosságtól, hogy ezen újabb csapás alatt még a parkolásért is fizessen? Rövid hatásköri vita után ezt az óhajt figyelmen kívül hagyta a főváros vezetése. Eközben azonban forradalmi lépésre szánta el magát, új tervet dolgozott ki, mely szerint a parkolási díj a benzin előző évi átlagárától fog függni. Vajon mitől függjön a parkolás díja, a tömegközlekedés állapotától vagy a közel-keleti fejleményektől?

Induljunk ki abból a feltevésből, hogy a parkolási díjra elsősorban azért van szükség, mert az ingyenes parkolás mellett nagyobb a parkolóhelyek iránti igény, mint amennyi parkolóhely van. A díjat úgy érdemes megállapítani, hogy legyen megfelelő számú szabad parkoló. Sőt akár azt is megkockáztatjuk, hogy az olyan időszakokban, amikor többen akarnak parkolni, nem érdemes levinni az árat (akár növelni is érdemes), hiszen akkor csak nagyobb lesz az igény és a rendelkezésre álló helyek közötti különbség, konkrétan a dugó.

A sztrájk alatt az autózás, következésképp a parkolás iránti kereslet radikálisan megnőtt, ezért a parkolási díj eltörlése káoszt, esetleg az ököljog érvényesülését idézte volna elő. A népnek a média együtt érző tolmácsolásában jelentkező igénye tehát egyértelműen tovább rontotta volna a közlekedési helyzetet. További érdekesség, hogy éppen azokban a napokban radikálisan megnőtt Budapesten a szmog is, ami egyértelműen az autózás költségeinek növelését indokolta volna. A parkolási díj változtatása akár a szmog elleni küzdelemben is segíthet, és sokkal kevésbé radikális, mint mondjuk a páros rendszámú autók kitiltása a városból.

Egyetérthetünk tehát a város vezetésével, amiért nem tett eleget ennek a félreértelmezett népboldogító igénynek. A parkolási díjnak a benzin árához való kötése azonban, bár nagyon innovatívnak tűnik, némileg problémás. Apró gond ugyanis, hogy a hatása éppen ellentétes a józan ész által elvárttal. Mert mi is történik, ha – mondjuk egy új olajmező felfedezése miatt – lemegy az olaj ára? A benzin olcsóbb lesz, ezért többen választják az autót a buszok helyett. Ekkor az előbbi gondolatmenet szerint a parkolás díjának is emelkednie kellene ahhoz, hogy ne nőjön a városban a zsúfoltság. Mivel azonban a parkolási díj a benzin árához lesz kötve, valójában csökkenni fog, és ezzel még tovább nő a dugó.

Persze talán nem lesz erős ez a hatás, hiszen a benzin árának nagy része adó. De azért gerjesztheti a parkolók iránti keresletet, ha bejelentik a rádióban, hogy jövőre 5 százalékkal olcsóbban lehet parkolni. Nem világos, miért köti a főváros a parkolás díját a benzin árához, ahelyett hogy – kézenfekvő módon – mondjuk az inflációhoz igazítaná; a javasolt rendszer rombolja ugyanis a parkolási díj erős ösztönző hatását. Jogos az igény, hogy a parkolás gyorsabban dráguljon az átlagos inflációnál, de például infláció + 2 százalékpontos évi árnövekedés sokkal kiszámíthatóbb lenne, és határozottabban győzné meg az embereket, hogy egyre kevesebbet parkoljanak a belvárosban.

MURAKÖZY BALÁZS

(A szerző közgazdász)

Viharos gyorsasággal emeltek óriási szükségkórházakat Londonban és Milánóban is – videó

Viharos gyorsasággal emeltek óriási szükségkórházakat Londonban és Milánóban is – videó

Wagnernek is odacsap a koronavírus

Wagnernek is odacsap a koronavírus

Velünk él a hallgatás és a rossz lelkiismeret – az Örkény Színház előadása a hvg.hu-n

Velünk él a hallgatás és a rossz lelkiismeret – az Örkény Színház előadása a hvg.hu-n