A vasárnapi újabb véres bagdadi merénylet is jelzi, Irakban nem gyengül az erőszakos ellenállás, a hatalom júniusig tervezett átadása pedig nem várt politikai nehézségbe ütközött. A többségi síiták vallási vezetője ragaszkodik a közvetlen választásokhoz, a kurdok pedig nem engednek autonómiakövetelésükből.

A féltonnányi robbanóanyaggal megrakott teherautó levegőbe röpítésével Bagdadban vasárnap reggel végrehajtott öngyilkos merénylet több szempontból is jelképes lehet. A legalább húsz halálos áldozatot és több mint száz sebesültet követelő támadást az Irakban lévő amerikai polgári és katonai vezetés főhadiszállásának bejáratánál hajtották végre, ami azt az álláspontot támasztja alá, hogy Szaddám Huszein volt iraki elnök tavaly decemberi elfogása mit sem változtatott a gerillák elszántságán és erején. A támadók nem is kifejezetten az amerikai katonákat célozták meg: a halottak zöme olyan iraki, aki munkavállalóként a támaszpontra való belépésre várt.

A megszállókkal együttműködő irakiak mellett persze az amerikai katonák sem érezhetik magukat biztonságban. Bagdadtól 30 kilométerre északra szombaton akkora erejű pokolgép robbant egy út mentén, hogy az arra haladó Bradley típusú páncélozott harcjárműben - egy kisebbfajta tankban - öten vesztették életüket, három amerikai katona és két iraki tisztviselő. Ezzel a merénylettel ötszáz fölé nőtt az amerikai áldozatok száma a háború tavaly március 20-ai kezdete óta. Az amerikai hadsereg által készített és a The New York Timesban kiszivárogtatott titkos jelentés szerint a gerillák egyre korszerűbb fegyvereket és taktikát alkalmaznak. A vizsgálat a mind több amerikai helikopter elvesztésének körülményeire irányult, és kiderült, hogy a támadók legalább egyszer hőkövető föld-levegő rakétát használtak, amelynek már a kezelése is komoly felkészültséget igényel.

Közben az Irakban állomásozó amerikai haderő parancsnoka, Ricardo Sanchez tábornok a múlt héten bejelentette, hogy három-négy hónapon belül - azaz a hatalom júniusra tervezett átadása előtt - szinte teljesen lecserélik az amerikai katonákat. A második világháború óta a legnagyobb ilyen jellegű művelet során a jelenleg 130 ezer fős haderő létszáma 105 ezerre csökken, és a friss katonákat az úgynevezett alacsony intenzitású konfliktusnak jobban megfelelő eszközökkel látják el. Ennek megfelelően például az M1 típusú tankok számát a jelenlegi több mint hatszázról 150-re, a harci helikopterekét pedig 490-ről 300-ra csökkentik.

A katonák cseréje és számuk csökkentése azonban - egyes szakértők szerint - aligha szolgálja az iraki biztonság javulását, hiszen nem tudni, az újonnan érkezők tapasztalatlanságát mennyiben kompenzálja majd az, hogy ők már nyelvi és kulturális kiképzést is kapnak. Az amerikai-brit erők vezette szövetséges haderő sokszínűsége mindenesetre hétfőn tovább erősödött, hiszen Kuvaitból iraki földre lépett az a japán előőrs, amely a mintegy hétszáz tagú alakulat érkezését készíti elő. Az iraki rendfenntartásban való japán részvétel a szigetország katonapolitikájának jelentős változását jelzi, hiszen a második világháború után született békealkotmánya révén Japán eddig tartózkodott attól, hogy háborús körülmények közé küldje békefenntartóit.

Irakban a politikai káosz is eluralkodni látszik. A hatalom iraki kézbe való átadásának folyamatára komoly csapást mért Ali al-Huszeini al-Szisztani síita vallási vezető közvetlen választásokra vonatkozó követelése, amellyel szembeszállt Washington elképzeléseivel. Az amerikai tervek szerint ugyanis Irak 18 kormányzóságában jelölőgyűléseken választanák meg az ideiglenes törvényhozást, amely június 30-áig nevezné ki az új átmeneti kormányt. Az alkotmányt csak ez után fogadnák el, és az első demokratikus választásra 2005-ig kerülne sor. A 26 milliós iraki lakosság 60 százalékát kitevő síiták többsége által követett al-Szisztani túlságosan is komoly tekintély ahhoz, hogy a washingtoni kormány ne vegye figyelembe álláspontját, ugyanakkor az amerikaiak szerint a rossz biztonsági helyzet, a népszámlálás és a választási törvény hiánya miatt elképzelhetetlen, hogy június 30-áig választást tartsanak.

Az éppen Washingtonban tartózkodó Paul Bremer, Irak amerikai kormányzója a múlt héten mindenesetre annyit jelzett, hogy a törvényhozás kiválasztásának módján éppenséggel lehet változtatni, de a választást illetően kétségeit hangoztatta. Nem könnyű azonban az alkudozás az iraki politikában egyre inkább az egyik legfontosabb személyiséggé váló al-Szisztanival, aki eddig még találkozni sem volt hajlandó Bremerrel. A síiták többsége - vezetőik tanácsára - eddig viszonylagos türelemmel viselte a megszállást, de úgy tűnik, az önmérséklet nem tart örökké, különösen, ha a jövőbeni iraki hatalmi szerkezetről van szó.

A síiták elszántságát a The New York Times szerint az is erősítette, hogy a kurdok egyre nagyobb vehemenciával követelik egy föderációs Irak létrehozását, amelyben a jelenleg is autonómiával rendelkező három kurd északi tartomány megőrizné különállását. Egyes kurd vezetők az amerikaiak által létrehozott átmeneti kormányzótanácsból való kivonulással is fenyegetőztek, ha a három tartomány és a még hozzá követelt területek nem lesznek önállóak. És hogy az amerikaiaknak még jobban fájjon a fejük, a török hadsereg egy magas rangú tábornoka a múlt pénteken közölte: egy etnikai alapú iraki föderáció "problémás és véres" lenne. Egyúttal bírálta az amerikai hadsereget, amiért nem számolja fel a Törökországból Irakba menekült kurd gerillák bázisait.

A síiták és a kurdok politikai helyezkedése valószínűleg csak tovább bőszíti a szunnitákat, akik feltehetően az amerikaiak elleni gerillaháború fő erejét adják. Egy szabad választás révén minden bizonnyal a többségi síiták kerülnének hatalomra, ami nemcsak Irakban, de az egész arab világban jó nyolcszáz éve nem látott fordulatot hozna.

A fegyveres és a politikai ellenállással a háttérben az Egyesült Államok hétfőn egy másik diplomáciai szerencsejátékba kezdett: be akarja vonni az ENSZ-et a hatalomátadás tervezett folyamatába. Kofi Annan ENSZ-főtitkár azonban egyáltalán nem lelkesedik azért, hogy a világszervezet egy olyan politikai manőverben segédkezzék, amelynek a kidolgozásában nem vett részt. Annan nem titkolja, hogy az ENSZ Irakba történő visszatérését sem támogatja. A világszervezet munkatársai a bagdadi főhadiszállás ellen tavaly augusztusban elkövetett merénylet után távoztak az országból.

Az Irak újjáépítésével - legfőképpen a demokrácia és az egységes állam megteremtésével - kapcsolatos amerikai célkitűzésektől való visszalépések sorát szombaton Washington azzal toldotta meg, hogy bejelentette, lassítja a gazdasági reformokat, mivel a növekvő szociális feszültség akadályozhatja a hatalomátadást. Az Irakot irányító Koalíciós Átmeneti Hatóság (CPA) gazdaságpolitikájáért felelős Marek Belka volt lengyel pénzügyminiszter varsói közlése szerint a figyelem az adóhatóság és a központi bank működésére irányul, az olyan piacgazdasági reformok, mint például az árliberalizáció, elhúzódhatnak. Az egyetlen komoly változás az lehet, hogy a jegyrendszert pénzsegélyekkel váltják fel, ami - Belka szerint - lendítene a gazdaságon.

KERESZTES IMRE

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Német céget vásárolt a Mol

Német céget vásárolt a Mol

Pokorni már egyeztet Karácsonnyal a normafai fakivágásokról

Pokorni már egyeztet Karácsonnyal a normafai fakivágásokról

Tévészékház-ostrom után jönnek az új választások Bolíviában

Tévészékház-ostrom után jönnek az új választások Bolíviában

Menekülnek a német cégek Kínából

Menekülnek a német cégek Kínából

Lázár János: Engem rendszeresen leparasztoznak, de hízelgésnek veszem

Lázár János: Engem rendszeresen leparasztoznak, de hízelgésnek veszem

MLS: A Seattle lett a bajnok

MLS: A Seattle lett a bajnok