"Már kifejtettem az álláspontomat, nem is egyszer. Fiúk, versenyezzetek!" - jelentette ki február első napján az 1+1 tévécsatornának adott interjúban Leonyid Kucsma ukrán elnök, ily módon megerősítve, hogy 1994 és 1999 után nem óhajt harmadszor is sorompóba szállni az államfői székért, így szabad a pálya az utódjelöltek előtt. Kucsma nem először adta értésre, hogy mandátumának lejárta után kész visszavonulni, ám megint kiújultak a szándékaival kapcsolatos találgatások, miután december 30-án az alkotmánybíróság megengedte neki, hogy induljon az október végén esedékes elnökválasztáson. Kucsma ígéretének ez alkalommal azonban kétségtelenül minden korábbinál nagyobb nyomatékot adott az a másik bejelentése, miszerint továbbra is a közvetlen elnökválasztás híve.

Szavait legott tett követte. Másnap este a többséget alkotó parlamenti frakciók vezetői az elnökkel folytatott megbeszélés után támogatásukról biztosították Kucsma elképzelését, majd február 3-án a törvényhozás, a rada megszavazta az első olvasatban alig pár hete botrányos körülmények között elfogadott alkotmányreform-csomag módosítását (HVG, 2004. január 10.). A Kucsma-párti honatyák ugyanolyan lelkesedéssel voksoltak az elnökválasztás jelenlegi rendjének fenntartása mellett, mint december 24-én ellene. Az akkor jóváhagyott alkotmánymódosítási pakett értelmében ugyanis 2006-tól, az új parlament megalakulásától a képviselő-testület kapott volna jogot az államfő megválasztására. Vagyis az idén októberben még közvetlenül megválasztandó elnök öt helyett csupán két évig maradhatott volna hivatalában.

Az ellenzék legfontosabb követelése teljesült, hiszen a legesélyesebbnek tartott potenciális elnökjelölt, Viktor Juscsenko vezette Nasa Ukraina (A Mi Ukrajnánk) párttömörülés az utóbbi hetekben 3 millió aláírást gyűjtött össze a közvetlen elnökválasztásról szóló referendum megrendezéséért. Ennek ellenére Kucsma váratlan húzása felbomlasztotta az ellenzék sorait, mert a Nasa Ukraina szövetségesének számító, Olekszandr Moroz-féle szocialista párt (SZPU) a többséggel szavazott, míg Juscsenkóék, Julia Timosenko exminiszterelnök-helyettes blokkjával (BJUT) együtt ismét tettlegességig fajuló obstrukcióval próbálták megakadályozni a parlamenti határozathozatalt. A Nasa Ukraina azzal érvel, hogy a december 24-ei voksolás illegitim volt, mi több, a házszabályokba ütközött az is, ahogy napirendre tűzték, majd jóváhagyták Kucsma legutóbbi indítványát. A jogi finomságokban tájékozatlan választók mégsem alaptalanul értetlenkedhetnek amiatt, hogy miközben a ravasz Kucsma látványos rugalmasságról és kompromisszumkészségről tett tanúbizonyságot, a Nasa Ukraina háza táján az elégedettség vajmi kevés jelét mutatták.

Juscsenkóék az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének erélyes figyelmeztetésére hivatkoznak, amely a szervezetből való kizárással fenyegette meg Ukrajnát, ha nem hagy fel a törvénytelen eszközökkel történő alkotmánymódosítás szándékával, és nem garantálja a szabad és demokratikus elnökválasztást. Elemzők éppen ezzel a január 29-ei strasbourgi határozattal hozták összefüggésbe, hogy Kucsma egyszerre visszavonulót fújt, és felhagyott az átszabott alkotmány legvitatottabb elemének forszírozásával. Az ukrán elnök úgy vélhette, ennyi engedmény is elég a külföldi aggályok eloszlatásához, a lényeg az, hogy még az őszi elnökválasztás előtt keresztülvigye az Ukrajna politikai berendezkedését nagymértékben megváltoztató alkotmányreformot, amelynek legfőbb, kimondatlan célja, hogy korlátozza a Kucsma örökébe lépő új államfő hatáskörét.

Az elnökválasztás favoritjának a legfrissebb közvélemény-kutatások szerint is Juscsenko látszik, a dolgok mai állása szerint talán egyedül Viktor Janukovics kormányfő vetélkedhet vele. Kucsma környezetében úgy okoskodnak, hogy ha egyszer nem lehet meggátolni a győzelmét, legalább a szárnyait nyirbálják meg. Juscsenkót ellenfelei képmutatással vádolják, mert az egykori jegybankelnök és kormányfő a jövendő hatalmát félti, de ezt nem hajlandó bevallani, ami sokak szemében rontja a hitelét. A Nasa Ukraina első embere ráadásul nyilvánvaló túlzásokra ragadtatja magát, amikor arról beszél, hogy az államfő meggyengítése és a miniszterelnök jogosítványainak kibővítése káoszhoz vezethet. Igaz, ha Kucsma sugallatára az új, arányos rendszert meghonosító választási törvényben - amelyet az alkotmányreformmal párhuzamosan tárgyalnak Kijevben - valóban 4-ről 1 százalékra csökkentik a parlamentbe való bejutáshoz szükséges küszöböt, teljesen szétforgácsolódhat a törvényhozás, ami viszont a képviselőket eddig is bravúrosan manipuláló Kucsma és a mögötte meghúzódó oligarchikus csoportok érdekeit szolgálná.