Talán mégis egy országként csatlakozhat Ciprus az EU-hoz: Rauf Denktas, az Észak-ciprusi Török Köztársaság vezetője és Taszosz Papadopulosz ciprusi elnök a múlt héten elhatározta, ha nem jutnak dűlőre egymással, Kofi Annan ENSZ-főtitkár dönthet az egyesítés április 21-én referendumra bocsátandó feltételeiről.

Az érzelmekre próbál hatni Kofi Annan ENSZ-főtitkár azzal, hogy a szigetország kettéosztott fővárosa, Nicosia elhagyatott, lepusztult repülőterének egyik épületét választotta a február 19-én újrainduló ciprusi egyesítési tárgyalások színhelyéül. Annan abban bízik, hogy a Ciprust széltében átszelő, az ENSZ által ellenőrzött demarkációs vonalon található, a szigetország kettészakadásához vezető 1974-es török megszállás idején folyt harcok emlékét őrző terminál látványa hatással lesz Taszosz Papadopulosz ciprusi elnökre és tárgyalópartnerére, Rauf Denktasra, a kizárólag Törökország által elismert Észak-ciprusi Török Köztársaság vezetőjére, és gyorsan megegyeznek. A két politikus közvetlen megbeszéléseire az után kerül sor, hogy a múlt héten az Annan által tető alá hozott New York-i tárgyalásokon nagy horderejű megállapodás született.

Meglepő módon mindketten elkötelezték magukat amellett, hogy másfél héttel Ciprus EU-csatlakozása előtt, április 21-én népszavazást tartanak az ENSZ által 2002 novemberében előterjesztett - két önálló, ám közös alkotmánnyal rendelkező államot feltételező - rendezési terv alapján létrejövő újraegyesítési megállapodásról, jóllehet tíz hónapja, elsősorban Denktas elutasító magatartása miatt, megszakadtak a tárgyalások. Ráadásként abba is belementek, hogy ha március 22-éig nem sikerült dűlőre jutniuk egymással, a két anyaország, Görögország és Törökország bevonásával tovább egyeztetnek, ha pedig még ez sem vezet eredményre, Annan saját belátása szerint véglegesítheti a referendumra kerülő egyezség szövegét. "Megpróbáltunk megszabadulni az Annan-tervtől, de nem sikerült" - ismerte be Denktas, aki egészen mostanáig mereven elutasította a szerinte a ciprusi görög többség uralmát biztosító rendezési tervet.

Egyöntetűen áttörésként értékelték politikai megfigyelők a múlt heti New York-i tárgyalásokon létrejött elvi megállapodást, ám egyúttal kétkedésüknek is hangot adtak, mondván, rendkívül kevés az idő az áprilisra kitűzött referendumig az újraegyesítés kulcsfontosságú kérdéseinek tisztázására, amelyek megoldatlansága eddig gátolta a megegyezést. Persze nem kizárt, hogy épp az idő szorítása kompromisszumra kényszeríti a két szemben álló felet. Mindenesetre négy hét alatt Papadopulosznak és Denktasnak az Álvaro de Soto ENSZ-különmegbízott közreműködésével folyó kétoldalú tárgyalásokon nem kevesebbet kell tisztáznia, mint a két közösség közti területi megosztást és ennek alapján az átadandó területek nagyságát, az onnan kitelepítendők számát, a két közösség területeinek demilitarizálását, valamint képviseletüket a közös törvényhozó, kormányzati szervekben.

A legérzékenyebb kérdés vitathatatlanul a két közösség közötti jövőbeni "határvonal" meghúzása. Kétséges, hogy Denktas hajlandó lesz támogatni az utóbbi másfél évben többször módosított ENSZ-terv legutóbbi változatát, miszerint a görög ciprióták visszakapnák a törökök által 1974-ben megszállt területek egy részét, és így a jelenleg a szigetország 36 százalékát kitevő török területek arányát 28,5 százalékra mérsékelnék. Ily módon legalább 90 ezer görög visszaköltözhetne egykori otthonába abból a közel 200 ezerből, akik a törökök bevonulásakor elmenekültek az északi országrészből. Ám az ENSZ felmérése szerint mintegy 18 ezer, görög ciprióták házaiban élő ciprusi töröknek kellene új otthont keresnie.

Tisztázásra vár a két önálló állam közötti átjárhatóság, ami a görögöket aggasztja, hiszen a jóval elmaradottabb gazdaságú északi országrészből - a jobb megélhetés reményében - tömeges áttelepülés várható. A folyamatot jelzi, hogy a tavaly májusi határnyitás óta tízezer ciprusi születésű török kérelmét fogadták el ciprusi útlevél kiállítására. A görög ciprióták azonban nem is annyira a ciprusi, mint inkább az 1974-től folyamatosan betelepített, ma már az északi országrészek lakosságának többségét kitevő anatóliai törököktől félnek. Nem véletlen, hogy a nicosiai hatóságok a határnyitás ellenére csak a szigeten született törököket engedik be az országba.

Az újraegyesítéssel szemben igencsak szkeptikus ciprusi görögök részéről így akár még a referendum kimenetele is kétséges lehet. Már csak azért is, mert tisztában vannak azzal, hogy Ciprus májustól mindenképpen az EU tagja lesz. Ilyen körülmények között Papadopulosz ezerszer is meggondolja, engedjen-e Denktas azon követelésének, hogy a hároméves átmeneti időszak után létrehozandó föderatív állami szervekben - a parlamentben, a szenátusban és a kormány szerepét betöltő elnöki tanácsban - a török kisebbség a görög többségével azonos jogokhoz jusson. Érzékeny téma a szigetország ENSZ-tervben szereplő demilitarizálása is, hiszen az északon állomásozó közel 35 ezer török katonának ki kellene vonulnia, egyszersmind a 10 ezres ciprusi görög és a 4 ezres ciprusi török katonaságot is fel kellene számolni. Az egyesítést követően a két közösséget elválasztó ütközőzóna még három évig fennmaradna, és az ENSZ békefenntartói addig is ott állomásoznának.

Brüsszelnek egyfelől megkönnyebbülést jelente a ciprusi kérdés megoldása, hiszen Nicosia három évtizede húzódó konfliktust maga mögött tudva, egy országként csatlakozhatna májusban az unióhoz. Másfelől viszont nem akármilyen terhet róna az EU-ra, hogy Törökországgal előbb-utóbb megkezdje a csatlakozási tárgyalásokat. Denktas pálfordulásnak tűnő viselkedésében - az EU-tagságot jelentő egyesítést pártoló ciprusi török kormánykoalíció hatalomra kerülésén túlmenően - meghatározó szerepet játszott Ankara. Állítólag a mérsékelt iszlám politikus, Tayyip Erdogan török miniszterelnök határozott utasítására szánta rá magát Denktas a tárgyalások folytatására. Ankara nem titkoltan viszonzást vár cserébe. Abdullah Gül török külügyminiszter a múlt heti New York-i tárgyalások után ki is mondta: "Az után, hogy mindent elkövettünk a ciprusi kérdés megoldásáért, egyetlen EU-tagállam sem mondhat nemet a csatlakozási tárgyalások megkezdésére."

Mindez erőpróba elé állítja Brüsszelt, hiszen ha a decemberi EU-csúcson nem nyilatkozik az Ankarával való csatlakozási tárgyalások időpontjáról, alaposan meggyengítheti Erdogan pozícióját a - ciprusi egyesítést kizárólag az uniós tagságért cserébe támogató - hadsereggel szemben. Nem is szólva arról, hogy ismét kiéleződne a Törökország és Görögország közötti rivalizálás, hiszen Ankara úgy vélheti, Ciprus EU-tagságával Görögország pozíciója a térségben a törökök kárára erősödne.

TÁLAS ANDREA

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
A lényeg változatlan: Lada Niva reklám 1977-ből és 2020-ból

A lényeg változatlan: Lada Niva reklám 1977-ből és 2020-ból

Ozzy Osbourne Parkinson-kóros

Ozzy Osbourne Parkinson-kóros

Az Európai Bizottság szerint túl kockázatos módszer, ezért betiltanák az arcfelismerést egy időre

Az Európai Bizottság szerint túl kockázatos módszer, ezért betiltanák az arcfelismerést egy időre

Megnéztük, milyen autót kapott 28 millióért Áder János

Megnéztük, milyen autót kapott 28 millióért Áder János

A HVG ügyvédje válaszol: Mi köze a rabok kártérítésének az Ön nyugdíjához?

A HVG ügyvédje válaszol: Mi köze a rabok kártérítésének az Ön nyugdíjához?

Bértárgyalások kezdődnek a Tescónál

Bértárgyalások kezdődnek a Tescónál